KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A „demokratikus” Ukrajnával ma megkezdik az EU-s csatlakozási tárgyalásokat! – Hogy is van ez?

Ma kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, az egyeztetéseknek Luxembourg ad helyet. A tárgyalások megkezdéséről az uniós vezetők még tavaly decemberben döntöttek, előrejelzések szerint fontos napirendi pont lesz a nemzeti kisebbségek helyzete, amelynek részeként a kárpátaljai magyarok jogait is érinteni fogják – írja a Magyar Nemzet.

Egy lépéssel közelebb kerülhet az uniós tagsághoz Ukrajna: a posztszovjet ország 2022. február végén, mindössze néhány nappal azt követően nyújtotta be uniós tagság iránti kérelmét, hogy kezdetét vette az orosz–ukrán háború, ma pedig már sor kerül az első csatlakozási tárgyalásra, amelynek tavaly decemberben adtak zöld lámpát az uniós vezetők. Ukrajna 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státust, egyelőre minden jel arra mutat, rekordgyorsasággal halad a csatlakozása.

Ez is érdekelheti:  Belga miniszter: Magyarország nem hajtja végre a 7-es cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges reformokat

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) második és 49. cikke értelmében a szerződő államoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós értékeket, köztük a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Így a csatlakozásnak számos olyan feltétele van, amelyeket Ukrajnának idáig nem sikerült teljesíteni, ezek között szerepel a nemzeti kisebbségek jogainak védelme is, beleértve a kárpátaljai magyarok jogait is.

Utóbbiak esetében az elmúlt időszakban számos egyeztetés zajlott, amelyekkel kapcsolatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) éppen múlt héten tudatta az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában, a júniusban zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, amely „következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit”, egyúttal azt szeretné, ha Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, olvasható a KMKSZ nyilatkozatában.

Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes megnyilvánulásra került sor a térségben. Ennek ellensúlyozására és a magyar kormány kérésére az ukrán parlament még 2023 decemberében fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó új kerettörvényt, amelynek értelmében 2024 júniusáig kellett visszaállítsa a kisebbségek korábbi jogainak (egyebek mellett oktatás, anyanyelvhasználat, szimbólumhasználat területén) egy részét, amelyektől 2015-ben fosztották meg a magyarokat. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több ízben is tárgyalt Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével. Bár sikerült elérni némi haladást, még sok munka vár a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoportra.

Ez is érdekelheti:  Bóka János: az EU a 7. cikk szerinti eljárást a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használta

Mindezek mellett Ukrajnának (ha az Európai Unió tagállama akar lenni) még olyan területeken kell folyamatos változást és előrelépést felmutatnia, mint a korrupció elleni fellépés, az oligarchák befolyásának visszaszorítása, az igazságszolgáltatási rendszer és az igazságügyi irányítási szervek reformja. Az utóbbi időben temérdek csalásra – kenőpénzek elfogadása, állami földterületek illegális megszerzése – derült fény, amelyek mind-mind összeegyeztethetetlenek az EU-s tagsággal, nem is beszélve az emberek akaratuk ellenére történő besorozásáról.

Amennyiben Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, olyan országokat fog megelőzni, mint Észak-Macedónia, Szerbia, Albánia vagy akár Törökország, amelyek évtizedek óta várnak arra, hogy a csatlakozási tárgyalásaik kapcsán előrelépés történjen.

Eddig Bíró Réka írása a Magyar Nemzetből. Mindezeket kiegészítve hozzá kell tennünk, hogy jelen állapotban Ukrajnának nincs olyan jogszerű állami vezetése, amely bármely témában, bármely állammal szintén jogszerű tárgyalásokat folytathatna. Azaz az Európai Unió ismét törvényt szeg, de ez már nem is meglepő, inkább természetes mivolta az EU-nak – sajnos. További hab a tortán, hogy Ukrajnában jelen állás szerint egy illegitim náci jegyeket felmutató katonai junta van hatalmon. Egy ilyen rezsim semmilyen feltételt nem fog betartani, mint ahogyan 2014 után sem tartotta be szerződéseit, viszont 8 éven keresztül lőtte, bombázta saját állampolgárait a Donbasszban. A tények makacs dolgok még akkor is, ha egyesek szeretik azokat elhallgatni, vagy elbagatellizálni.

További fontos kérdés még az Egyesült Államok érdeke ebben a folyamatban, melynek fenntartói lényegében felvásárolták Ukrajnát, amelynek óriási értékű termőföldjei mellett, a föld mélye is hihetetlen gazdag olyan nyersanyagokban, melyeket az elkövetkezendő évek ipari fejlődésének folyamatában lehet majd hasznosítani. Ennek a birtoklásáért folyik a harc az Egyesült Államok részéről, mely mostanra szinte teljesen elérte az Európai Unió gyarmatteleppé formálását, amihez most a lehető leggyorsabban igyekeznek odacsapni Ukrajnát is.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Ajánlatunk a fenti cikkhez kapcsolódóan:

Levédia krónikása: Miért tilos az orosz propaganda?

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük