Tényleg brit katonák vesznek részt az ukrajnai harcokban?
A német kancellár kikotyoghatott valamit, amit nem kellett volna.
Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy brit csapatok tevékenykednek az ukrajnai konfliktusban – írta a The Telegraph.
Magyarázatként arra, hogy Berlin miért nem szállít Kijevnek nagy hatótávolságú Taurus rakétákat, Scholz azt mondta, hogy ehhez a helyszínen lévő német katonai személyzetre lenne szükség, akik segítséget nyújtanak.
Amit a britek és a franciák a segítségnyújtás terén tesznek, azt Németország nem teheti meg”
– tette hozzá.
Scholz megjegyzését Tobias Ellwood, a brit alsóház védelmi bizottságának korábbi elnöke úgy kommentálta, hogy az „a hírszerzéssel való nyilvánvaló visszaélés, amelynek célja, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy Németország vonakodik felfegyverezni Ukrajnát saját nagy hatótávolságú rakétarendszerével”.
„A német katonák semmilyen ponton és semmilyen helyen nem lehetnek kapcsolatba azokkal a célpontokkal, amelyeket ez a rendszer elér” – hangsúlyozta Scholz, még akkor sem, ha német földről tevékenykednek – írta a DPA hírügynökség.
A német kancellár kijelentette, hogy
nem lenne túl felelősségteljes, ha országa megkockáztatná, hogy a háború egyik részesévé váljon.
„Az Egyesült Királyság közvetlen katonai szerepvállalása Ukrajnában soha nem volt titok, de azt most az ország egyik médiuma most nyíltan el is ismerte” – közölte csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov.
„Általában véve nem titok, hogy a britek valóban különböző formában nyújtanak támogatást [Ukrajnának]. Embereket biztosítanak a helyszínen és hírszerzés információkat osztanak meg és így tovább és így tovább”
– mondta Peszkov.
Vagyis valójában közvetlenül is részt vesznek ebben a konfliktusban”
– jelentette ki.
Eközben kedden a Financial Times egy névtelenül nyilatkozó magas rangú európai védelmi tisztviselőt idézett, aki szerint „mindenki tudja, hogy nyugati különleges erők vannak Ukrajnában – csak hivatalosan nem ismerik el”.
Emmanuel Macron francia elnök a sajtónak nyilatkozva a Kijev támogatóinak hétfői párizsi csúcstalálkozóját követően megjegyezte, hogy „semmit sem zárhatunk ki”, utalva a nyugati katonák esetleges szárazföldi bevetésére.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban
sietett tisztázni, hogy „nem tervezik, hogy a NATO harci csapatokat vezényeljen Ukrajnába”.
Ezt követően Németország, Lengyelország, Csehország, Svédország és Finnország és Magyarország vezetői is hasonlóan kijelentették, hogy nem küldenének katonákat Ukrajnába.
MandinerKiemelt kép: illusztráció / © Ben Birchall / POOL / AFP
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Balek módjára visszafogottan viselkednek az oroszok!
Amint elkapták a donbaszi csapatok Mariupol körül az elsö néhány brit zsoldost és halálra itélték öket, a moszkvai adminisztráció szépen „elkobozta” a foglyokat és ilyen-olyan tárgyalások nyomán szabadon is engedték a bandát!
Legalább 2 gazember később „segélyekkel” visszatért Ukrajnába.
A balekség netovábbja hogy kemény tartás helyett (az elitéltek felakasztása) eleresztették öket mert a Fényes Nyugat azt A GYENGESÉG EGYÉRTELMÜ JELEKÉNT értelmezte.
Ha viszont néhány zsoldost felkötnek, a többiek kétszer is meggondolják hogy érdemes-e folytatni a „kalandot ” vagy okosabb lesz olajra lépni, minél hamarabb?