Mikor kezdődött a háború?
Tucker Carlson amerikai konzervatív véleményvezér szerint az orosz-ukrán háború valójában nem 2022. február 24-én, sokkal inkább 2016. július 22-én kezdődött – akkor, amikor a WikiLeaks-en megjelent a Demokrata Párt nemzeti kongresszusának belső levelezése.
A 2016-ban közzétette iratok bizonyították, hogy a Demokrata Párt felsővezetése megbundázta az elnökjelöltségért folyó előválasztást annak érdekében, hogy abból Hillary Clinton kerüljön ki győztesen, szemben a magát nyíltan szocialistának mondó milliomos, Bernie Sandersszel, aki rendkívüli népszerűségnek örvendett elsősorban a párt fiatal baloldali támogatói körében.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
Miután a nyilvánosságra került dokumentumok a párt kettészakadásának lehetőségével fenyegettek, a vezetés gyorsan egy eleterelő sztorit dobott be: azt állították, a szervereiket orosz hackerek támadták meg azzal a céllal, hogy gyengítsék Hillary Clintont, aki – szerintük Donald Trumppal szemben – nem állt Moszkva szolgálatában. A The Washington Post a sztorit már tényként közölte – emlékeztet a FOX News honlapján megjelent véleménycikkében Tucker Carlson, hozzátéve: hét évvel azután, hogy bedobták az orosz hackerekről szóló sztorit, még mindig az égvilágon semmi bizonyíték nincs arra, hogy abból bármi igaz volna. A politikai stratégia azonban működött, a negyven évnyi oroszellenes, hidegháborús beidegződések pillanatok alatt újraéledtek, és Moszkva a tökéletes ellenség lett.
Washingtonban az orosz beavatkozás narratíváját aztán lassan mindkét párt magáévá tette. „Ahogy teltek az évek és a retorika egyre erősödött, beindult a hisztéria” – írja Carlson, megemlítve, hogy szépen lassan mindenkit, aki ellentétes véleményt mert megfogalmazni, azzal vádoltak meg, hogy titokban Vlagyimir Putyinnak dolgozik; mondhatnánk, „Putyin-pincsi”.
A boszorkányüldözés pedig nem ért véget: „Idővel a hazugság, amit a demokraták azért találtak ki, hogy a 2016-os előválasztáson elkövetett bűneiket elfedjék, az amerikai külpolitika uralkodó narratívájává vált, végül pedig veszélybe sodorta magát Amerikát is. Államférfiak és diplomaták generációkon át dolgoztak azért, hogy más nagyhatalmak ne állhassanak össze egyetlen blokká az Egyesült Államokkal szemben. Az alapgondolat igen egyszerű volt: lehetséges legyőzni egy erős államot, de ha több erős állam szövetkezik, akkor biztosan veszíteni fogsz” – fogalmaz Carlson. Felidézi, hogy mindezt Donald Trump pontosan értette, nem véletlenül mondta azt, hogy „Oroszország soha nem lesz a legszorosabb szövetségesünk, ha azonban összeállna Kínával, akkor nagy bajban lennénk”
