Lengyelország végveszélyben – a Wagner-csoport illegális migránsokkal fenyegeti Varsót
Amennyiben a Suwalki-folyosó átjárhatóságát a Wagner ellehetetleníti, elvághatná a három balti államot – Litvániát, Lettországot, Észtországot – Lengyelországtól, így a NATO és az EU számára megszűntethetné a szárazföldi utánpótlási vonalakat. Ezt persze a NATO is tudja, ezért a szövetség Lengyelországba és a három balti államban már katonaságot állomásoztat. A brüsszeli NATO központban a Suwalki-folyosót mindig is egy esetleges Oroszországgal való erőpróbában a katonai szervezet Achilles-sarkának tekintették.
A helyzet még nem pattanásig feszült, de a szembenállás már „kézzel tapintható”. Ami azért veszélyes, mert egy elmérgesedő konfliktus esetén a NATO-nak mérlegelnie kellene a védelmi szervezet 5-dik cikkelyének, vagyis a kollektív védelem elvének alkalmazását. Ami azt jelenteni, ha egy tagállamot külső támadás ér, akkor a többieknek ezt saját területük elleni agressziónak kell értékelniük és a bajba jutott szövetségesük segítségére kell sietniük. Az igazi veszélyt egy ilyen esetleges helyzet kialakulása okozhatja.
A NATO 1949-es megalakulásakor a Szovjetuniót tekintette fő ellenségének. Az alapító okiratot is ennek szellemében fogalmazták meg. Vagyis, arra készültek, hogy egy állam saját hadseregével indít támadást valamely NATO ország ellen, ekkor lép életbe a közös védelem. A most feltételezhető konfliktusban a támadó fél azonban „papíron” nem egy állam, hanem egy magán hadsereg lenne.
Igaz, hogy a Wagner-csoport egy NATO-hoz nem tartozó ország területét használná bázisul, történetesen Belaruszét. A Moszkvával szoros szövetségben lévő Belarusz nagy valószínűséggel nem venne részt a területéről történő tömeges embercsempészésben és a Suwalki-folyosó körül kialakult konfliktusban. A NATO-nak ebben a helyzetben fel kellene tenni magának a kérdést: alkalmazza-e a katonai szövetség 5-dik cikkelyét. A kérdésre most nincs válasz.
Mariusz Blaszczak, Lengyelország védelmi minisztere bejelentette: több mint 1000 katonát és 500 rendőrt, valamint 200 haditechnikai eszközt vezényeltek a belarusz határra, minden eshetőségre számítva. Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter pedig az esetleges nem várt eseményekre felkészülve bejelentette: Lengyelország, Litvánia és Lettország közösen dönthet úgy, hogy teljesen elszigetelik az Oroszországgal szoros szövetségben lévő Belaruszt, ha súlyos incidensek történnek a Wagner-csoport bevonásával.
Az egész helyzet akkor kezdett elmérgesedni, amikor Vlagyimir Putyin azzal vádolta meg Varsót, hogy területi igényei vannak keleti határai mentén – a történelmi Lengyelországhoz egykor tartozó térségben – a volt Szovjetunió egyes részeinek megszerzésére. Az orosz elnök nem hagyott kétséget a moszkvai esetleges válaszlépéseinek mikéntjéről, mert kinyilvánította, hogy minden Belarusz elleni támadást Oroszország elleni agressziónak fog tekinteni.
Most még csak az egymásnak való üzengetéseknél tartunk. De mi jön ezután?
G. Fehér Péter – Magyar Hírlap
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Kiemelt képen: Lengyel katonák a litván határ közelében, nem messze a a Suwalki-folyosótól / Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP
Mementó 2006 emlékmű
