Nem csak fizetünk: Brüsszel 4,2 milliárd eurót szabadít fel, miközben nő a magyar befizetés
A 2027-es költségvetésben Magyarország 963,5 milliárd forintot fizet be az EU-nak, és 2126,1 milliárd forintnyi uniós forrással számol. A VG cikke a „rengeteg pénzt fizetünk” oldalról közelít, de a valóság árnyaltabb: 2026. szeptember 23-án az Európai Bizottság javasolta 4,2 milliárd euró kohéziós forrás felszabadítását Magyarország számára, mert teljesültek a jogállamisági feltételek. A Költségvetési Tanács viszont arra figyelmeztet: a befizetés 140 milliárdos növekedésére a tervezet nem ad magyarázatot.
A számok: 963 milliárd befizetés, 2126 milliárd forrás
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint Magyarország hozzájárulása az uniós költségvetéshez 963,5 milliárd forint lenne, ami 140 milliárd forintos, 17,4 százalékos emelkedés a 2026-ra tervezett 821 milliárdhoz képest – írta a Világgazdaság. Ezzel szemben a kormány összesen 2126,1 milliárd forintnyi uniós forrással számol, amely magában foglalja a közvetlenül a gazdálkodókhoz kerülő agrárforrásokat és a vámbeszedési költségek megtérítését is. A két tétel különbsége 1162,6 milliárd forint, ami a GDP 1,2 százaléka – írta az Index.
A VG cikke azonban nem említi, hogy
Amit a VG nem említ: Brüsszel 4,2 milliárd eurót szabadítana fel
A legfontosabb friss nemzetközi fejlemény, ami a VG cikkéből hiányzik: 2026. szeptember 23-án az Európai Bizottság javasolta a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott jogállamisági védintézkedések feloldását, és ezzel 4,2 milliárd euró kohéziós forrás felszabadítását, valamint az Erasmus+ és Horizon Europe programokhoz való hozzáférés helyreállítását – írta az Európai Bizottság. A Bizottság szerint Magyarország „fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítése és az uniós pénzügyi érdekek védelme terén”.
Ez azt jelenti, hogy a 2027-es költségvetésben szereplő uniós bevételek nem légből kapottak – mögöttük van egy uniós döntés, amely a jogállamisági viták lezárását célozza. A Tanácsnak a Bizottság javaslatától számított egy hónapon belül kell döntenie a védintézkedések feloldásáról. Azonban ismerve a múltat, mindig felmerültek akadályozó tényezők az EU döntéshozóinak részéről, amiről nem szabad megfeledkeznünk.
A kohéziós programok: 1864,8 milliárd forint
A 2027-es költségvetésben az uniós programokhoz kapcsolódó kiadások összesen 2695,8 milliárd forintot tesznek ki, amely nem kizárólag brüsszeli pénz – hazai társfinanszírozást is tartalmaz. A legnagyobb tétel a 2021–2027-es kohéziós operatív programok: 1864,8 milliárd forint. A GINOP Plusz 505,3 milliárdot, az IKOP Plusz 331,4 milliárdot, a TOP Plusz 321,8 milliárdot kapna. A digitalizációra fordított összeg csaknem 112 milliárd forinttal nőne egyetlen év alatt (DIMOP Plusz: 206,8-ról 318,7 milliárdra). Az agrár- és halászati alapokra további 671,5 milliárd forint jutna – írta a Világgazdaság.
Ami a VG cikkéből kimarad: a valós mérleg nem egyszerű kivonás
A VG cikke a „rengeteg pénzt fizetünk” narratívára épít, de a valóságban a mérleg nem egyszerű kivonás. A Költségvetési Tanács maga is elismerte, hogy a tervezett éves bevételek és kiadások egyszerű összevetése nem mutatja meg, mennyi uniós forrást használ fel ténylegesen Magyarország – mert a pénzek beérkezése és felhasználása időben eltér. Ráadásul az uniós programok kiadásainak növekedésével a hazai költségvetést terhelő önrész is emelkedik. Vagyis a „több pénz jön, mint megy” állítás igaz, de a valós költségvetési terhek ennél összetettebbek.
Ennek oka részben az, hogy a helyreállítási alap (RRF) 2026 végén lezárul, és a 2027-es programok finanszírozását már az előző évben lehívott forrásokból biztosítják.
Szerző: Vágréti Gábor
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Az Európai Unió zászlói lobognak az Európai Bizottság brüsszeli székháza előtt.
#EU #Költségvetés2027 #Befizetés #KohéziósForrások #NIF
