Thürmer Gyula: Fasiszta diktatúrát épít ki Magyar Péter

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Nemzeti InternetFigyelő

A Munkáspárt elnöke egy exkluzív Ultrahang-interjúban kíméletlen őszinteséggel vont mérleget Magyar Péter több mint hatvan napos kormányzásáról, és amit elmondott, azt liberális oldalon is nehéz lesz vitatni.

Az Ultrahang YouTube-csatornáján mára már csaknem harmincezren nézték meg azt az interjút, amelyet Nagy-Bató Jonatán készített Thürmer Gyulával, a Magyar Munkáspárt elnökével. A beszélgetés azért érdemel kiemelt figyelmet, mert Thürmer – aki magát következetesen nemzeti és baloldali politikusként határozza meg – olyan élességgel fogalmazza meg a Magyar Péter által vezetett kormány külpolitikai alárendeltségét és belpolitikai bosszúhadjáratát, amit a jobboldali sajtó mellett akár a liberális tábor egy része is megszívlelhetne. Korábban is foglalkoztunk azzal, hogyan látja Thürmer az Európai Unió és a háborús logika összefüggéseit – a mostani interjúban ezt a gondolatmenetet viszi tovább, immár a hazai hatalomváltás tükrében.

„Áprilisig volt magyar külpolitika” – Thürmer szerint vége az önállóságnak

Thürmer szerint az áprilisi választásokig lehetett önálló magyar külpolitikáról beszélni, azóta viszont nem. Álláspontja szerint a Tisza Pártot nyugati forrásokból, milliárdos ráfordítással építették fel kifejezetten azzal a céllal, hogy Magyarországot beterelje az Ukrajna- és Oroszország-politika nyugati fősodrába. Ennek két azonnal látható jele volt: az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megnyitásának engedélyezése, valamint hogy Magyarország az ankarai NATO-csúcson jóváhagyta az úgynevezett „NATO 3.0” koncepciót, amely Thürmer olvasatában a kelet-európai országokat háborús frontvonallá alakítja át.

A Munkáspárt elnöke szerint a nyugati gazdasági válság mélysége olyan fokú, hogy a fegyverkezés és a hadiipar felpörgetése gyakorlatilag az egyetlen eszköz a belső feszültségek levezetésére – különben Németországban vagy Franciaországban akár polgárháborús helyzet is kialakulhatna. Ehhez a háborús logikához pedig egységes európai frontra volt szükség, amelyből Orbán Viktor félreállítása – Thürmer megfogalmazásában – egyenesen „hiányzott”.

NATO 3.0: dollármilliárdok a keleti határra

Az interjú egyik legkonkrétabb adata az Ankarában elfogadott NATO-döntéshez kötődik:

Thürmer szerint egy hatalmas, a lengyel és román határig húzódó üzemanyagvezeték-hálózat épül ki Kelet-Európában, amelyre a NATO-tagállamok – egy Rutte-nyilatkozat szerint – 27 milliárd dollárt fordítanak. Ez a beruházás szerinte az évszázad egyik legnagyobb katonai infrastrukturális fejlesztése, amiről a magyar sajtó jórészt hallgat, holott ehhez a magyar miniszterelnök is hozzájárult. Thürmer szerint ez a lépés borítékolhatóan orosz válaszreakciót fog kiváltani, tovább mélyítve a feszültséget.

Thürmer legélesebb állítása: „Fasiszta diktatúrát” épít Magyar Péter

Az interjú legkeményebb kijelentése a köztársasági elnöki tisztség gyakorlati felszámolására irányuló Alaptörvény-módosításhoz kötődik. Thürmer szerint miközben

az Európai Unió évekig napirenden tartotta a magyar jogállamiság kérdését az Orbán-kormánnyal szemben, most – amikor szerinte alkotmányos jogokat tipornak sárba, visszaható hatállyal és személyre szabott jogalkotással – Brüsszel feltűnően hallgat.

Szerinte ez azért van, mert a nyugat addig engedi Magyar Péternek „azt csinálni, amit akar”, amíg biztosítja a magyar kapitalizmus stabilitását és teljesíti az Ukrajnával, illetve Oroszországgal szembeni elvárásokat.

Amikor a műsorvezető rákérdezett, hogy fasiszta diktatúra előtt állunk-e, Thürmer József Attilát idézve fogalmazott úgy, hogy „a fasizmus és a tőke jegyesek” – vagyis szerinte a jelenlegi leszámolás-politika a magyar tőke legradikálisabb szegmensének hatalomra kerülését fejezi ki, s ezt a nyugati és hazai politikai elit inkább Rákosi- és Kádár-korszakos hivatkozásokkal próbálja elfedni, mintsem szembenézni azzal, hogy a fasizmust történelmileg maga a kapitalizmus szülte.

