Hirdetés

Megy a gőzös, megy… Beregszászra – Hun park, nosztalgia vasút és aquaworld

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
Mottó: „Vasútnál lakom. Erre sok / vonat jön-megy és el-elnézem, / hogy’ szállnak fényes ablakok / a lengedező szösz-sötétben.”
(József Attila , Eszmélet)

        „Nyirkos cement falak közt, képzelhetsz egy kis szabadságot.” – írta József Attila az Eszmélet c. versében. Képzeljünk hát egy kis szabadságot magunknak. a kárpátaljai magyaroknak és ruszin testvéreinknek. Miért tűrjük, hogy ukránnak bélyegezzék a ruszinokat?. 77 év faji elnyomás jutott ki Kárpátaljának. Ebből elég volt! Ha Ukrajna, mint terror állam marad, a bosszú nem marad el.

…„Hallottam sírni a vasat, hallottam az esőt nevetni. Láttam, hogy a mult meghasadt, s csak képzetet lehet feledni;”…

Dúl még a harc. A muszka katona Ogyesszáért küzd, az ősi orosz városokért, Kijevért, Harkovért. Ám gondolatban képzeljünk el egy szabad Kárpátalját, egy többnyelvű világot, ahol jólét van és autópályák, sípályák és nagyvonalúan költekező vidám orosz turisták. „Én nem sajnálom a magyarokat.” – mondta Sztálin a román küldöttségnek Kun Miklós nagyszerű előadásában, amikor Erdély hovatartozása eldőlt. Sztálin az ukránokat, sőt az oroszokat sem sajnálta. Mi mit sajnáljunk a velünk ellenséges ukránokon? „Minek is kell fegyvert veretni belőled arany öntudat?” Miért használták fegyverként az ukránok formálódó nemzeti öntudatukat? Ukrajna 31 éve kínozza kisebbségeit, az oroszt, a magyart és másokat. 31 év után ennek az ukrán szadizmusnak vége van.

Ügyesen ki kell menteni Kárpátalját Ukrajna romjai alól! 2016. március 13-án Ungvárott a Karpatszka Szics, a Pravij Szektor, a Ruch, az Azov az ukrán belügyminiszter által alapított fegyveres terror különítmények keretlegényei kb. 300-an tüntetett a város utcáin. „Kést a magyarok torkára!”- üvöltözték a farkas-horog (Wolfsangel – a galíciai SS jelképe) zázlós ukrán nemzeti hősök. A Petőfi szobor váltotta ki dühüket, ezért skandálták, hogy „Мадярів на ножі!” „A Karpatszka Szics közleményében szeparatizmussal és vandalizmussal vádolta meg a kárpátaljai magyarokat, akik a magyar szavazókörzet iránti igényükkel szerintük az ország egységét veszélyeztetik, miközben – az ukrán törvénnyel szembemenve – sorra veszik fel a magyar állampolgárságot.” – írta Pallagi Marianna. (Kést szegeznének a magyarok torkának – magyarellenes megmozdulás Ungváron – Kárpátalja, Pallagi Marianna 2016.03.16.) A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 15-én csendesen ünnepelt…

Minden diplomáciai szabályt felrúgva, Ukrajna miniszterelnöke, külügyminisztere és budapesti nagykövete is beavatkozott a magyar választásokba: a magyar kormány ellen kampányolt. Alpári hangú szidalmazást igen, de a több mint félmilliónyi ukrán menekült befogadásáért köszönetet nem kaptunk a pillanatnyilag még regnáló ukrán hatalomtól. Ukrajna ellenség. Területi integritása nem érdekünk. Kezdjünk tehát hozzá Kárpátalja fejlesztéséhez.

Kárpátalja EU felzárkózását a közlekedési infrastruktúra helyreállításával kell kezdeni. Kárpátalja ukrán szempontból egy félreeső kirabolandó periféria volt. Az ukrán oligarchák mindig ideiglenesnek tartották Kárpátalja Ukrajnához tartozását, ezért a „fogd a pénzt és fuss” stratégiát alkalmazták. Az ukrán állam 1991-es évi gründolása óta gazdaságilag tántorog. Ezért a kárpátaljai és általában az ukrajnai utak minősége elmarad az európai színvonaltól. Az országutak közül jobbnak számít a Csap-(Ungvár)-Munkács-Lemberg-Kijev főút. A falvakban pillanatnyilag közvilágítás szinte alig van, néha nincsenek kitéve útjelző táblák, hiányoznak az aszfaltra festett jelzések. Minek az a sok tábla, például a lakott területen a sebességkorlátozás 60 km/óra, lakott területen kívül 90 km/óra sebesség jelző KRESZ tábla. Viszonylag sűrűn találunk benzinkutakat, de alig akad olyan, amely pihenőhelyként, üzletként és kávézóként is szolgálna. De rend van. A régi szovjet időket idézi még az, hogy a megyék közigazgatási határain, illetve a Kárpátokon átvezető hágókon rendőrségi ellenőrző pontok látják el az ellenőrző szolgálatot.

