Hirdetés

Donyeck vezetőjéből Ukrajna miniszterelnöke lehet

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Mint Szergej Markov, a Politikai Kutatások Intézetének főigazgatója a „Union” tévécsatorna adásában közölte: Moszkva számára adott a lehetőség, hogy az ukrán kérdést katonai úton oldja meg.

Meggyőződése azonban: jobb lenne, ha Kijevben normális gondolkodású emberek kerülnének hatalomra. Akik úgy döntenének, hogy Ukrajna csatlakozik a Szövetségi Államhoz. (1)

„Oroszország számára adott a lehetőség, hogy a Donbassz és Ukrajna más térségeinek teljes csatlakozását katonai úton érje el. Ám ezt jó lenne elkerülni. Nekünk más az utunk. El kell érnünk, hogy létrejöjjön Ukrajna szuverenitása. Kijevben pedig józan erők kerüljenek hatalomra. Akik meghoznák a döntést arról, hogy Ukrajna csatlakozik az Oroszország és Belorusszia részvételével létrehozandó Szövetségi Államhoz” – mondta a szakértő.

Markov meggyőződése: Ukrajnában olyanoknak kell hatalmon lenniük, akik harcoltak a kijevi nácik ellen.

„A mi stratégiai utunk nem abban áll, hogy a Donbassz csatlakozzék Oroszországhoz, hanem hogy a Donbassz emberei – igazi emberei – ott legyenek a kijevi kormányban. Hogy Pusilin legyen Ukrajna miniszterelnöke (2) hogy más emberek – olyanok, akik részt vettek a banderista junta elleni fegyveres felkelésben – határozzák meg Ukrajna állam politikáját” – szögezte le Markov.

Mint emlékezetes, korábban Markov felsorolta, hogy a lakosság mely városokban támogatja az Oroszországhoz való csatlakozás elgondolását. Mint mondta, ezt az elképzelést mindenekelőtt a Donbasszban támogatják. Főként Harkov, Ogyessza, Nyikolajev,(3) Zaporozsje, és Ogyessza lakossága száll síkra az Oroszországgal való újraegyesülés mellett.

Eredeti cikk:  В Москве уготовили место в Киеве для Пушилина

Megjegyzések:

(1) Az Oroszország és Belorusszia részvételével létrehozandó Szövetségi Állam számos tekintetben, formálisan hosszú ideje fennáll. A Moszkva és Minszk közötti viszony elhidegülése miatt az elgondolás egyre húzódik, megvalósulásának kilátásai mind távolabbiak. Tavaly nyáron az amerikai titkosszolgálat megpróbálkozott a két ország végérvényes összeugrasztásával. Erre a latin-amerikai (reménybeli) venezuelai munkahelyére Minszken keresztül utazó, és ott lefogott 33 fegyveres orosz vagyonőr ügye adott okot, idézett elő válságot. Akikről az amerikai (ukrán?) titkosszolgálat sikerrel terjesztette el, hogy a tavaly augusztus 9-i elnökválasztás megzavarására érkeztek Minszkbe. A csodaelnök a Donbasszban sosem tapasztalt eréllyel, operativitással és gyorsasággal, egy-két nap alatt lerendezte a dolgot.

Minthogy Oroszország csodaelnöke, mint ördög a tömjénfüsttől, irtózik mindenféle gyors, hatékony és erélyes fellépéstől, nem igazán világos, hogy Gyenyisz Pusilin miképpen és mikor lehetne Ukrajna miniszterelnöke. Hiszen, szokásos végtelenül türelmes, kifárasztásos (a Donbassz esetében pedig még kivéreztetős is) taktikájával az orosz elnök arra vár, hogy a rezsim majd magától összeomlik – addigra nem biztos, hogy 1. Pusilin ezt, koránál fogva, megéri (figyelmen kívül hagyva azt az eshetőséget, hogy őt is idő előtt meggyilkolják); 2. a Donbasszból még marad valami.

(2) A gondolat egyszer már fölmerült – pár évvel ezelőtt. Az időközben pokolgépes merénylet áldozatául esett Alekszandr Zaharcsenkó elnök 2017 nyarán vetette föl merész ötletét: Ukrajnát, jelen formájában, föl kell számolni, és, „Malorosszija” („Kis-Oroszország”) néven újra indítani. Nem kevesen mondogatták, hogy Zaharcsenkó lehetne egész Ukrajna (vagy „Kis-Oroszország”) elnöke. Szakértők sokáig találgatták, hogy ez Zaharcsenkó saját ötlete volt-e (ami kevésbé volt hihető), vagy moszkvai sugallat volt. Utóbb a téma lekerült a napirendről.

(3) Nyikolajev – nagy hajóépítő üzemeiről híres (és ekként többnyire oroszok lakta iparváros). A későbbi, iparosodott Kelet- és Dél-Ukrajna egészét, Harkovtól Ogyesszáig, 1922-ben csatolták át Oroszországtól Ukrajnához. Az 1917-ig nem is létezett Ukrajna így jutott tengerparthoz. Ha Ukrajna mégsem csatlakoznék az Oroszország vezette államszövetséghez, hanem a további különállást választaná, úgy meg kell válnia minden olyan területtől – a tengerparttól is – amit 1917 után Oroszországtól kapott. (E logika szerint Kárpátaljától is, ami 1945-ben a Szovjetunióé lett, és az csak a következő évben adta át Ukrajnának.)

Fordította és kommentár: Csikós Sándor / NewsFront

Kiemelt kép: Livejournal

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Ez is érdekelheti:

Mikor lépett frigyre az Európai Unió a (nacionál-) fasizmussal?

Zelenszkij kitelepítené a Donbassz oroszait

Fergeteges tűz Gorlovkára, harcok Zolotojénál: az ukrán hadsereg úgy döntött, hogy földig rombolja a Donbasszt

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás