Hirdetés
Kónya-Hamar Sándor: HÚSVÉTI VERSEK

Kónya-Hamar Sándor: HÚSVÉTI VERSEK

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

FELTÁMADÁS

Az életbe való visszaszólítás után

A HÍR: a legbátrabb emberi remény,

S az egyre üresebb sír..!

 

Mert harmadnapon

„Megérzik a fényt a gyökerek”.

Megfiatalodnak az öregek.

Gyógyulnak a betegek.

 

S dobogni fog

Minden halott szíve –

Et resurrexit tertia die!

 

HÚSVÉTI MEDITÁCIÓ

Áldozat és kárhozat,

Válasz az öröklétre?

Friss töviskoszorú és szabad

Bárányok kiömlő vére

Az üres kereszt alatt?!

 

Nem és Nem!- Noha,

Mint száraz, tűzgyújtó moha,

Olyan a feltámadás?

Vagy valami egészen más:

Katedrális s káromkodás?!

 

A TULIPÁNFA ÁLMA

          Tőkés Lászlónak

A törvényenkivüliség méltósága:

Felvetett fej és tártkarú kereszt,

Szabadító daccal el nem ereszt –

Pedig fohászban bújdosó fogadalom,

Roncsremény és magasba rebbent lélek

Bíztat a fel-feltámadásra-!-

 

Életed nem értem, de téged igen!

Hát balgák öntudatlan igazával,

Összeégett tekintetek váltóáramával

Gyújtsd föl a hitbeli vesztőhelyeket!

Hogy mondható legyen a hallgató világnak:

Hány jelből élsz Ember, s hogy mért vagy ilyen-?!-

 

Milyen? – kérded saját húsvétodkor.

S kelyhes virágom is üres Krisztus-csésze,

Annak, aki annyit sem vehetett észre,

Hogy oltár előtt vagy szószékről szólva,

Erőt és hitet mindegyre szórva,

Ki hogyan merít az egyre üresebb sírból-!-

 

Kolozsvár, 2021. április 4. Húsvét

Kiemelt kép: Munkácsy Mihály Golgota

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás