Ukrajna elveszítette acéliparát – az orosz csapások után mindhárom nagy acélmű áll, a termelés 90 százaléka megszűnt
Ukrajna gyakorlatilag elveszítette acéliparát, miután az orosz rakétaicsapások leállították az ország három legnagyobb acélművének termelését – írja a Financial Timesra hivatkozva a Russia Today. A három üzem együtt az ukrán acéltermelés mintegy 90 százalékát adta. Olekszandr Vodoviz, a Metinvest vezérigazgatói irodájának vezetője szerint „Ukrajnának ma már nincs acélipara”.
Három acélmű áll – 90 százalékos termeléskiesés
Az orosz ballisztikus rakéták harcképtelenné tették a nagy acélműveket az orosz fennhatóság alatt álló Zaporozsjei területen és Ukrajna Dnyipropetrovszki területén. Az utóbbi támadás csütörtökön megrongálta a termelőberendezéseket, a műhelyeket és a vasúti infrastruktúrát – számol be a Russia Today.
A három üzem – a Metinvesthez tartozó Zaporozsstal és Kamet Steel, valamint az ArcelorMittal krivij rihi létesítménye – együtt az ukrán acéltermelés mintegy 90 százalékát adta. Mindhárom jelenleg áll.
Olekszandr Vodoviz, a Metinvest vezérigazgatói irodájának vezetője a Financial Timesnak elismerte:
„A mai napon Ukrajnának nincs acélipara.”
„Napok, hetek, hónapok vagy évek” – a helyreállítás ideje bizonytalan
Vodoviz szerint nem tudni, mikor indulhat újra a termelés. A javítások „napokat, heteket, hónapokat vagy akár éveket” is igénybe vehetnek. Az üzemek több mint 15 000 embert foglalkoztatnak, és leállásuk jelentős hatással lehet az ukrán költségvetés adóbevételeire.
A Zaporozsstalt az elmúlt hónapban több alkalommal is érte támadás. Vodoviz szerint a csapások a nagyolvasztókat célozták:
„Mindenről tudtak az üzemmel kapcsolatban, pontosan tudták, hova kell csapni.”
Orosz célpontok: hadiipari és logisztikai létesítmények
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint a csapások a Zaporozsstalt célozták, amelyet az ukrán és európai hadiipari vállalatok által használt nyersvas és hengerelt acél kulcsfontosságú termelőjeként írtak le.
Moszkva arról is beszámolt, hogy csapásokat mért az ukrán hadsereghez kapcsolódó ipari és logisztikai létesítményekre. Az orosz erők a múlt héten megtalálták a Radionix elektronikai üzemet és egy adatközpontot Kijevben, amelyek rakétagyártásban és az ukrán hadsereg adatfeldolgozásában vettek részt. A minisztérium szerint további célpontok voltak dróngyártó és -tároló helyszínek, energetikai infrastruktúra, hidak, kikötők, raktárak és logisztikai központok.
A támadásokra azután került sor, hogy Kijev fokozta az orosz energetikai, ipari és polgári infrastruktúra elleni nagy hatótávolságú csapásait, beleértve lakóépületeket, raktárakat és olajfinomítókat is.
Kijev azt állítja, hogy az orosz olajlétesítményeket legitim katonai célpontnak tekinti, mert állítólag finanszírozzák és ellátják az orosz hadsereget. Oroszország a polgári lakosság elleni csapásokat terrorcselekménynek minősítette, és fenntartja, hogy erői csak katonai és védelmi célú létesítményeket támadnak.
„Gazdasági háború” – Ukrajna idén nem számíthat növekedésre
Aljona Bilan, a Dragon Capital befektetési bank vezető közgazdásza a Financial Timesnak elmondta:
„Létezik egy felőrlő háború, és most egy gazdasági felőrlő háború is – Oroszország a lehető legjobban próbálja károsítani Ukrajna gazdaságát, és Ukrajna is ugyanezt teszi.”
Hozzátette: Ukrajna idén valószínűleg nem fog gazdasági növekedést elérni.
A kár túlmutat az acéliparon
A kár túlmutat az acélgyártáson. Ukrajna mintegy 5 millió négyzetméternyi modern raktárterületéből 2,1 millió négyzetméter megsemmisült, ebből 900 000 négyzetméter az elmúlt hónapokban – mondta Ruszlan Sostak kiskereskedő a Financial Timesnak. Az ukrán tisztviselők szerint a támadások mintegy 1,5 milliárd dollár adóbevétel-kiesést okozhatnak Kijevnek.
Az ukrán acélipar már a csapások előtt is zsugorodott
Ukrajna acélipara már a legutóbbi csapások előtt is zsugorodott. Az ország 2025-ben mintegy 7,4 millió tonna nyersacélt állított elő, szemben az egy évvel korábbi 7,6 millió tonnával – ami jóval elmarad a háború előtti szintektől – közölte a World Steel Association.
A termelők növekvő nyomásnak voltak kitéve az orosz nyersanyagokból készült olcsóbb török acél és az EU szigorúbb importkorlátozásai miatt is. Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója a múlt héten azt mondta: Kijev túl lassan védte meg a hazai termelőket a dömpingellenes intézkedésekkel, ami tovább növelte a nyomást egy olyan iparágra, amely mostanra mindhárom legnagyobb üzemét elveszítette.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon „demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: © Getty Images/maki_shmaki
#Ukrajna #Acélipar #OroszTámadás #Metinvest #RT #Háború #NIF