Tervezik a Dél-Európát – feltéve, ha megmarad – Ukrajnával és Oroszországgal összekötő – Kárpátalján áthaladó – autópálya megépítését. Ez az 5. számú európai közlekedési folyosó, amely a határszakaszon: Beregdaróc és Beregdéda között kijelölt nyomvonalon halad majd. Pillanatnyilag a Csap-Kijev között kétszer egy sávos autóút felújítása volt soron. Kárpátalja kb. 11 ezer km2-es  területének autóútjai kb. 3300 km hosszúak és szilárd burkolattal ellátottak. Az útfelújítások és az autópálya építés óriási gazdasági fellendülést hozhat hazánknak és kb. 200 ezer munkahelyet teremt. Tehát jó fizetést és jó megélhetést biztosítunk a kárpátaljaiaknak.

A vonatközlekedés jelentősége megnőtt. Kárpátalja vasúthálózata 624 km hosszú orosz széles nyomtávú vasút. Ha tehát Kárpátalja visszatér, akkor a széles nyomtávú vasút megtartásával párhuzamosan ki kell építeni a normál európai nyomtávú vasúti pályát. A széles nyomtávú vasút nagy érték, mint ahogy a kb. 1,5 milliós kárpátaljai lakosság orosz nyelvtudása is. Az ideális rendezés az lenne, ha Kárpátalja a felszabadulása után az oroszokkal és lengyelekkel lenne határos. Ez esetben a Felvidék Kárpátaljának nevezett része éppen az orosz vasút miatt az eurázsiai föld-híd végpontja lehet. Tehát a széles nyomtávú vasúton érkező nyersanyagok ipari feldolgozó központja lehetne.  Két repülőtere közül az ungvári „Uzshorod” 4-osztályú nemzetközi repülőtér, a munkácsi katonai repülőtér pedig nemzetközivé alakítható a futópálya meghosszabbításával.

Jelenleg Csapra naponta háromszor, korra reggel, délután és este vannak járatok, amelyek közül a délutáni InterCity járat. Csapról menetrend szerinti mikrobusszal is folytatható az utazás Ungvár felé.
A háborúig naponta Budapestről Kijevbe nemzetközi vonatjárat indult Csapon, Ungváron, Munkácson és Lembergen keresztül.

Ha a háború véget ér egyszer, akkor meg kell építeni a TGV-hez hasonló gyorsvasutat Moszkvába és Varsóba. Jelenleg Kassáig ér el az orosz vasút ezért szorosan együtt kell működni Szlovákiával.

A légi közlekedés megszervezése az idegenforgalmi fejlesztés alapfeltétele. Beregszásztól 70km-re Ungváron van nemzetközi repülőtér. Munkácson, 29km-re Beregszásztól, használaton kívül van a volt szovjet katonai repülőtér, amelyet a honvédség fel tudna újítani. Amíg az ungvári repülőteret felújítjuk addig használható Debrecen nemzetközi repülőtere, amely Beregszásztól 130 km-re van. Egy beregszászi borász, Péter Csaba, a városból származó borász, Benza György és jelen sorok írója, Jánossy Péter Sámuel építész ötletéből származik a Nagybereg melletti Fekete mocsár 2-500 hektáros területén Hun Park létesítése, amely a türk pusztai népek európai központja lesz. Indításként Benza úr szürke marha gulyáját, 300 marhát árkon-bokron, áthajtottuk a határon. Addig Mádon voltak a marhák, de a tulajdonos semelyik legelő pályázaton nem nyert. 1 marhát nagyjából 1 hektár tart el. Olyanok nyertek Tokaj vidéken, akiknek marhái nem, csak jó kormány pártkapcsolatai voltak.

