KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával!

Adószám: 19334684-1-05

„Drónokkal vívott Verdunné” válhat a keleti front: a németek egyre kevésbé hisznek Ukrajna győzelmében

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Olaf Scholz kancellár maga mögé állította a németek többségét, amikor határozott nemet mondott a Taurus rakéták Ukrajnába szállítására. A lakosság jelentős részén azonban mára eluralkodott a háborús fásultság. A Focus Online által közzétett közvélemény-kutatás szerint a németeket egyre kevésbé érdeklik az ukrán civil lakosságot ért támadásokról vagy az orosz hadsereg túlkapásairól szóló hírek. Ezzel szemben egyre többen teszik fel a kérdést: mi értelme van Kijev további támogatásának, az újabb fegyverszállítmányoknak, ha az elhúzódó háború miatt egyre csökkennek Ukrajna végső győzelmének esélyei?

A Concept M Intézet által készített Németország-pszichogram című tanulmány mélyreható interjúk alapján vizsgálta a németek viszonyulását az ukrajnai háborúhoz. A Dirk Ziems társadalomkutató vezetésével elvégzett elemzésből – melyet a Focus Online közölt – kiderül, hogy a háború kitörése óta eltelt két év jelentős változást hozott a konfliktus megítélésében.

A németek többsége már nem támogatja feltétel nélkül Ukrajnát, mert nem hisznek a kijevi vezetés végső győzelmében.

A lap szerint a krasznogorszki terrortámadás, illetve az elsősorban Franciaországban megjelent, szélsőségesen háborúpárti nyilatkozatok riadalmat keltettek Németországban is. A lakosság körében felerősödött a háború eszkalálódásától való félelem, emellett sokakban megerősödött az a bizonyos háborús fásultság, amelyről a minap Rolf Mützenich, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) frakcióvezetője beszélt a Bundestagban.

Mützenich – a Bundestag külügyi bizottságának korábbi tagja, Olaf Scholz kancellár párttársa – feltette a kérdést:

„Nem arról kellene inkább beszélnünk, hogyan fagyaszthatjuk be az ukrajnai háborút, hogy később véget vessünk neki?”

Általános a háborús fásultság

Akárcsak Scholz kancellár korábban kifejtett álláspontja a Taurus-ügyben, a háború „befagyasztásáról” – vagyis a béketárgyalások megkezdéséről – szóló doktrína is beleillik a németekre egyre inkább jellemző háborúellenes hangulatba.

Ez is érdekelheti:  A mi vérünkkel fizetne az ukrán győzelemért Soros György

A Focus Online szerint a németeket egyre kevésbé érdeklik az ukrán civil lakosságot ért támadások, miként az oroszok által elkövetett háborús bűnökről szóló hírek sem.

A 20 nap Mariupolban című dokumentumfilm Oscar-díjat nyerhetett, de az ilyen típusú filmekre az emberek többsége már nem kíváncsi.

A háború kitörésekor Olaf Scholz még fordulópontról beszélt. A politikusok és a választók egy része most már attól tart, hogy Ukrajna és Oroszország viszálya elhúzódó állóháborúvá, egy „drónokkal vívott Verdunné” alakul át, és ezt a kimerítő háborút Ukrajna már nem lesz képes megnyerni. Éppen ezért

a további ellenállás hiábavalónak tűnik, és a Kijevnek szánt újabb fegyverszállítmányok sem segítenek a helyzeten.

A Németország-pszichogram keretében lefolytatott interjúkban ez a vélemény ugyan direkt módon ritkán hangzik el, rákérdezve azonban sok interjúalany elismerte, hogy ez a lényeg.

Visszasírják a „hidegháborús” időket

A felmérés szerint a németek szívesen visszatérnének a 2022 előtti évekbe, amikor az orosz–ukrán konfliktust egyfajta hidegháborús szembenállás jellemezte, és a „közbeszéd militarizálódása”, ahogyan azt most érzékelik, még nem játszott szerepet. A kutatást vezető Dirk Ziems megfogalmazása szerint „a home office-ban ülő németek többségében nem is tudatosul, hogy odakint egy háború dúl”. Az emberek két év alatt belefásultak az ukrán frontról folyamatosan érkező rossz hírekbe, ezért inkább visszavonulnak a saját privát világukba.

Oroszország (feltételezett) további kelet-európai offenzívájánál is fenyegetőbbnek ítélik meg a németek az újabb Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

Ezekkel a szövetségesek célja az lenne, hogy „sarokba szorítsák” Vlagyimir  Putyint, a németek egy része szerint ugyanakkor arra is késztethetik az orosz elnököt, hogy atomfegyvereket vessen be.

Éppen ezért a németek többsége egy

bármilyen kompromisszum árán megkötendő ukrajnai békét úgy tekintene, mint lehetőséget arra, hogy évekig béke legyen a kontinensen.

Ebben a tekintetben Olaf Scholznak a Taurus rakéták átadását blokkoló álláspontja tükrözi a többség hangulatát, a kancellár politikáját a megkérdezettek többsége kiegyensúlyozott és megfontolt ellenlépésnek tartja.

Ez is érdekelheti:  Vlagyimir Putyin Pekingbe érkezett

A Focus szerzője végezetül megállapítja: a németek szerint Ukrajnának elegendő támogatást és fegyvert kell biztosítani ahhoz, hogy ne veszítse el a háborút. Másrészt viszont nem olyan mértékben, hogy Vlagyimir Putyin látványos vereséget szenvedjen, és ennek következtében – sarokba szorítva – kiterjeszthesse a háborút a NATO és Németország ellen.

hirado.hu

A kiemelt kép archív: orosz katonák járőröznek a mariupoli drámaszínházban, amelyet tavaly március 16-án, április 12-én bombáztak Mariupolban, miközben az orosz csapatok fokozzák a hadjáratot a stratégiai fontosságú kikötőváros elfoglalására. Alekszandr Nemenov / AFP

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük