KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Magyarország 2024-ben bevezeti az európai minimálbért

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Már jövő tavasszal dönthet az európai minimálbér bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról a magyar Országgyűlés, a kormány már hónapok óta egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Mutatjuk, hogyan lesz 2024-ben európai a magyar minimálbér, és azt is, hogy Dobrev Klára és a baloldal pont a legkisebb keresetűeket próbálja átverni – írja a Mandiner.

Az európai minimálbér bevezetéséről már a jövő tavaszi ülésszakban dönthet az Országgyűlés – derül ki a kormány 2024. tavaszi törvényalkotási programjából. A gyakorlatban a képviselőknek olyan törvénymódosításokról kell szavazniuk, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország legkésőbb 2024 októberére maradéktalanul eleget tegyen az „Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről” szóló irányelvnek.

Az európai minimálbér-irányelvet 2022 októberében hirdette ki az EU azt követően, hogy az Európai Parlament és a tagállamok is jóváhagyták a szöveget. Az uniós szabályok szerint a hivatalos közzétételtől számítva két évük van a tagállamoknak arra, hogy az irányelvet összhangba hozzák a nemzeti jogszabályokkal.

Ez azt jelenti, legkésőbb 2024 októberétől hatályba lépnek azok a törvénymódosítások, amelyek végül elhozzák Magyarországra az „európai minimálbért”.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékminiszterelnöke évek óta azt próbálja elhitetni a magyar választókkal, hogy az európai minimálbér bevezetése jelentős felzárkózást eredményez a nyugat-európai bérszínvonalhoz, és jelentősen csökkenti a „munkáltatóbarátnak” nevezett jobboldali kormány mozgásterét és az Európai Egyesült Államok, vagyis a szorosabb uniós integráció felé tett jelentős lépés a minimálbér-irányelv.

A baloldal uniós minimálbérrel kapcsolatos állításai ugyanakkor szöges ellentétben állnak a valósággal. Az irányelvhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló parlamenti vita és a szavazás egyben azt is világossá teszi, hogy Dobrevék évek óta megtévesztik a magyar szavazókat azzal kapcsolatban, valójában mit is jelent majd az európai minimálbér bevezetése.

Brüsszel ezután sem mondja meg, mennyi legyen a magyar minimálbér

Az európai minimálbérről szóló irányelv legfontosabb célja, hogy előmozdítsa a megfelelő minimálbér-szint elérését. Az irányelv szövege világossá teszi, hogy a kötelező legkisebb kereset összegének megállapítása továbbra is tagállami hatáskör marad, ráadásul Brüsszel a tagállamok rendkívül eltérő minimálbér-megállapítási gyakorlatába sem akar beleszólni.

Az EU három területen vár előrelépést a tagállamoktól:

  1. Minden tagállam dolgozzon ki szempontrendszert a minimálbér megfelelő szintjének megállapítására, amely garantálja, hogy a legalacsonyabb keresetű munkavállalók se legyen kitéve a szegénység kockázatának.
  2. Minden ország dolgozzon ki ütemtervet arra, hogyan mozdítaná elő a munkavállalók kollektív szerződéses védelmét. A cél, hogy néhány éven belül a foglalkoztatottak legalább 80 százalékára vonatkozzon kollektív megállapodás.
  3. A tagállamok az ellenőrzések fokozásával és a munkaügyi hatóságok megerősítésével gondoskodjanak róla, hogy minden munkavállaló számára ténylegesen hozzáférhető legyen a minimálbér és minden szükséges információt könnyen megkaphassanak az érintett alkalmazottak.

Az uniós ajánlás kiemeli: a tagállamoknak az európai szociális párbeszéd keretei között ajánlatos megállapodni a minimálbérekről. Ez az évek óta bevett hazai gyakorlattal szinkronban azt jelenti,

a kormány a szakszervezetekkel és a munkáltatói, vállalkozói érdekképviseletekkel közösen dolgozza ki az irányelv céljainak eléréséhez szükséges lépéseket.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány már hónapok óta rendszeresen egyeztet az európai minimálbér bevezetéséről. Az irányelv három legfontosabb célkitűzésének megvalósítása érdekében a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között zajló tárgyalásokon már több konkrétumról is megszületett a döntés. Egyes háromoldalú, vagyis konszenzusos döntések ugyanakkor a hatályos hazai törvények – leginkább technikai – módosítását is szükségessé teszik. Erről a csomagról dönthet jövő tavasszal az Országgyűlés.