Az uniós milliárdok mítosza

Thürmer szerint a Magyar Péter vezette kormány kommunikációjában felfestett kép – miszerint az EU-s pénzek megérkezése az „ötös lottó” megnyerésével ér fel – félrevezető.

Állítása szerint a bejelentett összegből azonnal levonásra kerülnek a különböző uniós programokhoz kötött önrészek, illetve olyan beruházásokra hivatkoznak, amelyeket Magyarország már megvalósított, csak most számolják el őket EU-s forrásból. A maradék összegre szerinte olyan sok az igénylő, hogy nem lehet mindenkit kielégíteni – miközben a ténylegesen elköltött pénz jelentős része (példaként a mozdonybeszerzéseket említette) egyébként is visszaáramlik nyugati, elsősorban német beszállítókhoz.

Lefejezett hírszerzés, amatőr diplomaták

Különösen éles kritikát fogalmazott meg a nemzetbiztonsági apparátus és a diplomáciai szolgálat átalakítása kapcsán. Thürmer szerint

a magyar hírszerzés és a nagyköveti kar egyik napról a másikra történő leváltása súlyosan veszélyezteti az ország külpolitikai eszköztárát: ha a külföldi hírforrások azt látják, hogy a hazai apparátust politikai leszámolás céljából tizedelik meg, egyszerűen megszűnik az információáramlás. Szerinte a Shell-es és RTL-es háttérrel érkező új kádereknek nincs diplomáciai szakmai tapasztalatuk, ami hosszú távon helyrehozhatatlan kárt okozhat.

Vármegyéből megye – jelképes bosszú közpénzen

A belpolitikai rész egyik érdekes momentuma a vármegye-megye elnevezés visszaváltásáról szólt. Thürmer szerint – bár az Orbán-kormány vármegye-döntését is felesleges lépésnek tartja – Magyar Péter kormánya most ismét jelentős közpénzt költ táblák és hivatalos nyomtatványok cseréjére egy olyan szimbolikus lépés miatt, aminek szerinte semmi köze a történelmi folytonossághoz, s pusztán az előző kormányzat elleni, a lakosság számára könnyen eladható bosszúgesztus.

A baloldal új útja – nem az MSZP-DK vonal

Thürmer értékelése szerint történelmi jelentőségű, hogy a rendszerváltás óta először egyetlen magukat baloldalinak valló párt sincs a parlamentben. Szerinte az MSZP gyakorlatilag halott, mert Horn Gyula ideje óta liberális irányba tolódott el, a DK pedig szerinte sosem volt valódi baloldali erő. A jövőt illetően nem ezek újjáéledésétől várja a baloldal megerősödését, hanem egy nemzeti és szociális értékek mentén szerveződő új platformtól – ennek jeleként említette a Munkáspárt és a Szolidaritás Pártja közötti együttműködést, illetve azt, hogy a Sándor-palota előtti Fidesz-KDNP-tüntetésen is barátsággal fogadták a Munkáspárt képviselőit.

Oroszország és Fehéroroszország – elszalasztott lehetőségek

Thürmer beszámolt friss oroszországi és fehéroroszországi útjairól is. Állítása szerint az orosz vezetés – a Kreml szóvivőjének a választás után tett nyilatkozatával összhangban – nyitott a Magyar Péter-kormánnyal való pragmatikus együttműködésre, és nem kívánja politikailag befolyásolni Budapestet. Ugyanakkor szerinte

olyan gyakorlati kérdésekben, mint a Paks II. sorsa, a gázellátás vagy a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása, jelenleg nincs érdemi párbeszéd a felek között – ezt Thürmer a jelenlegi magyar külpolitika egyik legnagyobb mulasztásának nevezte.

Fasizmus és kommunizmus – vitatott történelmi párhuzam

Az interjú zárásában éles vita bontakozott ki a műsorvezetővel arról, hogy összemérhető-e történelmileg a fasizmus és a kommunizmus bűnlajstroma. Thürmer ezt a párhuzamot nyugat-európai politikai konstrukciónak nevezte, és azzal érvelt, hogy nem Oroszország támadta meg Németországot, hanem fordítva, illetve hogy minden nemzetnek a saját történelmével kell szembenéznie. Ez az álláspont – fontos leszögezni – történészi és társadalmi vitákat generáló, önmagában nem tényként kezelendő értékelés, amelyet a műsorvezető az interjúban azonnal vitatott is.

Az interjú teljes, csaknem 52 perces anyaga alább, videón is megtekinthető.