Hirdetés

Orbán Éva: 15 éve történt – Az 50. évfordulón történt véres megtorlásról

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Előzmények

A hírhedt „Öszödi beszéd” 2006. május 26-án Balatonőszödön a kormányüdülőben a frakció ülésen hangzott el, és csak 2006. szeptember 17-én vált köztudottá. A délelőtti Gyurcsány beszédben még csak a bevezetendő megszorításokról, fizetős egészségügyről, fizetős oktatásról, gázáremelés emelésről volt szó. Az „Öszödi beszéd” csak délután következett.

     A hangfelvétel szerint Gyurcsány Ferenc a következőket mondta:

„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. (…) Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz”. (…) „hazudtunk reggel éjjel meg este”.

A beszéd CD felvételét ismeretlenek 2006. szeptember 17-én délután több országos médiumhoz is eljuttatták. A beszéd részletei először a Rádióban hangzottak el, ami rendkívül nagy felháborodást váltott ki. Még aznap, 17-én este, tüntetés kezdődött a Kossuth téren és több vidéki városban.

A Parlament előtt 18-án ismét gyülekeztek a tűntetők, Gyurcsány és a kormány lemondását követelték, valamint új választásokat. A felháborodás miatt a tüntetés 18-án a TV Székház előtti tiltakozással folytatódott. A tüntetők követeléseiket akarták beolvasni, amit a TV vezetője nem engedélyezett. Ezért a tűntetők a TV ostromával és elfoglalásával folytatták, ami mindkét fél részéről áldozatokat követelt. A történtekről több külföldi lap is beszámolt.

2006.október 23-án az ’56-os szabadságharc 50. évfordulójára készült az ország.

 

2006. október 23. az 50. évfordulóra emlékezés vérbe-fojtása volt
Vonulás az Astoria felé, a Corvin közi megemlékezés után / Fotók: Orbán Éva

Vonulás az Astoria felé, a Corvin közi megemlékezés után / Fotók: Orbán Éva

Október 22-én délután a Műegyetemtől a Bem szoborhoz vonultak az emlékezők, akik igen sokan voltak. Majd innen egy csoport Vádolunk táblákkal a Kossuth térre ment, hogy tiltakozását némán is kifejezze.

2006. október 22-i néma tüntetés a Kossuth téren Fotó Orbán Éva
2006. október 22-i néma tüntetés a Kossuth téren Fotó Orbán Éva
2006. október 22-i néma tüntetés a Kossuth téren Fotó Orbán Éva

23-án délelőtt, a rácsokkal körbezárt Kossuth téren ünnepeltek az évfordulóra meghívott nemzetközi politikai méltóságok Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, úgy kb. ötvenhatan. Eljöttek a világ minden tájáról országuk képviseletében elnökök és miniszterelnökök, az 50. évfordulóra, tiszteletet adni az ’56-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, mely világpolitikai jelentőségű volt, és amit országaik 50 éve cserbenhagytak, kivéve Spanyolországot.

Majd megdöbbentő gyorsasággal, a tiszteletadás után az országokat képviselő elnökök és miniszterelnökök elhagyták Magyarországot, mint akiknek sietős dolguk akadt. Mintha tartanának attól, ami döbbenetesen be is következett.

1956 hősei Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, hazánk semlegességéért, nemzeti összefogásért és a nemzeti út felvállalásáért küzdöttek, és áldozták fel az életüket.

Az ellenzékben lévő Fidesz az Astoriánál tartotta megemlékezését. A Corvin közben zömmel ’56-osok és az akkor még egy másik Jobbik emlékeztek Pongrátz Gergely testvérével az’56-os szabadságharcra. Még egy emlékező díszlövést is leadtak egy ’56-os kis ágyúval majd elindultak ’56-os teherautókkal és gyalog az Astoriánál emlékezőkhöz. A Rákóczi úton haladtak, de a rendőrök egy Deák tér irányába lévő keresztutcába irányították őket, mielőtt az Astoriához érhettek volna. Voltak, tüntetők, akik a Deák téren emlékeztek, sőt még az ott lévő selejt tankkal is próbáltak egy kört tenni.