Ez is érdekelheti:  Biden már azt sem tudja, hogy milyen évet írnak - rövidhír

Érdemi, nagy horderejű jogszabály-változás, vagy a munka törvénykönyvének átfogó módosítása ugyanakkor nem szükséges, mivel a munkavállalással és a minimálbérekkel kapcsolatos szabályozás minden tagállamban megfelel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásainak. Ez az átfogó harmonizáció az uniós csatlakozásunk feltételeinek egyike volt. Mind a magyar jogszabályokat, mind az európai minimálbér-irányelvet a nemzetközi előírások és ajánlások alapozzák meg.

Hol tart most Magyarország az európai minimálbér bevezetésével?

A kormány törvényalkotási programja szerint 2024. áprilisában kerülnek az Országgyűlés elé a háromoldalú egyeztetéseken meghozott döntésekhez szükséges törvénymódosítások.

A Mandiner több forrásból is úgy értesült, e technikai módosításokról folyamatosan egyeztetnek az érdekképviseletek a kormánnyal, a konkrét javaslatok a következő hónapok tárgyalásai alapján kerülnek a hazai törvényhozás elé.

Az európai minimálbér három fő iránymutatásának maradéktalan betartásához ugyanakkor több éves előkészítő munkára is szükség van, amely elsősorban a szociális partnerek feladata, a törvényhozás szerepe elsősorban a végrehajtás nehezítő jogszabályi akadályok lebontása és a törvények aktualizálása.

Mutatjuk, mi az amiben már európai a minimálbérünk

Magyarország régóta eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a legkisebb bérekről a szociális partnerek döntsenek. A kormány a döntést rendeletben hirdeti ki, de a háromoldalú egyeztetéseken a munkáltatók és a szakszervezetek mellett – érintettként – bele is szólhat az alkudozásba. Ez a folyamat vezetett el oda, hogy november végén megszületett a minimálbérekről szóló idei megállapodás, és a legkisebb keresetek ezúttal egy hónappal korábban, decembertől emelkednek.

A minimálbér megállapításának ugyanakkor most hiányoznak a világos és következetes kritériumai. A munkáltatók és a szakszervezetek Magyarországon évente felülvizsgálják a kötelező legkisebb béreket, vagyis gyakrabban, mint az EU-s ajánlásban előírt két év.

Hiányzik a minimálbér szintjének megállapításához ugyanakkor azoknak szempontoknak a meghatározása és adott esetben jogszabályba foglalása, amely véget vetne az elmúlt évtizedekben gyakori patthelyzetnek, vagyis annak, hogy a munkáltatók nem engednek az ajánlatukból, de a szakszervezetek sem tágítanak a követeléseikből.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége már korábban előterjesztett egy eljárásrend-javaslatot. A dokumentum szerint a legfontosabb nemzetgazdasági mutatók és a háztartások életszínvonalának változását jelző adatok figyelembevételével döntenének a következő évi összegről.

A gyakorlatban a bértárgyalások kiindulópontja lenne a következő évi minimálbér meghatározásánál egyebek mellett

  • a GDP változása,
  • az infláció mértéke,
  • a bruttó átlagkeresetek alakulása,
  • a foglalkoztatottság és a munkanélküliség,
  • a munkatermelékenység
  • és a vállalati hozzáadott érték.

Több uniós országban automatikus, törvényben meghatározott gazdasági folyamatok fennállása esetén automatikusan változnak a legkisebb keresetek. Ilyen szabályozást idehaza nem szeretnének bevezetni a képviseletek, de a tárgyalásokat megalapozó általános megközelítések meghatározásáról a következő hónapokban megszülethet a döntés.

A kollektív védelem újdonság lesz a legtöbb munkavállalónak

Az Európai Unió azt is előírja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki egy hosszútávú cselekvési tervet arra, hogyan növelhető az alkalmazottak kollektív szerződéses lefedettsége legalább 80 százalékra.

A legnehezebb feladat és a legnagyobb kihívás Magyarország számára ennek a 80 százalékos kollektív lefedettségnek az elérése lesz a következő években. Jelenleg a munkavállalók kevesebb, mint 10 százalékára vonatkozik kollektív szerződés.

Ezek a dokumentumok a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján a foglalkoztatottak bérszintjét és munkakörülmények javítását elősegítő döntéseket tartalmaznak.

Magyarországon a kollektív szerződések az állami cégeknél számítanak bevett eszköznek, valamint a nagyobb piaci szereplőknél, azoknál a vállalkozásoknál, ahol jelen van szakszervezet vagy üzemi tanács.

Kollektív megállapodásnak tekinthető az országos szintű minimálbér-megállapodás is, ugyanakkor míg bizonyos uniós országokban kizárólag ágazati szintű kollektív megállapodások védik a munkavállalók érdekeit, addig nálunk gyakorlatilag ismeretlen a középszintű érdekegyeztetés.

Ez is érdekelheti:  Fico: A Nyugat a „legrosszabb forgatókönyvet” készítheti elő Ukrajnában

Átalakul a garantált bérminimum, óriási bárreform küszöbén Magyarország

A szakszervezetek és a munkáltatók a kollektív lefedettség emelésének érdekében várhatóan a következő egy évben a magyar bérrendszer jelentős, az elmúlt három évtizedben nem látott mértékű átalakítását készítik elő.

A több éves átmenetet tartalmazó program a jelenlegi – Európában egyedülálló – magyar kettős minimálbér-rendszert a jelenlegi formában megszüntetné. A minimálbér, vagyis a kötelező legkisebb munkabér megmaradna, ugyanakkor a szintén központilag megállapított, középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum megszűnne és a mai munkaerőpiaci elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, rugalmas ágazati minimálbérek lépnének a helyébe.

Ez azt jelenti, hogy a képviseletek életet lehelnének az ágazati érdekegyeztetés intézményébe, amely Magyarországon egyedül a villamosenergia-ágazatban működik jelenleg. Az új rendszer lényege, hogy egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói képviseletei döntenének a minimum keresetekről, a munkakörülményekről és számos egyéb, a munkavállalók érdekeit segítő lépésekről. A képviseletek döntése pedig az egész ágazatra kiterjedne, vagyis mind a foglalkoztatóknak, mind a munkavállalóknak egyre inkább a saját érdekük lenne, hogy tömörüljenek és kollektív megállapodásokat kössenek.

 

Ausztria lehet az egyik legjobb példa hazánk előtt

Az Európai Unió 27 tagállamából 22 tagállamban van országos minimálbér. Svédországban, Dániában, Finnországban, Ausztriában és Olaszországban ágazati szintű bérminimumok vannak meghatározva. Ezek a tagállamok már a minimálbér-irányelv bemutatásakor világossá tették Brüsszel előtt: nem is kívánnak változtatni a gyakorlatukon. Ezekben az országokban az egyes szakmákban, ágazatokban kollektív szerződésekben vannak meghatározva a különböző bérminimumok, pótlékok, vagy a munkaidővel kapcsolatos kedvezmények és más olyan intézkedések, amelyeknek köszönhetően ezekben az országokban magas a munkavállalói jólét és a bérszínvonal is. A munkavállalók jelentős része szakszervezeti tag, az érdekképviseleteknek pedig valódi érdekérvényesítő képességük van és jelentős társadalmi szerepük.
Noha idehaza fel sem merült az országos minimálbér megszüntetése, az ágazati bérminimumok rendszere várhatóan Magyarországon is érdemi bérfelzárkózást indít el az évtized végétől.
Az országos szakszervezeti konföderációk közül jelenleg a Munkástanácsok több éves javaslatáról várhatók egyeztetések. A csomag része, hogy a garantált bérminimum megszűnésének évére, leghamarabb 2027-re vagy 2028-ra a minimálbér összege felzárkózzon a jóval magasabb bérminimum szintjéhez.

Csak papíron vagyunk sereghajtók

Magyarországon a minimálbér bruttó összege ettől a hónaptól – 15 százalékos emelést követően – 266 800 forintra emelkedett. Az Európai Unió tagállamai közül nálunk az egyik legalacsonyabb a legkisebb kereset összege, csak Románia, Lettország és Bulgária van mögöttünk.

A nemzetközi összehasonlítások ugyanakkor nem foglalkoznak a garantált bérminimummal, miközben a magyar munkavállalók jóval nagyobb hányadát érinti a középfokú végzettséghez kötött minimálbér.

Az általános minimálbérre bejelentett munkavállalók aránya 5-7 százalék, vagyis a munkavállalók több mint 90 százaléka többet keres idehaza a legkisebb keresetnél.

 Ráadásul a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai alapján nagy részük a valóságban – feketén – több pénzt kap kézhez.

Nálunk tehát az uniós iránymutatás harmadik legfontosabb céljával, vagyis azzal, hogy mindenkinek legyen hozzáférhető legalább a minimálbér összege, már nincs érdemi feladat, noha a munkaügyi ellenőrzések gyakoriságát időnként kritizálják az érdekvédők.

A garantált bérminimum már jóval többeket érint, közvetlenül nagyjából a munkavállalók 16-18 százalékát, vagyis közel egymillió ember fizetését jelenti. Közvetve szintén jelentős számú, százezres nagyságrendű munkavállalót érint az összeg változása, nekik a bérük néhány ezer forinttal magasabb a bérminimum összegénél. Így ennek jelentős emelése érdemi hatással van a bruttó átlagkeresetekre, valamint az ország bérszínvonalának egészére.

Ez is érdekelheti:  Van-e helye az unióban egy terrorállamnak?

Bezzeg Románia még mindig mögöttünk

Ha a nemzetközi statisztikák a jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum összegét tartalmaznák, akkor a magyar minimálbér az uniós országok középmezőnyében szerepelne, a régiós országok közül pedig Lengyelországgal versenyezne. A sokak által irigykedve szemlélt román minimálbér összességében a legnagyobb növekedést produkálta az unión belül az elmúlt tíz évben, de a tévhitekkel szemben még mindig alacsonyabb, mint a magyar minimálbér.

Fontos, hogy míg idehaza a dolgozók 5-7 százaléka dolgozik a kötelező legkisebb bérért, addig Romániában a dolgozók 20 százaléka kap minimálbért.

A minimálbérek vásárlóerejét összehasonlító nemzetközi adatok már jobban mutatnak: Magyarországon a minimálbér többet ér, mint Szlovákiában.

Noha összegében az Egyesült Államok minimálbére kétszerese a magyar minimálbérnek, egy amerikai minimálbéres szinte pontosan ugyanannyi terméket és szolgáltatást tud megvásárolni, mint egy magyar minimálbéres.

 

Mutatjuk, miről hazudott Dobrev Klára és a magyar baloldal a választóknak

Az európai minimálbér Dobrev Klára és a DK, valamint korábban az MSZP fontos kampánytémája volt. A kifejezést ugyanakkor a baloldali pártok elsősorban a választók megtévesztésére, és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező, általában alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók szavazatának megkaparintása volt a cél. 
„Ez azt jelenti, hogy a többi uniós tagország kormányához hasonlóan az Orbán-kormánynak is kötelessége bevezetni az európai minimálbér-szabályozást, ami jelentősen emelni fogja a magyar minimálbért. Az idei évben például legalább 30 ezer forinttal lenne magasabb a minimálbér, mint enélkül az európai szabályozás nélkül.” – magyarázta az EP-képviselő, hangsúlyozva: ez egy nagy lépés az Európai Egyesült Államok felé.
Dobrev Klára az európai minimálbér-szabályozás 2022-es elfogadását követően azt állította, a gyakorlatban a kormánynak mostantól alkalmaznia kell az európai minimálbér számítási módhoz. A valóságban az irányelv világosan tükrözi a tagállamok azon legfontosabb feltételét, hogy a fizetésekkel kapcsolatos nemzeti önrendelkezés ne sérülhessen. Brüsszel a tárgyalások alatt szokatlan módon kimondottan gyakran hangsúlyozta, nem kíván ezen a területen elvonni tagállami hatásköröket, vagyis nem határoz meg uniós szintű módszertant, vagy konkrét összegeket.
A DK miniszterelnök-jelöltjének állítása éppen ezért is egyértelmű, hogy hazugság. „Csak minimális mozgástere lesz a kormánynak, mi azt szeretnénk, ha a mindenkori magyar minimálbér a mindenkori magyar mediánbér 60 százaléka lenne. Eszerint az idei (2022-es) nettó minimálbér is több mint 30 ezer forinttal lenne magasabb a mostaninál. A magyar kormány ettől eltérhet, de csak minimálisan és azt is egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal” – állította Dobrev.
A baloldali politikus az európai minimálbér elfogadása után kiadott közleményében gyakorlatilag be is ismeri, korábban nem mondott igazat a választóknak: „2019-ben, a magyar európai parlamenti választás kampányában az egyik legfontosabb ígérete az volt, hogy el fogja érni az európai minimálbér bevezetését.”

Mandiner

Kiemelt kép: Illusztráció / Getty Images

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük