Valóban hihető lenne, hogy ukránok egy jachttal mentek felrobbantani az Északi Áramlatot?

Ez az első letartóztatás egy olyan ügyben, amelyet a második világháború óta széles körben az Európában történt legnagyobb ipari szabotázsnak tartanak. Dánia, Svédország és Németország is vizsgálatot indított, de az első két vizsgálat gyanúsítottak hiányában lezárult.

Külön érdekessége és „pikantériája” ennek a terrorakciónak, hogy Oroszország, a gázvezeték többségi tulajdonosa, nem vehetett részt egyetlen hivatalos vizsgálatban sem, és folyamatosan megtagadták Moszkvától, hogy hozzáférjen a bizonyítékokhoz.

Még nem tudni, mi lesz a Kuznyecov elleni per kimenetele, de egy dolog biztosnak tűnik: sok kérdés marad megválaszolatlanul egy olyan esemény kapcsán, amelynek hatása a mai napig kihat Európa és persze Németország energiaellátására. Ráadásul, amikor Olaf Scholz akkori német kancellár raportra érkezett a Fehér Házba Joe Bidenhez, fülét, farkát behúzta és még csak kérdezni sem mert az akkori amerikai elnöktől. Csak egy tehetetlen, meghunyászkodott bábfigura alakját mutatta.

Mi a most előadott legújabb verzió?

A német ügyészek azt állítják, hogy Kuznyecov egy hatfős csapatot vezetett egy „Andromeda” nevű jachton, amelyet hamis papírokkal béreltek Rostockban. A csoport állítólag elkerülte(?) a szigorúan őrzött Balti-tengeren lévő ellenőrző pontokat, majd 70-80 méteres mélységben robbanószereket helyeztek el – ez ugye teljesen életszerű…

Ez a verzió nagyon hasonlít egy cikkhez, amelyet majdnem pontosan egy évvel ezelőtt publikáltak a Wall Street Journalban. A WSJ, ötvözve az oknyomozó újságírást némi hollywoodi hangulattal, egy csoport ukránról írt, akiket „az alkohol és a hazafias lelkesedés hajtott”, és akik igencsak alacsony költségvetéssel kidolgoztak egy tervet a gázvezetékek felrobbantására. Ezt megelőzően már a The Washington Post is hülyének nézte olvasóit az esetet illetően még 2023 márciusában.

A Vlagyimir Zelenszkij nevű, akkor még ukrán vezető, állítólag eleinte jóváhagyta a tervet, majd a CIA tanácsára meggondolta magát – de már késő volt, mert a csapat már elindult – ez sem meseszerű egyáltalán, talán az akciófilmek kedvelői be is veszik.

A WSJ riportját akkor sok nyugati megfigyelő úgy tekintette, mint egy határozott áttörést egy olyan ügyben, amely azonban a hivatalos vizsgálaton dolgozó nyomozók erőfeszítései ellenére is nagyrészt elakadt.

Hogyan viszonyulnak a legfrissebb verzióhoz az oroszok?

Az orosz tisztviselők nem kommentálták nyilvánosan Kuznyecov letartóztatását, de Szergej Lavrov külügyminiszter korábban már kijelentette, hogy nevetségesnek tartja azt az elképzelést, hogy egy ilyen szabotázs akciót egy kis csapat végre tudna hajtani, hiszen ezek az emberek nem rendelkezhettek a feladat elvégzéséhez szükséges kiterjedt képzéssel és támogatással.

Lavrov tavaly szeptemberben a médiában megjelent hírekre reagálva így nyilatkozott:

„Öt ember ült ott, ivott, nevetgélt, és úgy döntött: »Miért ne robbantanánk fel a Nord Stream gázvezetékeket?« Búvárkodni tudtak, állítólag, lemerültek és robbantottak

– mondta akkor Lavrov.

„Ha valaki tényleg elhiszi ezt a verziót, akkor az csak olyan ember lehet, aki fél az igazságtól, és minden lehetséges módon megpróbálja védeni a bűnöző kijevi rezsimet”

– vélekedett Oroszország külügyminisztere.

A támadás után néhány nappal a Washington Post szerkesztősége közzétett egy véleménycikket, amelyben arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy „készüljön fel további támadásokra”, és elmagyarázta, hogy ez „olyan képesség, amelyet általában állami szereplők hajtanak végre”, hozzátéve, hogy „többen is, ugyan nem hivatalosan, de azt gyanítják”, hogy az elkövető Oroszország volt.

Mert természetesen az is abszolút életszerű, hogy az oroszok a saját tulajdonukat képező, számukra bevételt generáló, több milliárd dollár költséggel járó építményt a saját kárukra tönkretesznek? Meg kell hagyni, hogy a nyugati felsőbbrendűségi tudattal rendelkező bizonyos politikusok és ugyanebbe a körbe tartozó médiaszereplők, bizony úgy gondolkodnak, hogy a médiafogyasztó ezt a hülyeséget is lenyeli. Aztán rá kellett jönniük, hogy ez az ötlet nem igazán életképes.