A Hun Tematikus Park létesítésének előfeltétele a közlekedési feltárás. Elsősorban a közeli Beregszász felől fontos a tömegközlekedési kapcsolat. Mivel azonban Közép és Belső Ázsiából is számítunk a parkot tömegesen látogatókra, ezért a nagyon fontos repülőtér közelsége. A megoldás a keskeny nyomtávú kis vasút és mellette egy kerékpár-út. A Beregszász – Kovácsrét keskeny nyomtávú vasúton jó néhány éve a rendszeres teher-, és személyforgalom szünetel. A kisvasutak sorsát a Szob – Márianosztra – Nagybörzsöny gazdasági vasút példázza. Az olcsó szovjet olaj miatt a szocializmusban teherautókra terelték át a fuvarozást. A jól kiépített kisvasút hálózatunkat elhanyagolták, majd fölszedték. A Borzsa folyó a központtól mintegy 7-8 kilométerre déli irányban szeli át a Nagybereg falu határát és a tervezett Hun Tématikus-Park területét kettészeli. A 100 éves ipari műemlék kisvasutat valaha fa és barnaszén szállítására építették ki, de jól szolgálta a vonalára felfűződő települések mezőgazdaságának terményszállítását is. Európa mai rémálma az üzemanyagok drágulása. Ezért a teherszállítást visszaterelik a vasútra, így ezek a rövidlátó, magyar-gyűlölő SzDSz párt által halálra ítélt szárnyvonalak és keskenyvágányú gazdasági vasutak felértékelődnek. A gazdasági hasznosítás mellett ez a kisvasút fontos idegenforgalmi attrakció lehetne egy gőzmozdonnyal vontatott nosztalgia vonat formájában. Mivel a tervezett Hun Park nemzetközi nagyrendezvények színhelye lesz, így a közönség tömegközlekedése szempontjából is fontos szerepe lesz a kisvasútnak. A kisvasút sportcélokra is igénybe vehető pl. hajtány versenyek rendezésére. A Borzsavölgyi Keskenynyomközű Vasút (BoKV) turisztikai jelentősége: A területet átszelő kisvasút nemcsak szállítási eszköz, hanem a vonalára felfűződő települések turisztikai fejlesztését szolgáló nagy lehetőség, amely eddig kihasználatlan volt. Erre jó például szolgál Tevan Imre cikke, amely jól érzékelteti a vonalhálózatra felfűződő települések turisztikai kínálatát: Ki tudja, meddig lehet utazni a Borzsavölgyi keskenynyomközű vasúton?” – teszi föl magának a kérdést Tevan Imre „Az utolérhetetlen beregszászi kisvasút” című 2011. szeptember 2-án megjelent cikkében:

„A három nagyobb kárpátaljai kisvasúti hálózatból mára csak egyetlenből maradtak működő részek, a Borzsa völgyiből. Ahhoz, hogy tájékozódni tudjunk az egy évszázada több szakaszban kiépült 1908-ban nyílt meg az első szakasz a kisvasúti hálózaton: képzeljünk el egy szabálytalan háromágú csillagot! Az „alsó” két ága Beregszászon illetve Nagyszőlősön ér véget. Ez két nagyobb város alföldi területen, jelentős magyar népességgel és nagyvasúti tehát normál és széles nyomtávú kapcsolattal. A hálózat csillagpontja egy elágazóállomás, amely Komlós nevét viseli, de az erdő kellős közepén van, kilométerekre minden lakott településtől. Ám éppen ez a jó!  A Nagyszőlős felé induló déli ág Komlós után rögtön átkelünk a gőzössel a Borzsa folyón.”

A Komlóstól északkeletre folytatódó vasútvonal ág egyre közelebb megy a hegyekhez, a falvak egyre inkább tisztán ruszin lakosságúak. A hálózat itt egykor többszörösen elágazott, hogy elérje a bányákat, erdőket, de mára már csak Ilosváig működik. A helyi félhivatalos magyarázat szerint a Beregszászi piac nagyon drága az átjáró magyarországi vásárlóerő miatt, így a falvakból szívesebben járnak a szőlősi piacra, ezért csak ezen az ágon van menetrend szerint személyszállítás. Ezért a beregszászi ágon már a megállóhelyeket is alig lehet fölismerni. Ezeket fel kell újítani és minden egyes megállót az adott falut bemutató kiállításnak, idegenforgalmi információs pontnak lehet kiépíteni. Viszont a fűtőház Beregszászon van, így ezen az ágon is járnak vonatok, leginkább gépmenetek. Megcsodálhatjuk a régi mozdonyokat, személy- és teherkocsikat, a műhelyt, ahol sok régi szerszámgépet és a kisvasút igáslovainak számító TU2-es mozdonyok kiszerelt, 300 lóerős, V12-es hengerelrendezésű motorjait is tanulmányozhatjuk. Maga a vasút üzem is érdekes vasút történeti múzeum lehetne.” Bogár tanár úr szerint: úgy folytatni, ahogy eddig tettük, az orosz ukrán háború miatt már nem lehet. Ez egy világháború. Mit hoz a jövő, mit kell tennünk? A széthulló amerikai birodalom a kereskedelem, a pénz és a média fegyverével harcol és máris győzelemre áll. A káoszteremtés sikeres. Az Európa és Oroszország közötti háború egy dráma, amelyben mindkét fél lepusztul. A politika az egzigenciák művészete Kossuth szerint: a kényszeres követelményeké. A globális ellátási láncok elszakadtak.

