Jó, ha nem feledjük! - Ezért nem tekinthető agresszornak Oroszország

A demokrácia vége

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

 

A múlt század húszas éveiben Oswald Spengler megírta korszakalkotó művét, „A nyugat alkonya” címmel. Aztán az 1960-as években Carroll Quiley megírta a „Tragédia és remény című nagyjából kétezer oldalas, 1966-ban megjelent könyvét.

Majd Francis Fukuyama is letette az életművét az asztalra: „A történelem vége” című munkájában.

Mindezek közül talán a leginkább figyelemre méltó Carrol Quigley műve. Ugyanis ő a háttérhatalom híve volt, és ezért abban a szerencsében részesült, hogy kutathatott a legnagyobb és legbefolyásosabb bankár dinasztiák magán archívumaiban.

 Ő volt az Amerikai Történész Társaság elnöke, a legrangosabb amerikai történész, egy szakmai folyóirat főszerkesztője, és az amerikai diplomataképzés központjának számító Georgetown Egyetem Történeti Tanszékének vezetője. Bill Clintonnak a mentora, aki elnöki beiktatása során csak Quigley professzorról emlékezett meg.

 Quigley leírja, hogy e bankároknak létezik egy nemzetközi hálózata, amelynek a célja az, hogy létrehozzák a pénzügyi ellenőrzésnek olyan magánkézben lévő világrendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai berendezkedését és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon kontrollálnák, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak. Mióta a könyv megjelent, mindez megvalósult.

 Quigley ugyan csak a beavatottaknak szánta azt a kb. húsz oldalt, amely ezeket a bizalmasnak tekinthető információkat tartalmazta, azonban a sajtónyilvánosság egyes orgánumai idézni kezdték ezeket az oldalakat, és ez Quigley szakmai karrierjének teljes összeomlásához vezetett. 1977-ben halt meg szinte teljesen elfeledve, Washingtonban.

 Mindez ma azért fontos, mert az amerikai elnökválasztás körülményei, és az a csalássorozat, amely végül is a végeredmény kialakulásához vezetett, minden ponton visszaigazolja a fent említett szerzők – de különösen Carroll Quigley – elméletét.

 Nevezetesen azt, hogy a világban már sokkal korábban megszűnt a demokrácia – ha egyáltalán létezett – de ez csak a mostani elnökválasztás történéseinek során került napvilágra.

Szilágyi Ákos grafikája

 Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotása óta (1776) a világ népei úgy tekintettek az Egyesült Államokra, mint olyan entitásra, amely az alapító atyák elvei és szándékai alapján a világ legdemokratikusabb államszövetsége.

 Aztán a hatalom fokozatosan átkerült a mindenkori bankárok ellenőrzése alá, majd 1913. december 23-án délután, amikor a keresztény szenátorok már hazamentek karácsonyozni, az ottmaradtak megszavazták azt a törvényt, amelynek alapján létrehozták a Federal Reserve nevű magánbankot, és felruházták az amerikai dollár kizárólagos pénzkibocsájtási jogával.

 Korábban már írtam arról, hogy pl. Woodrow Wilsont milyen zsarolással tették meg amerikai elnöknek, aki attól kezdve a bankárok bábja volt. Az eltelt évtizedek alatt a háttérben tevékenykedő bankárok kirobbantották pl. az I. és a II világháborút, az orosz bolsevik forradalmat, az arab tavaszt, stb. A második világháború óta nem volt olyan nap a történelemben, hogy az USA valahol ne viselt volna háborút. Mert a háború a legjobb üzlet. A háború oka pedig mindig az volt, hogy a megtámadni és kizsákmányolni szándékozott országban nincs demokrácia, ezért azt el kell oda vinni. lehetőleg amerikai bombákkal, és akkor is, ha azt a helyi népek nem kívánják.

 A bankár-uralommal szembeni belső háborúban korábban már négy amerikai elnököt gyilkoltak meg. Nekik azért kellett meghalniuk, mert komolyan gondolták az Egyesült Államok függetlenségét. Ehhez képest Donald Trump – eddig legalábbis – még jól járt.

 Az Egyesült Államokban történtek azt is jelentik, hogy a háttérhatalom kijött a fényre, és azt üzeni a világnak, hogy az emberiség ellen vívott háborújában ő bármit megtehet. Nem számítanak a korábbi magasztos demokratikus elvek, és az emberi szabadságjogok, mert a faji alapra helyezett diktatúra hamis ideológiájával (a fekete életek számítanak) bármit megtehetnek.

 Az sem számít már, hogy ki az USA elnöke, (most éppen egy demens aggastyán) mert a lényeg csak annyi, hogy amit elé tesznek, azt fenntartások nélkül aláírja. Erre pedig Joe Biden éppen megfelel.

 Mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy a tüntetések jelentős részének semmi köze sem volt George Floyd tragikus halálához.

 Amit most látunk, az a Trump elnök elleni szervezett felkelés, amely nyilvánvalóan arra törekedett, hogy – bármilyen áron – választást nyerjen. A pánikba esett baloldal számára – az Egyesült Nemzetek Szervezetétől a Vatikánig, az amerikai püspököktől a Gates Alapítványtól a Demokrata Pártig – elfogyni látszanak a lehetőségek a világuralom fenntartására. Így kétségbeesésükben olyan cselekedetekhez fordulnak, mint az erőszak, fosztogatás, pusztítást támogató mozgalmak elősegítése. És itt van a kérdés, amelyet minden amerikainak fel kell most tennie: Miért félnek ennyire Trumptól?

 A Politico-ban megjelent elemzés arra kérte Joe Biden „megválasztott” – azaz pontosabban illegitim módon hatalomba helyezett – amerikai elnököt, hogy avatkozzon be az európai politikába, és támogassa azokat az erőket, amelyek Lengyelország és Magyarország megbüntetését akarják elérni.

 Ez tehát a jelenlegi amerikai és Európai Uniós „demokrácia” lényege.

Mivel a Kongresszusban és a szenátusban is többsége van Bidennek, a harmadik világháború és a karantén-bolygó valószínűleg elkerülhetetlen.

Január 20-ától totális lesz a cenzúra a neten is, a Google és a Microsoft be fognak keményíteni!

 A Facebook mindenkit ki fog tiltani, aki jobboldali, a Youtube pedig elkezdi törölni a tartalmakat és az embereket elkezdik járványtagadás és klímatagadás, vagy bármi egyéb alapján meghurcolni, elhallgattatni. Íme, az egypólusú világrend!

Vajda Miklós

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás