Kónya-Hamar Sándor: Adalékok – Petőfi – 200! (A 2O23. Kiskőrösi Március 15-i ünnepségek margójára!)

Petőfi Sándorról elvileg már mindent tudunk, kivéve, hogy mikor és hol született, illetve, hogy mikor és hol halt meg ?!

1.) MIKOR ÉS HOL SZÜLETETT?

Petőfi Sándor egyetlen német nyelvű önéletrajzában (1846.május vége?), -melyet Beck Károly bajai születésű német költő (1817-1879)számára írt, aki 1846-ban Petőfi verseiből német nyelvű antológiát akart kiadni -, ezt írja magáról: „ 1823. január 1-én született a Nagyalföld közepén, a Mátra hegység alatt, a Duna és a Tisza közén…” Az pedig a Kiskunság, Budapest déli előtere és Szeged között.

A Kiskunság című versében pedig így:

„Újra láttam végre születésem földét,

 A szép Kiskunságot!

  Bejártam a rónát,

  Melyet átölel a Tisz-Duna karja,

  S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét,

  Az anya, úgy tartja.”

A Kiskunsághoz viszont Szabadszállás tartozik, Kiskőrös pedig (melyről soha egyetlen sort sem írt s nem is emlegette!) nem, csupán a „szomszédságban”, bár manapság mindketten Bács-Kiskun megyéhez tartoznak!

Petőfi Sándor írásban és szóban is igazolja, hogy Szabadszálláson született. Legelőbb, még Petrovits Sándorként. az 1834-35. tanév értesítőjében (Tóth Sándor, Petőfi és szülei Szabadszálláson c. munkája 1994). Ugyancsak ebben olvashatjuk, hogy Petrovitsék 1818-tól 1841-ig Szabadszálláson laktak, és Petrovits István egyedül Szabadszálláson vásárolt házat, földet, szőlőt, és redemptus polgár is ott lett. Az 1838-as dunai árvíz, és egy rokon anyagi csődje, kiért kezességet vállalt, viszont anyagi romlásba döntötte. Az a telek, melyen 1838-ig a Petrovitsék elmosott háza állt, 192O-ban a Papp István tulajdonába került, s az építkezéskor találtak rá annak az egykori háznak alapjára, amely a Petőfi szülőháza volt. Nagy híre kelt akkor a leletnek, s nagyon sok kíváncsi érkezett megtekinteni!

S akkor honnan a kérdés, hogy Kiskőrös, Szabadszállás vagy Kiskunfélegyháza?! S miért írja mégis, mint láttuk, hogy 1823. január 1-én született?! Ez utóbbi talán azért, mert Petőfi „mindenben első” szeretett volna lenni?!

Pákh Albert a 1857.január 4-én megjelent Vasárnapi Újságban indította el a kételkedést, amikor felrója Szabadszállásnak, hogy szülöttét nemhogy követnek, képviselőnek választotta volna meg 1848 nyarán, de el is zavarta! Az igazság viszont az, hogy a Petőfi választási , kis-kunokhoz intézett kiáltványának, nyilatkozatának s röplapjának, azokban megszólító modorának, és őszinte igazmondásának, nem kis mértékben sértő megfogalmazásának katasztrofális következményeként! De bizonyítékaként is, hogy egyeltalán nem volt politikusnak való! Ez volt a Petőfi választási bukásának egyik fő oka!

  Ugyancsak csak 1857-ben állítja Sárkány János evangélikus lelkész is, hogy a költő Kiskőrösön született, és Szabadszállásról azontúl ne is szabadjon beszélni! Ezért a kicsinyes bosszú miatt nem tudhatja meg a magyarság, a színtiszta igazságot?!

  S amikor 1862-ben(!) Ivánka Imre javaslatára, a kiskőrösi „szülőházat” márványtáblával jelölik meg, ezt vésetik arra: „Itt született Petőfi 1822. december 31.” S ez ma is így olvasható!

A kiskőrösi evangélikus anyakönyv bejegyzése szerint: 1823.január 1-én megkereszteltek egy fiúgyermeket, akinek neve Alexander (Sándor), szüleinek neve Stephanus Petrovics (Petrovics István) és Maria Hruz (Hrúz Mária), és a hat keresztszülő neve (kettő a keresztelő lelkész Martiny Mihály, Károly nevű fia és lánya Ludovika). Szembetűnő, hogy két adat is hiányzik (igaz, hogy külön rovata sincs!), a születési hely és születési dátum. Ha a teljes, azóta is vezetett anyakönyvet, s a többi kötetet is megvizsgáljuk (ma már a XVII. számnál tart), szembeszökő megállapítást tehetünk: a XIX században sehol és soha nem jelölték a születési helyet és dátumot, csak a keresztelését! S az is igaz, hogy az állami anyakönyvezés gyakorlata Magyarország akkori területén, csak 1895.október 1-től került bevezetésre! S a keresztelések nemcsak a hétvégi istentiszteleteken történtek, hanem akár naponta is. A nagyon gyakori gyerekhalandóság miatt? És amiatt is, hogy a hagyomány szerint, a szülőanya addig nem hagyhatta el a szülőházat, míg az újszülöttét meg nem keresztelték?! De éppen ez lehet az oka a meg-megújuló szülőhely- és dátum-vitáknak is! Melyek aztán 1864-ben, 1867-ben, 1872-ben, 1922-ben és 1954-ben újultak ki a leghevesebben!

 Petőfi Sándor is, mint minden gyermek, otthon, a családi házban, egy bába segítségével jött a világra. Petőfi születésénél egy lelkészözvegy, Leschka Istvánné, Rebeka asszony volt a segédkező bába. S mert annyira csenevész volt az újszülött, hogy félő volt, nem elég életképes, s hogy a keresztény üdvösségtől se fosztassék meg, hát .., emiatt is intézkedni kellett! Apja, Petrovits István először a szabadszállási református papnál próbálkozott, de az a vallási nézeteltérés miatt nem vállalta. Evangélikus templom és parókia pedig, a legközelebb Kiskőrösön volt. Nem volt mit tenni tehát, mint késedelem nélkül indulni Kiskőrösre. Télvíz idején , éppen az újév első napján viszont nem talált olyan ismerőst, aki erre vállalkozott volna. Így az akkori bíró, Pandur József adta kölcsön a lovait és kocsiját az útra, és ő maga hajtott, hiszen bírói kötelességének tartotta a község mészárosának a megsegítését. Velük tartott még Höss Józsefné is. Kiskőrösre megérkezve, keresztelés előtt,Petrovis István komájának, kiskőrösi mészárosnak, Dinga Sámuelnek a házában szálltak meg. Keresztelés után is, a rendkívüli téli időjárás miatt, ott húzták meg magukat. S így lett Kiskőrösön Dinga Sámuel háza, a Petőfi Sándor szülőháza! Ami viszont vitathatatlan tény: Petőfit Szabadszállásról vitték megkeresztelni Kiskőrösre, s 1857-ig fel sem merült, hogy nem Szabadszállás a szülőhelye! Hiszen ott lakott a nagy család is, a Hrúzok, de a a Petrovitsék családja, és ott él a leszármazottak nagyobb része is.

Legyen végül döntő érv a fia, Petőfi Zoltán feljegyzése is: „A felvilágosítások, valamint az összeszedett bizonyítékok alapján, arról győződhettem meg, hogy atyám ott, Szabadszálláson született és nem nem Kiskőrösön, ahogy az irodalomtörténet megállapította.”