Corvin közi megemlékezés 2006. október 23. Fotók: Orbán Éva

Corvin közi megemlékezés 2006. október 23. Fotók: Orbán Éva
És akkor megindult egy elképzelhetetlen megtorlás

 

15 esztendővel ezelőtt – a Gyurcsány-kormány alatt -, az 50. évfordulóra emlékező tömeg ellen véres megtorlást rendeztek, amin, magyarul nem beszélő – azonosítót nem viselő rendőr ruhát viselőket is bevetettek.

Az első menekülő a Deák térről a Zsinagógánál. Fotó Orbán Éva

Az 50. évforduló délutánján 1958 db gumilövedékkel, 1700 db könnygázgránát kilövésével, lovasrendőr rohammal kardlapozva, gumi-botozva, a rendőrruhások a Deák tériekre támadtak, majd a tüntetőket a Fidesz békés megemlékezőire tolták. Az Astoriánál emlékezőkre is rátámadt az azonosító nélküli rendőrség, akik között voltak, akik más nyelven beszéltek, a szabadságharc vérbe tiprására emlékeztetve, minősíthetetlen brutalitást, bántalmazásokat, letartóztatásokat alkalmaztak.

Tüntetőknek és emlékezőknek, de sima civileknek is menekülni kellett. Nem kíméltek sem fiatalokat sem időseket, sem országgyűlési képviselőt, mintha kegyetlen bosszúvágy hajtaná a megtorlókat. A Rádió udvarára például fiatalokat hajtottak be, félig levetkőztetve térdeltették és bántalmazták őket. Megkezdődött a hajsza az ártatlan emberek után. A gumilövedékektől nagyon sokan megsérültek. Volt, aki a szeme világát veszítette el. Volt, akit földre tiportak, és ott csoportosan bántalmazták. Volt, akit lépcsőházból, vendéglőből rángattak ki. Esze-veszett kegyetlenkedés volt, ami történt. Akiket meghurcoltak, ezt, soha nem felejtik el.

2006. október 24-én már 31 többnyire közismert, nemzeti érzelmű értelmiségi „Tiltakozás”-t juttatott el az október 23-i megtorlások miatt Sólyom László köztársasági elnökhöz nyílt levél formájában, amihez az akkori Nemzeti Hírhálón további 199 személy csatlakozott.

A levél szövegét itt közöljük:

 

Tiltakozás

Köztársasági Elnöki Hivatal
SÓLYOM László
köztársasági elnök Úrnak

 

Levélcím: [email protected]

 

Nyílt levél!

 

Tisztelt Elnök Úr!

A nemzeti elkötelezettségű értelmiség nevében mélységes megdöbbenéssel és felháborodással fordulunk Önhöz.

Tiltakozunk az ellen a provokáció és az azt követő megtorlás ellen, amit a fővárosban 2006. október 23-án a rendőri szervek követtek el a békés magyarok ellen. Európai normák szerint megengedhetetlen mindaz, amit a rendőri szervek elkövettek.

Az európai jogrend szerint a gyülekezési jogot nem sértette a spontán, be nem jelentett tüntetés. Ebben a témában dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász még 23-án hajnalban megkereste a rendőri szervek vezetőjét.

Nyilvánvalóan a hatalmon lévők előre készültek minderre, hogy egy uralmát féltő szűk csoport rettegést keltve, országszerte a polgári lakosságot megfélemlítse.

Békés ünneplőket, kisgyermekes anyákat, idős embereket lőttek könnygázbombákkal és gumilövedékekkel a főváros utcáin, több helyen is. A híradások szerint az Andrássy úton sörétes puskából származó lövedékeket is találtak.

A nemzetközi szabályokkal ellentétben, a rendőrök fekete maszkot, kámzsát viseltek, mint a kommandósok, hogy törvénytelen tetteik ne lehessenek számon kérhetőek.

Lovas rendőrök kardlapot használtak, a rendőrök a Hír-tv felvételei szerint viperát is.

Földön fekvő, tehetetlen embereket rugdostak és ütlegeltek.

Igazolványa felmutatásával tárgyalni akaró országgyűlési képviselőt összevertek, miután gumilövedékkel a fejét már eltalálták.

Bántalmaztak mindenkit, aki útjukba akadt, válogatás nélkül békés járókelőt, nemzeti zászlót tartó fiatalt, de papot is.

