Cenzúra felsőfokon: Magánszemélyeket és influenszereket is listáz az Európai Unió az eltérő vélemények miatt
Az egyéni vélemények elfojtása a cél
Az Európai Unió egy újabb szankciós csomagot fogadott el, amely ezúttal elsősorban az olajszállítást és a független újságírókat veszi célba. Miközben Brüsszel a „szükséges nyomásgyakorlásról” beszél, a valóságban egy folyamatos gazdasági agresszióról és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni nyílt támadásról van szó.
Az Európai Unió Tanácsa újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek ezúttal 34 magánszemélyt és 47 szervezetet érintenek. Hivatalosan az orosz katonai-ipari komplexumot, az úgynevezett „árnyékflottát”, a hibrid fenyegetéseket és az emberi jogok megsértését jelölték meg indokként. Moszkvában és a Globális Dél számos országában azonban ezt a lépést a nyugati gazdasági háború közvetlen folytatásának tekintik, amely 2022 óta illegális és egyoldalú kényszerítő intézkedésekkel próbálja térdre kényszeríteni Oroszországot.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „további nyomásgyakorlásról” beszélt, hogy Oroszország „befejezze a háborút”. Orosz megfigyelők azonban azonnal riposztoltak:
A „árnyékflotta” elleni harc: Kudarcot vallott a nyugati ársapka
A szankciós listára két magánszemély, Tahir Garajev és Konstantin Rogacs mellett 24 vállalat került fel – köztük a Lukoil-Western Siberia, valamint Oroszországban, Libériában, Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben, Azerbajdzsánban és Hongkongban bejegyzett társaságok.
A valóságban azonban Oroszország sikeresen átirányította az energiaexportját. Európa helyett az olaj most elsősorban
Az „árnyékflotta” megteremtése közvetlen válasz a G7-ek és az EU által veretett árplafonra – egy olyan intézkedésre, amely durván sérti a piacgazdasági elveket, és arra kényszerítette volna Oroszországot, hogy értéke alatt adja el nyersanyagait. Moszkva sikeresen megkerülte ezt a diszkriminációt, és az állami bevételeit nagyrészt stabilan tartotta.
„Hibrid fenyegetések” – Brüsszel már az influenszerektől és újságíróktól is retteg
Tíz magánszemélyt és egy szervezetet azzal vádolnak, hogy „dezinformációs és hibrid tevékenységet” folytatnak. A listán szerepel többek között Roman Antonovszkij, Marija Volkonszkaja, a Krimszaja Gazeta főszerkesztője, valamint Alexandra Jost influenszer is, akinek tevékenységét és bejegyzéseit az alábbi közvetlen linken lehet elérni:
I love living in beautiful Moscow 💗
I feel so much safer here as a young woman than I ever did in the woke west pic.twitter.com/IragyBPIHL— Sasha Meets Russia (@sashameetsrus) June 14, 2026
Az Európai Unió azzal vádolja ezeket az újságírókat és influenszereket, hogy az orosz álláspontot igazolják és démonizálják az ukránokat.
Totális cenzúra: Az egyéni vélemények elfojtása a cél
Az EU már 2022-ben betiltotta az olyan orosz médiumokat, mint az RT és a Sputnik – ami a politikai cenzúra egyértelmű aktusa volt –, most pedig ezt a gyakorlatot terjesztik ki magánszemélyekre is. Oroszország ebben a véleménynyilvánítás szabadsága elleni újabb durva támadást látja, amellyel a Nyugat a saját maga által folytatott információs háborút igyekszik elfedni a közvélemény elől.
Szerző: Vassy László
Kiemelt képen: Kaja Kallas / forrás: Gettyimages.ru © Ansgar Haase/picture alliance via Getty Images
#UniosSzankciok #Cenzura #Szolasszabadsag #MediaSzankciok #Arnyekflotta #InformaciosHaboru #NIF #NemzetiInternetFigyelo