Életképesebb volt bizony az egykori, majd éppen jelenlegi lengyel külügyminiszter, Radosław Sikorski X-en közzétette bejegyzése nem sokkal a robbanás után, amelyben köszönetet mondott önfeledt boldogsággal a robbantásért az Egyesült Államoknak. Azt se felejtsük el, amikor még 2022 februárjában Joe Biden fenyegetőzött a Németországot ellátó csővezeték felrobbantásával. Ugyan nem így szó szerint de közvetlen fenyegetéssel és utalással.

Ahogy azonban a narratíva egyre inkább hanyagolta az orosz közreműködés elméletét, a nyugati média egyáltalán az állami szerepvállalás valószínűségét is mindinkább kétségbe vonta. Mindazonáltal a legújabb jelentések szerint a német ügyészek úgy vélik, hogy a művelet „katonai szintű tervezést” igényelt.

Egy kis hajó képes volt szállítani több jelentős erejű és méretű robbanószerkezetet?

Számos szakértő szkeptikusan áll hozzá, hogy egy „Andromeda” méretű (15 méteres) hajó alkalmas lehetett volna egy ilyen nagy energiájú (RDX-HMX) robbanószerekkel – négy, egyenként 27 kg súlyú bombával – végrehajtott műveletre. Ez nem csak súly kérdése, hiszen ezeknek az eszközöknek méretük is van, ráadásul a biztonságos szállítást is meg kell oldani.

Az ilyen jachtok korlátozott mérete és a rakodótér hiánya miatt a nagy hatóerejű robbanóanyagok szállítása gyakorlatilag kivitelezhetetlen lett volna. Az ilyen anyagok szállításához általában megerősített konténerek, emelőberendezések és komplex robbantási rendszerek szükségesek, amelyek meghaladják egy kishajó észszerűen kezelhető kapacitását.

Sok megfigyelő kétségbe vonja, hogy a kiterjedt búvárfelszerelés, a vegyesgáz-rendszerek, a robbantó- és szállítóberendezések – valamint maguk a robbanószerek – elszállíthatók és bevethetők voltak-e úgy, olyan körülmények és feltételek között, amit egy ilyen fedősztorival el akarnak adni.

Hogyan oldható meg egy 70-80 méteres merülés, ahol a robbanószerkezeteket el kellett helyezni?

Az ilyen mélységű technikai merülés logisztikája szintén jogos szkepticizmust váltott ki. A könnyű-búvárkodás általában nem haladja meg a 40 méteres mélységet.

Ez a művelet, amelynek során két, egymástól 4 km-re lévő csővezetékre robbanószerkezeteket helyeztek el, szakértők szerint négy merülést igényelt, amelyek mindegyike során a hajónak körülbelül három órán át a helyszínen kellett maradnia. Ezenkívül az ilyen mély merülésénél valószínűleg dekompressziós kamrára is szükségük lett volna a búvároknak, amelyet szinte lehetetlen lenne elhelyezni egy „Andromeda” méretű hajón.

Hogyan tudta az ukrán csapat elkerülni azt, hogy felfedezzék őket?

A szabotázs körül továbbra is rejtély, hogy egy olyan műveletet, amely szinte biztos, hogy több napot igényelt, hogyan lehetett végrehajtani a világ egyik legszigorúbban őrzött tengeri régiójában. Ez különösen igaz annak ismeretében, hogy a NATO tengeri és légi őrjáratait az ukrajnai konfliktus miatt jelentősen fokozták.

Sőt, annak ellenére, hogy a Balti-tengeren még a halászhajókat is gyakran követik, megfigyelik, beazonosítják, a NATO valahogy nem vette észre a térségben folyó szokatlan tevékenységet. Hát nem érdekes?

Ha egy hatfős csapat egy kis jachton valóban észrevétlenül végrehajtotta ezt a műveletet, az a NATO-ellenőrzés katasztrofális kudarcát jelentené – amit sok szakértő nehezen tud elképzelni.

Az azonban biztos, hogy 2022 júniusában a NATO a BALTOPS hadgyakorlatot tartotta meg éppen, amelynek keretében víz alatti műveleteket hajtottak végre a későbbi robbanások helyszínének közelében. A Pulitzer-díjas amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh azt állította, hogy a hadgyakorlatot álcaként használták arra, hogy három hónappal később távirányítással aktivizálják a hadgyakorlat idején elhelyezett robbanószerkezeteket.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Kiemelt képen: szökik a gáz az Északi Áramlat gázvezetéken, miután felrobantották / Fotó: Keystone Press Agency/Global Look Press