KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A megpuccsolt szítjapuccs – mai népmese

Hol volt, hol nem volt, élt Turulliában néhány buchur, akiknek egyáltalán nem tetszett, hogy ezek között a turulliaiak között van néhány ember, amelyik állandóan a múltját kutatja, mindenféle furcsa ruhában jár, és énekel is. Mi több… közösen énekelnek. Álmaikat, bolondságaikat pedig, valóságként mesélik szerte Turulliában.

E néhány buchurt nem zavarta, hogy ezek a turulliak komoly betegségben szenvednek, amit a sámánok tudatlanságnak, más néven mélyprimitívségnek neveztek, és hiába estek transzba, hiába verték a dobokat Turullia egyik végétől a másikig, nem sikerült a dolgot gyógyítani. A betegség pedig, elhatalmasodott Turulliában, és az a néhány bizony szította a népet, mert a nép nagyobbik felének, a már vagy kétezer éve létező hite zavarta mind a buchurokat, mind e szítókat, akiket a népnyelv ezért szítjákoknak nevezett el. A szítjákok különböző világszervezeteket alapítottak, és sátraikban megtanácskozták, hogy miként dönthetnék meg mind a kétezren Turullia kormányát, és hogyan állíthatnák maguk mellé a király katonáit. A buchuroknak is jól jött ez a szervezkedés, mert ők is alapítgattak szervezeteket, mintha maguk is a szítjákokhoz tartoznának, de igazából eszük ágában sem volt ilyesmi. Ők a postagalamboknak adtak munkát azzal, hogy a király katonáinak írták a szítjákokról szóló énekeket. Turullia királya is örült mindennek, mert így, a nép nagyobbik részét, akik nem tartoztak a szítjákokhoz, meg lehet félemlíteni azzal, hogy egyszer csak lecsapnak a királyi lovagok erre a kétezer szíjtjákot számláló beteg társaságra. Tehát, mindenki dörzsölte a markát és boldog volt, hogy végre történik valami Turulliában. És történt is!

A királyi katonaság kilovagolt száz sátorhoz, és ott kutakodott, mintha keresne valamit, majd három szítjákot áristomba is zártak, mert az egyiknél bot volt, a másiknál parittya, a harmadiknál pedig egy írás, amiben az állt, hogy a bottal és a parittyával is meg lehet szerezni a koronát. A százhúsz éves, szítjákok által a szítjákok királyának kinevezett vént az ispotályosok hurcolták el, mert szegény rohamot kapott amiatt, hogy a katonák elvették a dobját, amely közbenjárásával az égiekkel meggyógyíttathatta volna magát, a másik két alvezért pedig a várbörtönbe vitték. A papírusztekercseket a katonák szekérre rakták, a megtalált botot és a parittyát nagy őrizet mellett a bakon vitték a várba, ahol a király sámánjai hetekig vizsgálódtak az elkobozott fegyverek körül.

Ez is érdekelheti:  Rendkívüli! A hatalom átvételére készült egy csoport Magyarországon, 150 rendőr csapott le (videó)

A buchurok megtarthatták a szabadságukat és tovább folytatták a figyelést, és írták az énekeket, amelyeket a Fekete tenger partjáig röptettek a postagalambokkal. A király azért hagyta békén a buchurokat, mert ő is kapott néhány éneket, s ennek volt köszönhető, hogy a „nagyonveszélyes” és a hatalmat magukhoz vonni akaró összeesküvő parittyásokat sikerült lefülelni. Ezer katona hősiességének az érdeme, hogy a szítják ellenkirály és alkirályai immár a várbörtönben és – szigorú őrizet alatt – az ispotályban vannak.

Miközben e királyi hőstettet végrehajtották a király katonái, Turullia déli határánál engedélyt kaptak arra, hogy a Turulliába igyekvő ellenséges sereg felé, a mutató ujjukat felemelve „ejnye-bejnyét” mutathassanak. Így aztán Turullia minden baja megoldódott a királyi döntésnek, a katonaságnak és a buchurok világraszóló szövetségének köszönhetően. Így lett Turullia, a Nagy Földrész legbiztonságosabb és legélhetőbb országa. Népe pedig, megszabadult a legnagyobb ellenségétől, azaz, a szítjákoktól, akik valójában nem is léteztek… Aki nem hiszi, járjon utána…

Stefanicus Georgevich – avar dalnok

Nemzeti InternetFigyelőNemzeti Napló

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “A megpuccsolt szítjapuccs – mai népmese

  1. Ezt nem ártott volna még reszelgetni kicsit…
    Mindegy, már elolvastam. Nem érzékelem lelki és szellemi életem virágzó épülését tőle…
    A csalódást inkább.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük