Stoffán György: Nyílt levél a tüntető dobrevista édesanyáknak
Mindenekelőtt, sok jót és szépet kívánok mindnyájuknak anyák napja alkalmából.
Azonban, most néhány súlyos mulasztásukra hívnám fel a figyelmüket, amely mulasztások eredménye az lett, hogy gyermekeiket pontosan Önök, a szülők, az anyák fújatták le és verették meg a minap a Karmelitánál, azaz a Miniszterelnök hivatala előtt.
Ugyanis, ha Önök a politikánál értékesebb dolgokra tanítanák gyermekeiket, akkor ezek a tudatlan, politikusok által megvezetett gyermekek nem hisztiztek volna, és nem rombolással töltik az idejüket, hanem például múzeumba, koncertre, színházba mentek volna. Ez esetben pedig, a velük szemben alkalmazott kellő fellépés is elkerülhető lehetett volna…
Ezzel szemben, Önök talán még bíztatják is gyermekeiket, hogy menjenek tüntetni egy olyan ügyben, amelyből semmit nem értenek, hiszen pont azon a szinten vannak, mint az őket a Várba rángató Lilike, aki korántsem nevezhető etalonnak egyetlen fiatal számára sem.
Vannak létező problémák, bajok, megoldásra váró ügyek minden országban, amelyeket nem a taknyos kölykökre, a tapasztalat és kellő tudás nélküli fiatalokra bíznak, hanem a politikusokra.
Az én ifjú koromban is volt tüntetés a Jégbüfénél, de mind otthon, mind a szentendrei ferences gimnáziumban megtiltották, hogy ezen részt vegyünk, sőt, tanáraink bent tartottak az iskolában, és csak tanári felügyelet mellett mehettünk még a HÉV-hez is – este. Nos, a tüntetésre mégis kimentünk, ahol jól pofán is vágott egy ifjúgárdista, otthon meg az Apám, aki azt mondta, amit Szikra Ferenc igazgatóhelyettes: „Kis hülye! Mit keresel Te ezzel az ésszel és ezzel a tudatlansággal egy politikai tüntetésen? Majd harminc után, amikor lesz annyi tudásod és eszed, hogy beszélgethetünk, akkor elmesélem, hogy mi is történik a világban!”
Valami ilyesmit kellett volna Önöknek is mondaniuk saját, kis eszetlen rombolóiknak, akik persze nem egyedül és nem maguktól mentek kerítést szaggatni a Budai Várba, hanem azzal a sok-sok felnőttel, akik az Önök gyermekeinek „tömegében” ácsorogtak és vezényelték ezt az aljas politikai cirkuszt. Ők pénzt kaptak érte, az Önök gyermekeit pedig, kénytelen volt a rendőrség az Önök súlyos mulasztása miatt lefújni, és meglegyinteni, mert másképp nem ment a rendcsinálás. Mindez pedig, azért történhetett, mert kellett néhány fotó, amelyen a „náci kormány gyerekeket ver a Várban”…
Szégyelljék tehát magukat, ugyanis, Önök a politikai cirkusz részesei úgy, hogy gyermekeiket dobták be a közösbe, kommunista-liberális elvek és a hazaárulás érdekében! Majd pedig, arcátlanul kiállnak tüntetni, mert a gyereket megütötték vagy lefújták. Undorító anyai magatartás ez, hiszen veszélyeztetik a gyermekeiket és a gyermekeik nevében hazudoznak a sajtónak. Nyílt politikai provokációban vesznek részt, ami a gyermekek lelki fejlődésének sokat árt…
Kérem Önöket, nézzenek magukba és szeressék ezeket a gyermekeket, akiket a politika meggyaláz az Önök tudtával és beleegyezésével… Így, anyák napja körül érezzék az anyai felelősséget és inkább Önök adjanak egy-egy frászt a tüntetésre készülő nebulónak… Úgy mindenki jobban járna…
Kiemelt kép: MTI/MTVA
Kapcsolódó cikkek:
LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű
Már amelyik tüntető személynek van gyereke… Mert ha nincs, és nem is lesz gyereke, az a személy még a NŐI címet is csak bitorolja. Ezek csupán a szabad MACSKA és KUTYA tartásért tüntethetnének !
A szüleik sem ismerik azt a mondást : Nem piszkítunk arra az asztalra ahonnan eszünk. Vagyis eddig ezek a „gyerekek” csak kaptak a közösből eddigi életük során. Nem tettek le semmit csak kaptak. Azok a pedagógusok akik ha már a szülők nem tudnak a világ dolgairól semmit ami a gyermekeikre tartozna akkor nekik kellene irányt és tudást adni, mutatni. Nos ha ezt adták át a tanulóiknak akkor ők is odapiszkítanak ahonnan „esznek”, vagyis ahonnan a fizetést felveszik.
Tökéletes, csak éppen az érintettekhez nem jut el. Amúgy a gyerekek nem tüntettek, mert annak megvannak a törvény által leírt szabályai: előre bejelentett és engedélyezett helyszín, stb. Akik nem tartották be, azoknak pénzbírság. Amit úgyis a mamák fizetnek, ha már ez a kis kedvencük hobbija.