A lokalitás önellátása a megoldás. ennek eszköze pl. a kisvasút. „Bár megállóról megállóra fogyatkozva, de szép számmal lennének helyi utasok, persze a Komlós elágazóállomására már nem sokan jöttek. Innen Ilosováig a menetrend csak különvonattal folytathatnánk ma az utat Ilosvára, ahonnan Zádnyára busz visz.” Ha tehát Kárpátalja felszabadul az ukrán rasszista elnyomás alól, akkor kikecmereghet ez az országrészünk is a nyomorból. A nyomor elvándorlással jár. Ha a magyar falufejlesztési program kiterjed majd Kárpátaljára, akkor vonzó lesz visszaköltözni a szülőföldre. „A szinte tisztán ruszin lakosú község szeretné föléleszteni a kisvasúti hagyományokat, miközben magát az ide vezető, használaton kívüli, de még létező pályát a hírek szerint nemsokára fölszedik. Pontosan ezt az őrültséget kell megakadályozni! A megálló épületét hevenyészve rendbe hozták, kis kiállítást is rendeztek maguk a falusiak. Ez azt jelzi, hogy a helyi lakosság szereti kisvasútját, ragaszkodik hozzá és erőn felül támogatja a fennmaradását.” Hogy miért kellenek a sínek a kijevi sznasszbókher, elnök haverjainak? Azért, mert a régi, magyar időkben hengerelt acélokban nincs réz szennyezés. A mai acél forgács bedarál autókból is származik. Nem babrálnak a bontók a rézkábelekkel. Ezért a régi sínek értékesek. Ezért akart 5400km magyarországi szárnyvonalakat megsemmisíteni az SzDSz. A renovált vasútállomás avatókra sokan megjelentek. A helyi notabilitások mellett sokan jöttek belső Ukrajnából, Romániából és Magyarországról a vasút szerelmesei. A vasút modellezés, bélyeggyűjtés összebarátkoztat.

A Komlós középpontú Borzsa völgyét feltáró kisvasút és a tervezett kerékpárút csillag alakja egy turisztikai csoda lehetne, ahogy a tervezett beregszászi aquapark az uszoda átépítésével.

 

A menetrend 1944-ből

Összefoglalva a Borzsavölgyi Keskenynyomközű Vasút (BoKV) turisztikai jelentősége Kárpátalja visszatérése esetén a következő:

  1. A piacozó parasztok olcsó piacra jutási tömegközlekedési eszköze lesz a kisvasút és így nő az élelmiszer ellátási biztonsága a Beregszászt körülvevő ipari térségnek.
  2. A villamos jellegű tömegközlekedési eszköz Beregszász külvárosává teheti a környező falvakat, mezővárosokat és köüzvetlen kapcsolatot biztosít a hegyekbe. 3.A BoKV idegenforgalmi látványosság lesz a gőzüzemű nosztalgia vonatok közlekedtetésével
  3. A faszállítás és a barnaszén bányászat újra indításával nőne a vasút üzemeltetés megtérülési mutatója.
Ungvár reptere: guruló és reptéri előtér nincs, a futópálya csak 2038m és aszfaltos, a kertváros túl közeli

  1. Vissza kell építeni a felszedett Kovácsréti Erdei Vasutat, a Szuhabronkai Erdei Vasutat és a Dohai Fűrésztelepre vivő iparvágányt is. Ezzel párhuzamosan fel kellene éleszteni a korszerű erdőgazdálkodást, amely azt a rabló gazdálkodást váltaná fel, amely ökológia katasztrófát: eróziót, árvizeket okoz. Magasabb feldolgozottságú faipari technológiát kell behozni a térségbe, úgy mint a papírgyártás, bútoripar, épületfa, farostlemez és pellet gyártás..
  2. A faipari mellékterméket pellet gyár létrehozásával kell hasznosítani, különös tekintettel az eddig a földben hagyott fagyökerekre és azok hasznosítására.
  3. A keskeny nyomtávú vasútra kell terhelni a közúti szállítást, a fejlődő ipar szállítási igényét, főleg a konténer szállítására, amely könnyen átrakható normál, vagy orosz nyomtávú vasútra.

A Borzsa völgyi kisvasútnak tömegközlekedési, turisztikai és gazdasági jelentősége van és lesz a jövőben a kőolaj árának meredek emelkedése és ezzel párhuzamosan a kamionnal való szállítás megdrágulása miatt. Az EU olaj és gázfüggősége + zöld ideológia a bukásának oka.

vitéz
báró Jánossy Péter Sámuel Ybl-díjas építészmérnök, műszaki geopolitikai elemző

 

Kiemelt kép: Beregszász, régi városközpont / Wikipedia

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás