Formálódik az ellen-dollár, a BRICS-valuta – komoly kihívót kaphat a dollár?

„Lehet, hogy egy új valuta fogja megkérdőjelezni a dollár dominanciáját?” 

– teszi fel a kérdést az Asia Times.

A dollár szorításában

Dél-Afrika látja vendégül 2023 augusztusában Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika vezetőit – a BRICS rövidítéssel ismert nemzetek csoportját.

A napirendi pontok között szerepel egy új közös BRICS-pénz létrehozása is.

A BRICS-csúcstalálkozóra ráadásul akkor kerül sor, amikor a világ országai a Nyugat hagyományos dominanciáját megkérdőjelező, változó geopolitikai környezettel szembesülnek.

Miközben pedig a BRICS-országok már több mint egy évtizede igyekeznek csökkenteni függőségüket a dollártól, az Oroszországgal szembeni, az ukrajnai inváziót követően bevezetett nyugati szankciók felgyorsították ezt a folyamatot.

Az emelkedő kamatlábak és a közelmúltbeli amerikai adósságplafon-válság más országok körében is aggodalmat keltett, a főként dollárban tartott adósságuk miatt, valamint

komoly aggodalom fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy a világ vezető gazdasága fizetésképtelenné válhat.

Ennek ellenére egy új BRICS-valuta megvalósulása előtt még komoly akadályok állnak. A kialakult viták azonban azt mutatják, hogy a BRICS-országok egészen új dolgokban gondolkoznak és keresik a közös, de mégis önálló érvényesülés útját.

Jön a BRICS-pénz?

Mivel a nemzetközi tranzakciók 88 százalékát amerikai dollárban bonyolítják, és a dollárban tartott a globális devizatartalékok 58 százalékát teszik ki, a dollár globális dominanciája továbbra is vitathatatlan. Ennek ellenére az ukrajnai orosz inváziót követően felgyorsult a dollártól való függetlenedés – vagyis a gazdaságok nemzetközi kereskedelemben és finanszírozásban való dollárfüggőségének csökkentése.

A BRICS-országok több oldalról is csökkenteni szeretnék függőségüket a dollártól. Az elmúlt évben Oroszország, Kína és Brazília egyre többet tett azért, hogy a nemzetközi kereskedelemben folyamatosan csökkentse a dollártranzakcióikat. Irak, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek aktívan vizsgálja a dollár alternatíváit.

A központi bankok pedig arra törekedtek, hogy valutatartalékaik nagyobb részét a dollárból aranyba helyezzék át.

A BRICS-országok mindegyike – különböző okokból ugyan – kritikusan viszonyult a dollár dominanciájához. Az orosz tisztviselők a szankciók okozta károk enyhítése érdekében a dollár elhagyása mellett törnek lándzsát. A Nyugat által kivetett szankciók részeként az orosz bankok nem használhatják a SWIFT-et, a banki tranzakciókat lehetővé tevő globális üzenetküldő rendszert, ugyanezen országok pedig tavaly 330 milliárd dollárnyi orosz tartalékot fagyasztottak be.

Eközben a 2022-es brazíliai választásokon Luiz Inácio Lula da Silvát ismét elnökké választották. Lula a BRICS régi támogatója, és korábban arra törekedett, hogy csökkentse Brazília dollárfüggőségét, valamint a dollárral szembeni sebezhetőségét. Lula hatalomba kerülése új lendületet adott a csoportnak, mivel a brazil elnök nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy

BRICS-tagországoknak létre kellene hozniuk egy új, az euróhoz hasonló valutát.

A kínai kormány is világosan kifejtette a dollár dominanciájával kapcsolatos aggodalmait, amikor az amerikai pénzt a világgazdaság instabilitásának és bizonytalanságának fő forrásának nevezte. Peking egyenesen a Fed kamatemelését tette felelőssé azért, hogy zavart okozott a nemzetközi pénzügyi piacon, és mindez más valuták jelentős leértékelődéséhez vezetett. A többi BRICS-országgal együtt Kína is bírálta a szankciók geopolitikai fegyverként való alkalmazását. A dollármentesítés és egy esetleges BRICS-valuta vonzereje jelentősen segítene az ilyen és ehhez hasonló globális kihívások kezelésében.

De hogyan születik meg a BRICS-pénz?

A legambiciózusabb terv az Európai Unió 11 tagállama által 1999-ben elfogadott közös valutához hasonló létrehozása lenne. A BRICS-országokon belüli gazdasági hatalmi aszimmetriák és a bonyolult politikai dinamika miatt azonban nehéz lenne letárgyalni egy ehhez hasonló valuta létrehozását.

