Eltörölné a kisebb országok vétójogát az EU, ráadásul pont az unió közös kül- és biztonságpolitikájának területén
A reform a nagy tagállamoknak kedvezne, miközben a kisebbek véleményét figyelmen kívül hagyná, de az osztrák kancellár szerint „az európai országok sokszínűsége nem teher”.
Németország vezetésével új lendületet vett a külpolitikai és védelmi döntéshozatalt érintő megközelítés reformja, miután évek óta tartó belharcok alakultak ki a kérdésben – írta meg az Euractiv.
A portál szerint a reformot egy kilenc országból álló csoport támogatja, amelynek tagjai: Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország. Az említett tagállamok felhívást tettek közzé az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról (KKBP) történő döntéshozatal felülvizsgálatára.
Céljuk, hogy „javítsák külpolitikai döntéshozatalunk hatékonyságát és gyorsaságát, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára és az EU előtt álló növekvő nemzetközi kihívásokra. Az EU külpolitikájának kiigazított folyamatokra és eljárásokra van szüksége ahhoz, hogy az EU mint külpolitikai szereplő megerősödjön, és a jobb döntéshozatal is kulcsfontosságú ahhoz, hogy az EU alkalmas legyen a jövőre” – fogalmaztak közös nyilatkozatukban.
A csoport az egyhangú döntés helyett minősített többségi szavazást szorgalmaz a kulcsfontosságú külpolitikai és védelmi kérdésekben.
Ennek értelmében a 27 tagállamból 15-nek kellene egyetértenie – feltéve, hogy az EU 450 milliós lakosságának több mint 65 százalékát képviselik. A rendszer Franciaországnak és Németországnak, az EU két legnépesebb országának kedvezne.
Miközben az EU tagállamai és intézményei általában egyetértenek abban, hogy a blokk túl gyakran túl lassan cselekszik, különösen válsághelyzetekben, a szavazási módszer megváltoztatására tett korábbi kísérletek kudarcot vallottak, mivel
a kisebb országok – különösen a közép-európai államok – attól tartanak, hogy politikai aggályaikat figyelmen kívül hagyják.
A reform ellenzői azzal érvelnek, hogy vesztesek lennének, ha minden döntést minősített többségi szavazással hoznának meg a kül- és biztonságpolitikában nem, mivel az alapvető nemzeti szuverenitást képvisel.
Karl Nehammer osztrák kancellár felszólalt a javaslat ellen, hangsúlyozva, hogy az EU-n belüli konszenzus megtalálása „kimerítő” lehet, de ez „a demokrácia és a sokszínűség hozzáadott értéke”.
„Az európai országok sokszínűsége nem teher”
– mondta Nehammer csütörtökön az osztrák parlamentben tartott beszédében.
A reform előtt viszont továbbra is számos akadály áll, ugyanis a 27 tagállamból 14 tagállam egyszerű többsége szükséges a szerződésmódosításról szóló tárgyalások megkezdéséhez, viszont bármilyen jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz mind a 27 uniós tagállamnak ratifikálnia kellene a kérdést. További akadályt jelent, hogy néhány uniós tagállam valószínűleg népszavazást tartana a kérdésről – ez a lépés 2005-ben az alkotmányszerződés elutasításához vezetett.
A reformot támogatók csoportja közölte, hogy célja az uniós intézményekkel való koordináció és az összes tagállammal való szoros együttműködés, és más országokat is felkér, hogy csatlakozzanak reformtörekvéseikhez.
Mandiner
Kiemelt kép: Valeria Mongelli / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
