Kedves Olvasóink!

A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.

Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.

Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!

Köszönjük!

A Nemzeti InternetFigyelő szerkesztősége

Fedősztori vagy valóság? Az USA szerint leállt a hírszerzés, az oroszok szerint a radarok nem látják a hiperszonikus rakétákat | NIF

Fedősztori vagy valóság? Az USA szerint leállt a hírszerzés, az oroszok szerint a radarok nem látják a hiperszonikus rakétákat

Orosz szakértők szerint az amerikai hírszerzési információmegosztás felfüggesztéséről szóló hírek csupán fedősztorik: az igazi ok az, hogy az Egyesült Államok képtelen észlelni az orosz hiperszonikus rakétákat. A kijevi légiriadó elmaradása mögött ez állhat – állítja Alekszandr Hrisztoforu elemző. A nyugati és ukrán források ugyanakkor cáfolják, hogy a hírszerzési együttműködés leállt volna.

Az PolitNavigator beszámolója szerint Alekszandr Hrisztoforu elemző a norvég politológus, Glenn Heesen videóblogján fejtette ki véleményét a kijevi légiriadó elmaradásáról.

„Úgy gondolom, hogy a hírszerzési információmegosztás leállítása egy kísérlet arra, hogy elrejtsék az orosz hiperszonikus rakétákkal kapcsolatos információkat. Emlékezzünk arra, hogyan kezdődött ez a történet. Két nappal ezelőtt hat hiperszonikus rakétával támadták Kijevet, de nem volt légiriadó. Szerintem ezeket a rakétákat nem tudják észlelni”

– mondta Hrisztoforu.

Az elemző szerint az oroszok közelebb telepítették a rakétakilövőket a frontvonalhoz, mivel nagyobb ellenőrzéssel rendelkeznek a frontvonal és az ukrán légtér felett.

„A kilövők közelebb kerültek, a hiperszonikus rakéták hatékonyabbá váltak. Gyorsabban eltalálják a kijevi célpontokat. Ez ilyen egyszerű”

– tette hozzá.

Hrisztoforu szerint az Egyesült Államok és figyelmeztető rendszerei egyszerűen nem képesek észlelni ezeket a fegyvereket.

„És nem akarnak erről beszélni, mert ha elismerik, az még rosszabb lenne, mint a hírszerzési információmegosztás leállítása. Jobb azt mondani, hogy »az időjárási viszonyok miatt volt«. Szerintem kifogásokat gyártanak. Ez egy nagy sebességű fegyver. Az Egyesült Államok nem tudja észlelni, és ha elismeri, az katasztrófa lesz”

– zárta az elemző.

 

Mit mondanak a tények?

A Kyiv Independent és a Daily Mail beszámolója szerint október 12-én éjjel Oroszország öt ballisztikus rakétával támadta Kijevet, és a légiriadó csak a robbanások után szólalt meg. Zelenszkij maga is megerősítette:

„nem kaptunk előzetes figyelmeztetést partnereinktől”.

A Dialog.UA szerint Trump cáfolta, hogy leállította volna a hírszerzési információmegosztást, az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha pedig azt mondta:

„a hírszerzési együttműködés folytatódik”.

A technikai magyarázat szerint a rakétaindításokat hőnyom alapján észlelik műholdakkal, és ha a hajtómű rövid ideig működik – például az SZ-400 rakéta esetében 10-20 másodpercig –, a hőnyom halványabb lehet, ami késleltetheti az észlelést. Ez technikailag alátámasztja, hogy nem biztos, hogy szándékos volt a figyelmeztetés elmaradása.

Ugyanakkor az ukrán légierő maga is elismerte, hogy a radarok észlelték a rakétákat, csak a figyelmeztetés késett. A Patriot rendszereket kifejezetten hiperszonikus célok ellen is hatékonynak írják le – a Kinzsal és Cirkon rakéták ellen is bevetették őket. Az ukrán Lima elektronikai hadviselési rendszer állítólag 58 esetből 58 esetben eltérítette a Kinzsal rakétákat.

 

Ami a színfalak mögött történik

Az orosz szakértő állítása, miszerint „az USA nem tudja észlelni az orosz hiperszonikus rakétákat”, nincs összhangban a rendelkezésre álló tényekkel. Az ukrán fél maga is azt mondta, hogy a radarok észlelték a rakétákat, csak a láncban volt késés. A hírszerzési információmegosztás állítólagos leállításáról szóló hírek pedig Trump és Szibiha által is cáfolva lettek.

A kérdés már csak az: ha valóban folytatódik a hírszerzési együttműködés, miért maradt el a légiriadó – és ki hibázott?

 

Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: illusztráció

#Kijev #Hiperszonikus #Hírszerzés #Oroszország #Ukrajna #NIF #NemzetiInternetFigyelő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük