KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Ma 175 éve indult meg az orosz sereg Magyarország ellen

Rekordméretű orosz hadsereg taposta el a magyar szabadságot

A magyar honvédsereg 1849 tavaszán jelentős sikereket ért el, miközben a forradalmi Magyarország egyre jobban elszigetelődött. Ferenc József belátva, hogy saját ereje kevés a szabadságharc leveréséhez május elsején Oroszországtól, „Európa csendőrétől” kért segítséget.

I. Miklós cár hajlandó volt Ausztria oldalán beavatkozni, döntését nemcsak abszolutista elvei befolyásolták, hanem az is, hogy a törökökkel folytatandó háborúra készülve fenntartsa az európai status quót. A cári udvarban attól is tartottak, hogy „a lengyel emigránsoktól vezetett magyar lázadás” az orosz uralom alatt álló lengyelek felé terjedhet tovább. Az osztrák fél néhány tízezer főnyi, osztrák parancsnokság alatt működő orosz segéderőt kért, a cár azonban ennek sokszorosát küldte: ennél nagyobb orosz haderő addig nem járt külföldön, még a napóleoni háborúk idején sem.

A Magyarország elleni intervencióhoz összesen negyedmillió orosz katonát mozgósítottak, a hadjáratban mintegy 190 ezren vettek részt, 568 löveggel. Ez önmagában eldöntötte a háborút, hiszen az osztrák hadseregből akkor 160 ezren harcoltak Magyarországon, így a beavatkozás után 350 ezer katona állt szemben a 170 ezres honvédsereggel. A cár kiáltványában ez állt: „Hadseregünknek megparancsoltuk, hogy keljen útra, fojtsa el a lázadást, és semmisítse meg a vakmerő gonosztevőket, akik tartományaink nyugalmát fenyegetik.”

A főerő bevonulása 1849. június 17-én kezdődött meg, Batthyány Kázmér külügyminiszter a diplomáciai képviseletekhez küldött körlevélben tiltakozott az orosz hadsereg magyarországi beavatkozása miatt, amelyet az európai közvélemény felháborodással fogadott, de a kormányok hallgatólagosan tudomásul vettek. Az oroszok elől visszavonuló Görgei Artúr – akit Kossuth javaslatára leváltottak a fővezérségről, de serege élén maradt – manővereivel az intervenciós erők egyharmadát, négyszeres túlerőben lévő ellenséget kötött le, mire azonban Aradra érkezett, augusztus 9-én Temesvárnál a Bem József vezénylete alatt álló honvédsereg döntő vereséget szenvedett. Augusztus 11-én a kormányzó Kossuth Lajos és a kormány is lemondott, a legfőbb polgári és katonai hatalmat Görgeire ruházva.

Ez is érdekelheti:  A Mi Hazánk tüntetni fog, amikor Ursula von der Leyen Budapestre jön

A reménytelen helyzetben az aradi haditanács (két ellenszavazattal a nyolcvanból) a fegyverletétel mellett döntött, méghozzá úgy, hogy az osztrákok és az oroszok által is szorongatott sereg az utóbbinak adja meg magát. Görgei diktátorként megpróbált tárgyalásokba bocsátkozni az orosz fősereggel, de elutasító választ kapott. Az utolsó, viszonylag épségben maradt magyar sereg, a feldunai hadtest augusztus 13-án a kisebbik rosszat és a kevésbé megalázót választva Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert Fjodor Vasziljevics Rüdiger lovassági tábornok előtt. A két nagyhatalom katonai ereje által levert szabadságharc harmincezer magyar honvéd fegyelmezett csapatszemléjével ért véget.

 

Kiemelt kép: világosi fegyverletétel

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “Ma 175 éve indult meg az orosz sereg Magyarország ellen

  1. I. Miklós (teljes nevén Nyikolaj Pavlovics Romanov, 1796. július 6. – 1855. március 2…………………… ugye tudjuk a romanov családot kiirtották, Száz éve végezték ki az orosz cári családot
    2018. július 17. Közölték itt: https://atlatszo.hu/vilagterkep/2018/07/17/szaz-eve-vegeztek-ki-az-orosz-cari-csaladot/
    Szerintem nem kellett volna leverniük a magyar szabadság vágyat – a sors kegyetlen őket sem kímélte! NEM IS ÉRTEM – MIÉRT NEM ÉRTIK AZ ÜZENETET. NE BÁNTSD A MAYGART!
    Száz éve, 1918. július 17-én (pontosabban 16-ról 17-re virradó éjszaka) végezték ki az Urál székvárosában, Jekatyerinburgban az utolsó orosz cárt, II. Miklóst feleségével és gyerekeivel együtt. A cári családnak az ekkor már javában zajló orosz polgárháború részeként történt kiirtását a létrejövő szovjet diktatúra egy bukott, véres kezű zsarnok példás megbüntetéseként igyekezett beállítani.::::”

  2. 1816-ban az orosz cár, a porosz és a Habsburg uralkodóház közt létrehozták a „Szent szövetséget” mely végül is katonai segítségnyújtásról szólt, ha megtámadják valamely országot! Csak ugye Ausztriát nem támadta meg senki, hanem függetlenedési törekvés állt a háttérben, melyet a cári haderő eltiport!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük