Orosz nagykövet a Magyar Békekörben: Magyarország energetikai biztonsága szavatolt
Magyarország energetikai biztonsága szavatolt a jelenlegi körülmények között. Magyarország felelősségteljes álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, jól érti a helyzetet, beleértve a kárpátaljai magyar és más kisebbségek helyzetét is, és nem önt olajt a tűzre – mondta az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete a Magyar Békekörben péntek este tartott előadás-beszélgetésén.
A Szakszervezetek Házában nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen Jevgenyij Arnoldovics Sztaniszlavov tudatta, hogy országa kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápol Magyarországgal, s ezt tekinti normálisnak, nem pedig a Nyugat szankciópolitikáját. A diplomata egyetértően idézte Orbán Viktor véleményét arról, hogy „kopogtat az ajtón a több pólusú világ”. Ilyen nagy manőverezési lehetősége kis országoknak még nem volt – idézte továbbá Orbán Balázs véleményét „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” c. könyvéből.
„Mi a szuverén egyenlőség alapján építjük kapcsolatainkat Magyarországgal – úgy tűnik, sikeresen” – mondta, és hozzátette: a több pólusú világrendben, mely Oroszország célja, helye lesz minden olyan országnak, amely máris kiáll a szuverenitásáért. A legtöbb országnak előnyére válik egy ilyen új világrend, hiszen az eddigi egypólusú amerikai hegemóniától megszabadulva érvényt szerezhet nemzeti fejlődésének.
Az ukrajnai orosz különleges katonai művelet nem csak Ukrajna nácitlanítására, demilitarizálására és semlegességére irányul, hanem egyúttal a több pólusú világrend katalizátora is.
„A liberálcentrikus világról a szuverenitás világrendjébe történő átmenet sok évet vesz igénybe, hiszen olyan új erőegyensúlyt feltételez, amely lehetővé teszi, hogy többé ne egyetlen állam diktálja a feltételeket, hanem mindenki érdekeit figyelembe vegyék” – jelentette ki az előadó.
Az egypólusú régi rend mindent elkövet, hogy megakadályozza az országok, nemzetek egyenjogú együttműködésén alapuló új rend megszületését. Az Egyesült Államok ezért választja a konfrontáció útját, s gyűri maga alá csatlósait, legfőképpen az Európai Uniót, mely eddig sem igen büszkélkedhetett önálló külpolitikával. Az EU vezetői valósággal élvezik, hogy kiszolgálhatják az amerikai érdekeket, és gyűlöletet szíthatnak az oroszok ellen – adott hangot véleményének a nagykövet.
Washington ellenségévé nyilvánította Oroszországot, Kínát pedig legfőbb vetélytársává. Nem tudja megbocsátani Kínának, hogy saját szabadkereskedelmi szabályai alapján győzi le gazdaságilag, a Nyugat pedig nem tud megbarátkozni azzal, hogy nem foglalhatta el a posztszovjet térséget. „Leeresztették a vasfüggönyt velünk szemben, s mára egészen odáig jutottak, hogy az oroszok mozgását a vízumegyezmény felmondásával akarják korlátozni” – hangzott el.
„Mi már nem hiszünk a nyugati ígéretekben, mert pofátlanul becsaptak minket” – emlékeztetett Bush Gorbacsovnak tett máltai ígéretére, miszerint a NATO nem terjeszkedik Keletre, és nem vonja be a volt szocialista országokat. Geopolitikai hadszíntérré kezdték változtatni Ukrajnát, modern fegyverekkel látták el, a „nyitott kapu” elvére hivatkozva nem voltak hajlandók lemondani bevonásáról a NATO-ba. „Nem tűrhettük tovább a vörös vonalak átlépését. Semmibe vették alapvető érdekeinket. A 2014-ben puccsal hatalomra segített bábkormány nácikat avatott hőssé, háborúba kezdett Donbászban élő saját polgárai ellen, lehetetlenné tette, hogy a lakosság 60 százaléka megélhesse orosz identitását, megtagadta a minszki megállapodás végrehajtását. A Nyugat szemet hunyt olyan szörnyűségek felett, mint amilyen a donbásziak lemészárlása és az odesszai szakszervezetek házának felgyújtása, a bent lévők elevenen megégetése volt. Nem maradt más választásunk, mint Ukrajna nácitlanítása és a demilitarizálása” – mondta.
Sztaniszlavov hangsúlyozta: nem Oroszország kezdett háborúba Ukrajna ellen, hanem Kijev az Ukrajnában élő oroszok ellen. A különleges katonai művelet célja, hogy véget vessen a kijevi rezsim háborújának. Teszi ezt a Donyecki és a Luhánszki Népköztársasággal kötött szerződése, és az ENSZ Alapokmányának 52. cikke alapján.
Noha Moszkva olyan európai biztonsági rendszert szeretne tető alá hozni, amelyben a felek az egy és oszthatatlan biztonság elve szerint nemzetközi törvényben szavatolják egymás biztonságát, és senki sem szavatolhatja saját biztonságát mások biztonságának rovására, még nem jött el a diplomáciai ideje. A Nyugat megtiltotta Ukrajnának, hogy kiegyezzen Oroszországgal, Kijev pedig a fejébe vette, hogy a nyugati fegyverek birtokában kiszorítja az oroszokat a Donbászból és a Krímből. A tárgyalás orosz feltétele: Ukrajna vállalja a semlegességet, lemondjon a nukleáris fegyverekről, elismerje a Donyecki és a Luhánszki Népköztársaság és a Krím külön státuszát. „Csak ennek alapján tárgyalunk” – mondta, figyelmeztetve azokat, akik nem akarnak tárgyalni róla, hogy a hadszíntéren orosz előnyre végbemenő változások közepette mind nagyobb árat kell fizetniük a békekötésért.
Az előadáson résztvevőkkel folytatott beszélgetésében Sztaniszlavov nagykövet kitért a Pentagon üzemeltette ukrajnai biológiai laboratóriumokra is. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők bizonyítékokat szereztek arról, hogy ezekben a laboratóriumokban nem a helyi lakosság egészségét veszélyeztető kórokozók leküzdésével foglalkoztak, hanem vírusok kitenyésztésével és hordozókkal történő eljuttatásával a környező országokba.
A zaporozsjei atomerőmű ellen intézett ukrajnai támadásokra vonatkozó kérdésre válaszolva az orosz nagykövet érthetetlennek tartotta, miért veszélyezteti Kijev az ukránok életét, és teszi ki sugárveszélynek másokét, köztük a magyarokét is, noha tudhatja, hogy a sugárzás nem ismer határokat.
A hallgatóság tapssal jutalmazta Jevgenyij Arnoldovics Sztaniszlavov előadását a Magyar Békekörben.
Budapest, 2022. szeptember 10. szombat (MB)