1880-ban pedig Jókai Mór, a költő barátja (aki márpedig tudta az igazságot! – hiszen az 1872. augusztus 2-án írja a Hon c. lapban: „Ha ma volna egy Petőfi, ötven helyen választanák meg képviselőnek. Akkor pedig megbukott a saját szülővárosában, Szabadszálláson.”), már az 1876-tól fennálló Petőfi Társaság elnökeként avatja fel, Magyarország első irodalmi emlékházaként, a kiskőrösi Dinga-házat, Petőfi Sándor szülőháza és emlékmúzeumának! Miért? Talán mert a dunai árvíz okozta „szülőház-hiányt” akarta pótolni a nemzeti közakarat? S ugyanakkor megbosszulni is azt a szabadszállási, 1848-as méltánytalan választási kudarcot, melyet Petőfi éppen szülőföldjén kellett elszenvedjen? S melyet a Deák Ferenc igazságügyi miniszternél tett személyes tiltakozása sem orvosolhatott?! Nem, mert akkor, Petőfi családját Szabadszálláson már nem sorolták azon módosabb rétegbe (a „kaputosok” közé), melynek beleszólási joga volt a vidék dolgainak intézésébe! Hiába volt Petrovits István is „redemptus polgár”! Petőfi választási kudarcának ez volt a másik fő oka!

2.) MIKOR ÉS HOL HALT MEG?!

Arany János a gr.Teleki László halálakor (öngyilkosság, 1861.május 7.), RÉGI KESERV,ÚJ GYÁSZ című versével búcsúztatja barátját, mely lapjában, a Szépirodalmi Figyelő 1861. május 16-i számában (I.évf.44O l.) jelent meg, alkalmi nekrológként. A versnek viszont történelmi és irodalomtörténeti előélete, jelentősége és sorsa van! Mert e versét Arany János öt évvel korábban még 1856-ban írta. Eredeti címe NÉMA BÚ, s egy hazájától távol elpusztult barátja emlékének szánta. De nem merte még akkor közölni, csak a gr.Teleki László halálakor, és megváltoztatott címmel.

NÉMA BÚ

Halnak, halnak,

Egyre halnak,

Színe, lángja a magyarnak.

Itt is egy név,

Ott is egy név,

Hányat elvisz minden egyév!

 

S aki még él,

Minden névnél,

Összerezzen, búsan, árván.

Mint a néma

Lomblevél, ha

Egy-egy társa hull le sárgán!

1856-ban Csengery Antal, ügyvéd, politikus, bécsi útjáról hazatérve (a Magyar Tudományos Akadémia jogi védelmében, mint jogásznak és másodelnöknek, köszönhető, hogy az osztrák igyekezet és szándék ellenére, az 1825-ben alapított magyar akadémiát nem olvaszthatták az 1847-ben alapított bécsibe !), levélben osztja meg barátjával, Arany Jánossal, a Bécsben hivatalos helyről megtudottakat. Ez először 1856 .márciusában, hogy közös barátjuk meghalt, valahol Szibériában!

S akkor írta meg Arany János is a versét! És mert közben, megerősítő hír az MTA-ra nem érkezett, hát..!?

1856. augusztusában, Csengery Antal újra Bécsben tárgyalt-érvelt, s hozza a megerősített halálhírt. Ezt Arany Jánossal ismét levélben tudatja. De mivel barátja nem reagál, egy második levélben is figyelmezteti a hallottak igazolásaként. Még 1856-ban! Arany János akkor újra tollat ragad, és csak ennyit ír a kéziratra: „Istenem!Hát mégis igaz!” (Dokumentumlevelek a Nagykőrösi Gimnázium levéltárából. 1851 és 186O között itt vállalt tanári állást Arany János)

DE KINEK AZ EMLÉKÉRE..?!

A NÉMA BÚ című vers történetét, Tolnai Vilmos irodalomtörténész, egyetemi tanár írta meg elsőnek 1918-ban, s közölte az Irodalomtörténet c. folyóirat 48-as számában (7.évf.). Talán , nemhiába!

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)