Az európai normák tiltják, hogy a könnygázbombákat, lövedékeket, valamint az Európában nem szokásos gumilövedékeket fejmagasságban lőjék ki.

Mindaz, ami 2006. október 23-án a rendőri szervek részéről történt az, az ÁVH-ra, a karhatalmistákra és a munkásőrök megtorló akcióira emlékeztet. Előre megtervezettségében és szervezettségében, pedig az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűzre emlékeztet.

Arra kérjük Önt, a Köztársasági Elnököt, hogy a kialakult tragikus helyzetre való tekintettel erélyesen vesse be tekintélyét, közjogi méltóságához illő keménységgel állíttassa helyre a közrendet, teremtse meg az állampolgárok nyugalmát, biztonságát – úgy is, mint a fegyveres erők főparancsnoka. Tegye azt, amit ilyen helyzetben a Köztársasági Elnöknek tennie kell!

Budapest, 2006. október 24.              A tiltakozáshoz 230 személy csatlakozott.

Majd megkezdődtek a gyorsított eljárású koncepciós perek, melyek az igazságszolgáltatás szégyenfoltjai, a bírói hivatásukhoz méltatlan bírókkal. Az áldozatok védelmét a Civil Jogász Bizottság látta el, s tesz értük ma is, amit tehet. Abban az időben a Dohány utcában fotó-kiállítást is rendeztek a rendőri brutalitásról. Csak elismeréssel lehet szólni Dr. Gaudi-Nagy Tamásékról. Napjainkban országos vándor-kiállítás mutatja be az akkor történteket, hogy a 15 éve, október 23-án alkalmazott rendőrségi eljárásokat bárki megismerhesse.

A vérfürdő felelőseit nem vonták felelősségre, sőt volt, akit ki is tüntettek, mint Gergényi Pétert, a fővárosi rendőrkapitányt. Gyurcsány Ferencet miniszterelnökként komoly felelősség terhelte, de azt rajta számon- kérni Völgyesi Miklós,- a Legfelsőbb Bíróság volt tanácsvezetője, büntető bíró – szerint amerikai nyomásra nem lehetett. Említette, hogy először Kövér László házelnök mondta egy TV interjúban, hogy „az Egyesült Államok – a clintoni adminisztráció – diplomáciai úton jelezte azt az elvárását, hogy Gyurcsánnyal szemben nem lehet eljárást indítani.”

Budai Gyula, kormányzati főtisztviselőt behívatták az amerikai nagykövetségre, ahol utasításokat adtak neki, amit ő nyilvánosságra hozott. Egyértelműnek tűnik, hogy a lakosság megfélemlítése volt a cél.

Sajnálatos, de tény, hogy a felelősségre vonás máig sem történt meg.

Napjainkra megdöbbentően felerősödtek a visszarendeződést akaró politikusok. A szabadságharcot és arra emlékezőket megtorlók és szellemi utódaik pedig egyre többen politikai pozíciókban vannak.

Sajnálatos, de tény, hogy nemcsak 1956 szellemiségéről, de a rendszerváltásnak nevezett történésekről és az azt követő időkről egyre kevesebbet tudnak a fiatalok, ami a liberális szellemű felsőoktatásnak köszönhető. Vajon meddig marad ez még így?

Ha az új generációk nemzetük igaz történelmét nem ismerik, milyen sors vár Magyarországra?

Az a nép, amely nem ismeri a múltját, nem ápolja történelmét, nem büszke a hőseire, és nincs tartása, hite, és hagyja, hogy mások leigázzák, folyamatosan megalázzák, és ehhez alkalmazkodik, az kihullik az Idő rostáján.

1956 hőseire, eszméinek felvállalására napjainkban is nagy szükség van, hogy Hazánk unokáinknak is megmaradhasson, szemben Brüsszel jelenlegi elvárásaival.

Orbán Éva

(Az itt megjelent képek a szerző tulajdonát képezik. Azok bármilyen formában történő utánközlése, megváltoztatással, részben vagy egészben, csak a szerző hozzájárulásával engedélyezett.)

Kiemelt kép: REUTERS/Bogdan Cristel (HUNGARY) 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás