Újabb megszegett ígéret? – A Tisza-kormány kihátrált a 14 százalékos minimálbér-emelésből
A 2024-ben megkötött hároméves bérmegállapodás 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő, ami bruttó 374 600 forintot jelentett volna. A Tisza-kormány azonban a gazdasági növekedés elmaradására hivatkozva kihátrált a vállalásból: a munkaadók már csak 4 százalékos emelést javasolnak, a szakszervezetek pedig 14 százalékot követelnek. A költségvetés számaiból visszafejthető, hogy a kormány valójában 340 ezer forintos minimálbérrel számol – ez 5,33 százalékos emelés lenne.
A Világgazdaság beszámolója szerint a munkaadók a korábban tervezett 14 százalék helyett 6 százalék alatti minimálbér-emelést tartanának elfogadhatónak 2027-ben. A VOSZ felmérése szerint a vállalkozások kétharmada legfeljebb ekkora béremelést tudna vállalni, és a visszafogottság nemcsak a minimálbéresekre, hanem a többi dolgozóra is kiterjed.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a cégek jelentős része a korábbinál borúlátóbban látja a kilátásait. „Nem fog teljesülni az üzleti tervük, nem jönnek úgy a megrendelések, nem lesz annyi árbevételük. Ezért szűkösek a lehetőségeik” – fogalmazott. A VOSZ felmérése szerint a munkaadók kétharmada legfeljebb 6 százalékos béremelésben gondolkodik.
A hároméves megállapodás és annak felülírása
A kormány hivatalos oldala szerint a 2024 novemberében aláírt hároméves bérmegállapodás rögzítette: a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal 374 600 forintra emelkedik.
A valóságban azonban már a 2026-os emelés sem valósult meg teljesen: a Világgazdaság szerint a tervezett 13 százalék helyett végül 11 százalékos növelés történt, így a minimálbér 322 800 forint lett. A megállapodás ugyanis a gazdasági növekedés meghatározott üteméhez kötötte a vállalásokat – és a várakozások nem teljesültek.
A szakszervezetek és a munkaadók álláspontja
A Világgazdaság október 20-i beszámolója szerint a VKF ülésén a munkaadói oldal 4 százalékos emelést javasolt, míg a szakszervezetek 14 százalékot szorgalmaztak. Az MGYOSZ közleménye szerint a munkáltatói javaslat a tervezett adócsökkentéssel együtt akár 13 százalékos nettó jövedelemnövekedést is jelenthet a minimálbéren foglalkoztatottaknak.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva hangsúlyozta: „A hároméves megállapodásban az szerepel, hogy 2027-re a minimálbérnek el kellene érnie a rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. Ebben illene egy folytonosság, vagy akkor a kormány, vagy a munkáltatók mondják ki: már más a cél.”
A költségvetés számaiból kiolvasható valóság
A Világgazdaság elemzése szerint a 2027-es költségvetés tervezetéből visszafejthető, hogy a kormány nem 374 600, hanem körülbelül 340 000 forintos bruttó minimálbérrel számol. Ez mindössze 5,33 százalékos emelés lenne a 2026-os 322 800 forinthoz képest – messze elmaradva a 14 százaléktól.
A kormány és a munkáltatók a gazdasági növekedés elmaradásával érvelnek: a 2024-es megállapodás alapja egy 4 százalékos GDP-növekedés volt, ehhez képest a gazdaság csak 1-1,5 százalékkal bővül. A Világgazdaság szerint Perlusz László úgy fogalmazott: „4 százalék helyett átlagosan 1–1,5 százalék fog kijönni, nyilvánvalóan ez egy másik pálya.”
A kormány a bruttó béremelés helyett az szja-csökkentéssel próbálja kompenzálni a munkavállalókat. Magyar Péter bejelentette, hogy 2027-től 9 százalékra csökkentik a minimálbér szja-ját, ami egy minimálbérest akkor is havi 20 ezer plusz forinthoz juttat, ha nem lesz érdemi béremelés – derül ki a Magyar Nemzet beszámolójából.
Kérdésünk: ha a kampányban még a minimálbér megduplázását ígérték, most miért éri be a kormány 5 százalékkal?
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt kép: illusztráció / Pixabay
#Minimálbér #TiszaKormány #MegszegettÍgéret #Béremelés #NIF #NemzetiInternetFigyelő