Ahhoz pedig, hogy egy új valuta működjön, a BRICS-országoknak meg kellene állapodniuk egy árfolyam-mechanizmusban, hatékony fizetési rendszerekkel és jól szabályozott, továbbá stabil és likvid pénzügyi piaccal kellene rendelkezniük. A globális valuta státuszának eléréséhez a BRICS-nek a közös valutakezelés terén is komoly tapasztalatokat kellene szereznie, hogy meggyőzzön másokat is arról, hogy az új valuta megbízható.

Az euró BRICS-változatának státusza még komoly kérdéseket vet fel. Egyelőre az érintett országok egyike sem mutat arra irányuló szándékot, hogy megszüntesse helyi valutáját. Úgy tűnik, hogy a rövid távú cél inkább az, hogy

első lépésként egy hatékony, integrált fizetési rendszert hozzanak létre a határokon átnyúló tranzakciókhoz, majd ezt követően vezessenek be egy új valutát.

Ennek építőkövei azonban már léteznek. 2010-ben elindították a BRICS bankközi együttműködési mechanizmust, hogy megkönnyítsék a BRICS-bankok közötti, helyi pénznemben történő, határokon átnyúló fizetéseket. A BRICS-országok továbbá kifejlesztették a „BRICS pay”-t – egy olyan fizetési rendszert, amely a BRICS-országok közötti tranzakciókat teszi lehetővé anélkül, hogy a helyi valutát dollárra kellene váltani.

Ezeken felül továbbá szóba került egy BRICS kriptovalutáról és a központi banki digitális valuták fejlesztésének stratégiai összehangolásáról a gazdasági integráció előmozdítása érdekében. Mivel számos ország kifejezte érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt, a csoport felpörgetheti a dollármentesítési menetrendjét.

Vízió vagy valóság?

Az biztos, hogy a csoport legambiciózusabb múltbéli kezdeményezései közül több is elbukott. 2014-ben, amikor a BRICS-országok elindították az Új Fejlesztési Bankot, az alapító megállapodásban benne volt, hogy a bank műveletei annak az országnak a helyi pénznemében nyújthatnak finanszírozást, ahol a műveletre sor kerül. Ennek ellenére 2023-ban a bank fennmaradása továbbra is nagymértékben függ a dollártól. A helyi valutában történő finanszírozás a bank portfóliójának mintegy 22 százalékát teszi ki, bár az új elnök reményei szerint ez az arány 2026-ra 30 százalékra emelkedhet.

Hasonló kihívásokkal kell megküzdeni a kétoldalú dollármentesítési törekvések során is. Oroszország és India arra törekedett, hogy kidolgozzon egy olyan mechanizmust a helyi pénznemekben való kereskedésre, amely lehetővé tenné az indiai importőrök számára, hogy rúpiában fizessenek az olcsó orosz olajért és szénért. A tárgyalásokat azonban felfüggesztették, miután Moszkva inkább jegelte a rúpiafelhalmozást.

A dollármentesítés előtt álló akadályok ellenére a BRICS-csoport elszántnak mutatkozik, ugyanis

a szövetség a múltban is arról volt ismert, hogy nem ugrik el a kihívások elől.

Az öt ország közötti számos nézeteltérés ellenére a blokknak sikerült közös politikát kialakítania és túlélnie olyan jelentős válságokat, mint a 2020-21-es kínai–indiai határösszecsapások és az ukrajnai háború. A BRICS elmélyítette együttműködését, új pénzügyi intézményekbe fektetett be, és folyamatosan bővítette a kezelt politikai kérdések körét.

Ma már komoly hálózat alakult ki a tagországok között. Mind a kormányzati kapcsolattartók, a tudományos szakemberek, agytrösztök és gazdasági vállalkozások is előszeretettel szövögetik egyre szorosabbra a BRICS hálóját.

Még ha a közös valutaügyben nem is történik elmozdulás, számos olyan kérdés van, amelyben a BRICS pénzügyminiszterei és a központi bankok vezetői rendszeresen egyeztetnek – mindez pedig előrevetíti az új pénzügyi együttműködések kialakulásának lehetőségét.

Kétségtelen, hogy

a BRICS új valutájáról szóló közbeszéd önmagában is fontos mutatója annak, hogy számos nemzet szeretne diverzifikálni a dollártól.

Egy új világgazdasági rend nem fog kialakulni egyik napról a másikra. Az új BRICS-valuta vagy a dollármentesítés pedig még nem a közeljövő. Ennek ellenére potenciálisan létrejöhet, a BRICS-országok közös valutájában megvan a potenciál, mivel ezen államok elkötelezettséget mutatnak a tekintetben, hogy mind jobban összehangolják gazdaságaikat, az innovációt és politikájukat egyaránt.

A cikk szerzője: Mihaela Papa, a Fenntartható fejlődés és globális kormányzás adjunktusa, The Fletcher School, Tufts University.

Asia Times; hirado.hu

A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: Getty Images)