Lettországban gondolatrendőrséget állítanak fel
Azoknak az orosz állampolgároknak, akik több mint két évtizede élnek Lettországban, nyilvánosságra kell hozniuk az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos nézeteiket ahhoz, hogy meghosszabbítsák tartózkodási engedélyüket – jelentette az Izvesztyija című orosz lap.
A lap szerint a lett hatóságok levelet küldtek azoknak az orosz állampolgároknak, akiknek a tartózkodási engedélye 2003 előttről származik, és arra kérik őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, amelyben felmérik álláspontjukat többek között az ukrajnai konfliktusról – számol be a Russia Today.
A válaszadóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy Oroszország ukrajnai akcióit „provokálatlan katonai agressziónak” tartják-e, és hogy szerintük jogszerű volt-e, hogy több korábbi ukrán régió Oroszországhoz csatlakozott – írta szerdán az újság egy orosz állampolgárra hivatkozva, aki átadta a dokumentum másolatát a lapnak. A cikk nem tartalmazza ilyen kérdőív másolatát, így az RT nem tudta ellenőrizni a jelentést.
Az Izvesztyija által közzétett külön dokumentum szerint az oroszoknak a lett nyelv középfokú nyelvtudását is igazolniuk kell majd, valamint egy sor más, szokásos letelepedési kérelemmel kapcsolatos dokumentumot is be kell nyújtaniuk. A papírokat 2025. június 30-ig kell benyújtani – tették hozzá.
A lett parlament júniusban fogadta el a bevándorlási törvénymódosításokat, amelyek kiterjesztik a nyelvvizsga követelményét azokra az orosz állampolgárokra, akik 2003 előtt kaptak letelepedési engedélyt. A lett kormány szerint közel 5000 ember tartozik ebbe a kategóriába. A jogszabály előírja, hogy akik nem nyújtják be a szükséges papírokat, azoknak 2025 novemberéig visszavonják a tartózkodási engedélyüket, és felszólítják őket, hogy hagyják el az országot.
A balti állam eredetileg csak a lett nemzetiségűeknek adott állampolgárságot, amikor 1991-ben kikiáltotta függetlenségét a Szovjetuniótól. Az Izvesztyija szerint 2024 elején több mint 437 ezer orosz nemzetiségű lakos élt Lettországban, ami az ország összlakosságának 23%-a volt. Körülbelül 296 ezren rendelkeznek lett állampolgársággal.
Egy 2004-es felmérés szerint a nem állampolgárok többsége „megalázónak” és „ bonyolultnak” nevezte a honosítási folyamatot.
Bár az EU-tagállam évek óta csorbítja az orosz anyanyelvűek jogait, a folyamat felgyorsult az ukrajnai konfliktus 2022-es kirobbanása után. Az orosz tévécsatornákat betiltották, a második világháborúban a náci német megszállókat kiűző szovjet katonák emlékműveit pedig szisztematikusan eltávolították.
Júliusban egy oroszbarát aktivistát, Elena Kreile-t három év börtönre ítélték azzal a váddal, hogy nyilvánosan kifejezte támogatását Oroszország és az ukrajnai katonai művelet iránt.
Az év elején a lett kormány bejelentette, hogy az ország iskoláiban 2026-tól fokozatosan megszüntetik az orosz nyelvet mint második idegen nyelvet az általános iskolai oktatásban, amit egy másik uniós nyelvvel fognak felváltani.
Moszkva „szélsőségesen” oroszgyűlölőnek ítélte a lett – valamint a szomszédos Észtország és Litvánia – politikáját, de közölte, hogy nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat a három országgal, mivel azzal orosz állampolgárok tízezrei kerülnének bajba és maradnának konzuli támogatás nélkül.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: illusztráció / Fotó: Getty Images/Atlantide Phototravel
