KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Hszi Csin-pingnek igaza van, a világ olyan változásokon megy keresztül, amelyekre egy évszázada nem volt példa

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az emberiséget őrület kerítette hatalmába. Az európai politikai és katonai válság mindenki figyelmét magára vonta, de globálisan nézve ez csak egy szelete a történéseknek. Az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek, sőt a hidegháború utáni európai biztonsággal kapcsolatos tágabb konfliktus is elemei (de nem a fő okok) is ott állnak egy jelentősebb elmozdulás mögött.

Amikor Hszi Csin-ping kínai elnök a múlt héten elköszönt Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, nem véletlenül jegyezte meg, hogy a most zajló változásokra nem volt példa az elmúlt 100 évben. Száz évvel ezelőtt a régi világ gyorsan eltűnt. Birodalmak omlottak össze, a társadalmak szerkezete megváltozott, és a régi ideológiák radikalizálódtak, hogy megpróbálják kiszolgálni az emberek igényeit, vagy a megfelelő irányba terelni őket. Két világháború, globális gazdasági válság, mindenféle helyi konfliktusok újjáéledése és társadalmi kísérletek – amelyek általában nagyon sokba kerültek az egyéneknek – mind-mind éppen azoknak a változásoknak a jelei voltak, amelyeket a kínai vezető felidézett. Senki sem akarja ezt újra átélni. Az elmúlt évtizedekben kialakultak bizonyos korlátok, amelyek ebben megakadályozták a szélsőséges folyamatok kialakulását – az atomfegyverektől kezdve a társadalmi-gazdasági változásokra való rugalmasabb reagálás képességéig -, tehát van remény.

Az elmúlt napokban a hírek mintha megerősítették volna a feszültségek komolyságát. Németországban évtizedek óta a legnagyobb sztrájk zajlott le, a közlekedési dolgozók a romló körülmények ellen tiltakoztak. Franciaországban azután csapott fel az elégedetlenség lángja, hogy a kormány a nyugdíjkorhatár emeléséről döntött, megkerülve a parlamenti szavazást, ugyanis a reform nem kapott többséget. Izraelben erőszakos összecsapás tört ki a kabinet azon szándéka miatt, hogy korlátozza az igazságszolgáltatás hatáskörét, amit ellenfelei puccskísérletnek minősítenek.

Nyilvánvaló, hogy mindegyik eseménynek megvan a maga sajátos háttere, és nincs közöttük közvetlen kapcsolat. Ami közös bennük, az az, hogy mind egy fájdalmas társadalmi-politikai átalakulás megnyilvánulásai.

Ez is érdekelheti:  Ez nem jött össze Magyar Péternek, ma sem lesz kormánybuktatás

A huszadik század második fele és a huszonegyedik század eleje nagyon kényelmes időszak volt a világ egésze számára. Az általános geopolitikai berendezkedést tekintve először egy meglehetősen erős, kétpólusú konfrontáción alapuló egyensúlyt, majd egy viszonylag stabil hegemóniát láttunk. De társadalmi és gazdasági értelemben is történt előrelépés.

A második világháború után számos pozitív változás történt. A jóléti állam modellje Európa nagy részén elterjedt, és még az e téren szerényebb hagyományokkal rendelkező Egyesült Államok is nagyot lépett előre. Hasonló változások zajlottak a vasfüggöny túloldalán is, ahol a hagyományos védelmi prioritások mellett az életszínvonal javítására és a fogyasztói sokszínűségre helyezték a hangsúlyt. A harmadik világban a gyarmati területek eltűnésével párhuzamosan a szabadság iránti lelkesedés és a jövőbe vetett hit erősödött. Még akkor is, ha az új államok közül sokuk kevés súllyal rendelkezik.

A hidegháború vége új elvárásokat hozott magával. A „szabad világ” élvezte a „békeosztalékot” (csökkentett katonai kiadások) és a lehetőséget, hogy kiterjeszthesse gazdasági befolyását a korábban zárt területekre. A volt szocialista országok minden lehetséges módon kihasználták a nyitást, és – legalábbis az egyének számára – több lehetőség kínálkozott, mint korábban. Ez gyakran az állami kapacitás rovására ment, ami általános jelenség lett, azonban ennél fontosabb volt az egyének szerepe. Az egykori harmadik világ végül mindkettőből megpróbált előnyt kovácsolni. Ázsia számos országa például nagy hasznot húzott a globalizációból. Eközben az elmaradott államokból sokan úgy döntöttek, hogy gazdagabb országokba költöznek.

Mindkét időszaknak volt egy közös vonása – az a széles körben elterjedt érzés, hogy holnap jobb lesz, mint tegnap. Most azonban ennek nagyon úgy tűnik, hogy vége.

Jelenleg mindennapos dolog a politikai elitet szakmaiatlansággal és rossz kormányzással vádolni. Anélkül, hogy egyes politikusokat mentegetnénk, a jelenlegi nemzedéknek – amely ebben a korábban felvázolt nagyon kedvező környezetben nőtt fel – tektonikus jellegű elmozdulásokkal kellett megküzdenie.

Ez is érdekelheti:  Vučić: Putyin megakadályozta volna a Jugoszlávia elleni NATO bombázást

A kapitalista gazdaság korábbi pénzügyi modelljének kimerülése, a kommunikációs forradalom (amelynek egyik fő eredménye az érettek és a fiatalok közötti mentális szakadék), a technológiai változások, amelyek elkerülhetetlen következményekkel járnak a munkaerőpiacra nézve, a fejlett országok elöregedő népessége, valamint a korábban problémás államok megfiatalodása teljesen más nemzetközi környezetet teremt. Ráadásul a globalizáltság nem teszi lehetővé, hogy bárki is elszigetelje magát a kialakult és általános instabilitástól, amely különböző formákban, de átterjed az országhatárokon. Ráadásul, akárcsak egy évszázaddal ezelőtt, a társadalmi-politikai aktivizmus növekedése a tömegek körében a politikai csoportok radikalizálódásához vezet. És mivel a hagyományos pártok és ideológiák mély válságban vannak, a radikalizálódás egészen archaikus formákat ölthet.

Hsz Csin-ping, ezeket a bekövetkező változásokat a szükséges megújulás jelének tekinti, nekünk pedig az a feladatunk, hogy kezelni tudjuk valahogyan a mindebből fakadó nehézségeket.

 

Írta: Fjodor Lukjanov,  az Russia in Global Affairs főszerkesztője, a Kül- és Védelempolitikai Tanács elnöke, a Valdai International Discussion Club kutatási igazgatója.

Eredeti cím: Fyodor Lukyanov: China’s Xi is right, the world is currently undergoing changes not seen for a century / 2023. március 31.

Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége


Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt kép: Hszi Csin-ping kínai elnök © Feng Li – Pool / Getty Images

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük