KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Szilágyi Ákos: Ne féljetek!

“Nem azt mondtam, hogy könnyű lesz, hanem azt, hogy megéri.” Ismerjük az örök érvényű ígéretet.

Tekintsünk a jelen világunkra, mint egy lebombázott, s még bombázás alatt levő városra, mondjuk a II. világháború borzalmai közepette szenvedő Drezdára. A vetítés, amit a szem lát, mást mutat. Az épületek érintetlenek. A szupermarketek polcain minden megtalálható és el is érhető, amiről emberfia csak álmodhat. De a lélek, a lélek látja, hogy a lelkek vannak lebombázva és zombiként hajtják végre a megírt programot.

Nekünk kell majd lehajolni értük, mint anno a romeltakarításnál a törmelékért és újra építeni őket. Aki lát, az látja a pusztítást. Akik látnak, azok szerencsére sokan vannak. Akik szólni is mernek, azok már kevesebben.

De ne csüggedjetek! A világ nem veszett el, csak veszettül lebombázták. A lelkeket nehezebb újraépíteni, mint a köveket. Ez egy eleddig ismeretlen feladat lesz. De akkor, kijőve az óvóhelyről, Drezda is egy soha nem látott feladat volt, reménytelen és félelmetes.

A Sátán kreatív lény.

Ott, Drezdában, hiába mondtuk volna a lakosoknak, hogy ne csüggedjenek. Ez a porig rombolt város óvodások viccelődése a 2021-hez képest. Nem is értették volna jóslatainkat, hisz ha akkor a jövőbe pillanthatnak, csak egy soha nem látott gazdagság tárul a szemük elé, amiből képtelenség megérteni a sokkal nagyobb bajunk lényegét, a gyönyörű képek mögött rommá bombázott lelkeket.

Nem értenék, mert a Sátán akkori harcmodora nem terjedt ki a lelkek rombolására. Ott, akkor, csak a külvilág vált porrá és hamuvá. Most a belvilágunk omlott össze.

Nekünk ez az újjáépítési feladat jutott és bár folyik még a bombázás és végtelenül reménytelennek tűnik a helyzetünk, azt mondom, amit a mi Urunk üzen folyamatosan és amit – lássuk be-, gyakran értetlenségünk övez a rendre, egyre érthetetlenebb élethelyzeteink okán: ne féljetek!

Az Úr megpróbál, de nem hagy el.

Gyakran hallom és gyakran engem is elkap a világvége hangulat. Nincs remény. Bevégeztetett. Gyerekeket – erre a világra? A jövő elborzasztó.

Ez is érdekelheti:  Iskander csapódott a NATO oktatói közé Ukrajnában

Ezt akarja a Sátán tőled, tőlem, tőlünk hallani. S lám, milyen jó tanítványokká is válunk elkeseredett pillanatainkban. Gondolhatná valaki, hogy egy kőkorszakig visszabombázott város lakói nem gondolkodhattak-e ugyanígy?

Drezdában is születtek és fogantak gyermekek a legpusztítóbb bombázások alatt is. Minden kornak megvannak a próbatételei. Az írás azt mondja: nem teszek több terhet a válladra, mint amennyit elbírsz. Nem azt mondja, hogy annyi terhet, hogy kényelmesen sétálgassál vele. Nem! Meg fogsz rogyni, bele fog görnyedni a hátad, jajgatni és néha még káromkodni is fogsz, de csak annyi lesz a teher, hogy kibírd.

Isten próbákat állít eléd és nem csapdákat.

A különbséget a hited mutatja meg. Nem tesz rád elviselhetetlen terhet.

Nem mutatta meg a drezdaiaknak sem a jövőt, a mi jelenünket. Az már elviselhetetlen lett volna számukra akkor, ott, a megsemmisült életük romjain állva. Ezért a jövőért egy drezdai sem tett volna egy fél téglát sem arrébb.

A mai jó hírem, a mai félelmetes örömhír, hogy nekünk sem mutatja meg előre az Úr a Sátán nekünk szánt, távoli jövőképét. Az most, itt is sok lenne. Ha megmutatná, senki nem menne ki a Pride ellen tüntetni. Senki nem emelné fel a szavát a migráció ellen. Nem kell, hogy láthassuk, elég ha tudjuk, lesznek nekik dedikált küzdelmei a jövő generációinak is.

Elég a napnak a maga baja – mondja az írás.

Ez hát a feladat.

Mi, magyarok hálásak lehetünk a sorsnak. Nem vagyunk egyedül. Kormányunk ugyanezzel a Sátánnal megy szembe, amivel nekünk, egyénenként is, napról-napra meg kell küzdenünk. A Sátán azt akarja hallani, hogy feladtad. Nem kell a jövő, nem kell az élet. Azt akarja hallani, hogy önként és hangosan megtagadd az Urat.

A nyugati civilizáció már ezt harsogja egy bő évtizede, egyre hangosabban. S lám, akadnak még országok, amelyekben minden támadás ellenére sem állnak be ebbe a kánonba. Vannak országok, ahol még nem győzött a korszellem, ahol a vezetők makacsul ragaszkodnak az élet kultúrájához. Ahol a Sátán küldöttjei helyett, saját gyermekeikben látják jövőnket. Mi itt élhetünk. Vajon felfogjuk-e ezt a csodát, ezt a privilegizált helyzetünket? A Nyugat-Európai kisembernek könny szalad a szemébe, ha Magyarországra gondol, ahol még szólni lehet a józanság nyelvén, nem csak visszafogottan, halkan sóhajtozni.

Ez is érdekelheti:  Puccs zajlott le Liberisztánban úgy, hogy észre sem vettük?

A Sátán gyurcsányista ellenzéke szorongatja Eger várának kulcsait és csak arra vár, hogy a kapuhoz kerülhessen és azt szélesre tárva beengedhesse a haldokló nyugat csúszómászóit, akik már a tisztességes fegyverfogásra is képtelenek. Csak árulásra és ármánykodásra képesek példát mutatni.

Reményik Sándortól idézek néhány sort.

“S akkor – magától – megnyílik az ég,”

Akkor – magától – szűnik a vihar,

Akkor – magától – minden elcsitul,

Akkor – magától – éled a remény.

Álomfáidnak minden aranyágán

Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.”

Csak annyit tennék hozzá: Ti csak menjetek, ha majd menni kell, s tegyetek úgy, ahogy tenni kell és ne féljetek, mert értelmet kap majd minden.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük