KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Elítélték, de két éves próbára bocsátották a Horthy kormányzó szobrát meggyalázó nőt

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A Fővárosi Törvényszék szerint társadalomra veszélyes a Horthy-szobor megrongálása, ezért garázdaság és rongálás miatt másodfokon bűnösnek nyilvánította a Horthy szobrot festékkel leöntő, elsőfokon felmentett nőt

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. november 4., www.njsz.hu)

 

A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített másodfokú írásbeli ítélete szerint társadalomra veszélyes a Budapest Szabadság Téri Egyházközség Hazatérés Temploma előtt felállított, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobor megrongálása. A másodfokon eljáró bírói testület ezért garázdaság és rongálás miatt bűnösnek nyilvánította a Horthy szobrot festékkel leöntő, elsőfokon felmentett nőt. Ugyanakkor büntetést nem szabtak ki, csupán két éves próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak az elkövetővel.

A szeptember közepén tartott nyilvános ülésen jelen volt a vádlott, védője, az ügyész és a sértetti jogi képviseletet ellátó ügyvéd, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédjelöltje, dr. Laklia Balázs, továbbá ifj. Hegedűs Lóránt református tiszteletes is, a sértett Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkésze is.

Mint ismert, a Budapest V. és XIII. Kerületi Ügyészség azért emelt vádat T. Edit ellen, mert 2020. július 3. napján – a trianoni diktátum 100. évfordulóját követő csaknem egy hónappal – 13 óra 20 perckor minden előzmény nélkül odament a Hazatérés Temploma előtt álló, a Kormányzót ábrázoló szoborhoz, és azt, valamint környezetét – a templom lépcsőjét, ajtaját, korlátját – vörös zománcfestékkel leöntötte. A vádlott – álláspontja szerint – politikai véleményének adott hangot tettével.

Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság liberális szellemiségű ítéletében felmentette a vádlottat, mert álláspontja szerint a református egyházközségnek okozott több százezer forint összegű károkozás a társadalomra nem veszélyes. Dr. Bogdán József bíró önkényesen „meghökkentő és provokatív” akciónak minősítette a Kormányzó szobrának felállítását, amellyel szemben egy „hasonlóan” provokatív akció belefért a vélemény-nyilvánítási szabadság kereteibe. Azt is kifejtette a bíró az indokolásban, hogy: a „szobor vörös festékkel történő leöntése meghökkentő, adott esetben megbotránkoztató cselekedet, azonban az állandóságot hirdető szoborral szemben egy adekvát magatartásnak tekintendő. Sőt, talán az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekintendő, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, az ítélet megváltoztatásáért, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. A fellebbezés szerint mivel a sértetthez tartozó Hazatérés Temploma előtt álló, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobrot az egyházközség a temploma alapítójának tiszteletére állította fel, a sértett méltóságának a megértésére alkalmas volt, vagyis vádlott cselekményét nem védte a véleménynyilvánítás szabadsága. Ebből következően pedig megállapítható a sértett sérelmére elkövetett rongálás bűncselekményének társadalomra veszélyessége is, így vádlott büntetőjogi felelősségre vonása szükséges, ennek keretében bűnössége fokának megfelelően vele szemben büntetés kiszabása indokolt, amelynek egyszerre kell tettarányosnak és visszatartó erejűnek is lenni általános és különös viszonylatban is.

Az ügyészség éppen ezért arra kérte a Törvényszéket, hogy változtassák meg az ítéletet, és rongálás vétsége miatt vádlottal szemben alkalmazzanak pénzbüntetést.

A nyilvános ülés kezdetén a fellebbviteli ügyészség módosította a fenti indítványt annyiban, hogy kérte a másodfokú bíróságot, hogy egy rendbeli garázdaság és egy rendbeli rongálás vétségét állapítsák meg a vádlottal szemben, és ezért őt pénzbüntetésre ítéljék halmazati büntetésként.

A vádlott kirendelt védője természetesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A sértetti jogi képviselő felszólalásában egyetértett az ügyészségi fellebbezéssel és az elkövető tekintetében kérte az egyházközséget ért kár megfizetésére való kötelezését. Többek között kifejtette: semmi alapja nincs annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós személyére figyelemmel egy őt ábrázoló szobor felállítását olyan provokációnak minősítse egy eljáró bíró, amellyel szemben az anarchista típusú rongálás, meggyalázás büntetőjogi értelemben megengedhető volna. Hazánkban vitéz nagybányai Horthy Miklós neve és történelmi személyének megítélése – az 1993-ban történt kenderesi újratemetése óta különösen – egyre inkább a valós szerepének megfelelően alakul és ezért is helytelen a régi, kommunista rendszerben megfogalmazott igaztalan, történelmietlen, ideológiailag motivált kritikákat személyével szemben fenntartani.

Kifejtette, fontos, hogy a vádlott bűnösségének megállapítására kell sor kerüljön, hiszen ennek általános megelőző hatásai megkérdőjelezhetetlenek, míg ha nem történne felelősségre vonás az ügyben, az egyházközség állandóan nagy értékű helyreállítási munkálatokat lenne kénytelen finanszírozni azért, mert történelmünk nagyjait nem tisztelő vandálok a vélemény-nyilvánítás szabadsága mögé bújva rendszeresen károkat okoznak a Kormányzó szobrának megrongálásával. Vádlott tudatosan, szándékosan egy olyan vörös festék használatát választotta, amelyről – elnevezéséből is kifolyólag – tudvalevő, hogy maradandó, nagyobb károkat okoz, hogy nem mosható le egyszerűen vízzel, komoly anyagi ráfordítást jelentett az egyházközség számára annak eltávolítsa.

Az utolsó szó jogán vádlott zavaros, összefüggéstelen és baloldali ideológiával átitatott kijelentései szerint azért követte el tettét, mert Magyarország Kormányát a Kormányzó követőinek gondolja, illetve mert az Országgyűlésben a Kormány egyes tagjai, illetve kormánypárti képviselők diktátumnak merik hívni a trianoni békediktátumot. mindezt érthetetlen módon összefüggésbe hozta az orosz-ukrán háborúval, összeesküvés-elméleteket hangoztatott. Szerinte a Horthy-szobor leöntésével egyszerre tiltakozott a Kormány Horthy-kultusza, és az 5G antennák felállítása ellen. Tettét nem bánta meg, azonban úgy nyilatkozott, hogy azt ismételten nem követné el.

A nyilvános ülés végén a Fővárosi Törvényszék kihirdette másodfokú ítéletét, amellyel megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú felmentő ítéletét.

A dr. Keszthelyi Csaba bíró által vezetett másodfokú bírósági tanács a tárgyilagosságra törekedett ítéletének meghozatalakor, és igyekezett semleges pozíciót elfoglalni a cselekmény bírálatakor. A Törvényszék megállapította, hogy vádlott halmazatban követte el a garázdaság és a rongálás bűncselekményeit. Egyértelműnek találta, hogy egy véleménynyilvánítási akcióról volt szó. Megállapította azonban, hogy ennek korlátja kell, hogy legyen. Mivel a szobor felállítása nem volt jogellenes, a vádlott cselekményének társadalomra veszélyessége megállapítható volt.

A Törvényszék szerint egy szobor festékkel történő leöntése esetén a véleménynyilvánítási motiváció nem lehet a rongálás vonatkozásában büntethetőséget kizáró ok.

Részletes, írásbeli határozatában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, „amikor úgy ítélte meg, hogy a szobor állandóságot megtestesítő jellegéből adódóan a politikai véleménynyilvánítás enyhébb formái nem versenyképesek, a szobor festékkel leöntése adekvát magatartásnak, sőt az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekinthető, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

A Törvényszék azt is megállapította, hogy mivel a cselekményre gyalogosok által is használt helyen, közterületen, napközben került sor, a terhelt cselekménye olyan dolog elleni erőszakkal kivitelezett, kirívóan közösségellenes magatartásnak minősül, ami objektíve alkalmas arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ebből következően a cselekmény a garázdaság törvényi tényállását is kimerítette.

A másodfokú bíróság a sértetti állásponttal szemben azonban úgy ítélte meg, hogy nem volt adat arra vonatkozóan, hogy a vallási tisztelet tárgyát akarta volna megsérteni a vádlott. Cselekménye politikai természetű volt, nem a vallási közösség vagy vallási tisztelet tárgya ellen irányult.

A fentiekre, az időmúlásra és arra tekintettel, hogy vádlott akként nyilatkozott, nem követné el még egyszer a bűncselekményt, a bíróság büntetés kiszabását nem tartotta szükségesnek, és két évre próbára bocsátotta vádlottat.

A Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért vívott küzdelem azonban még nem ért véget. A vádlott és a védelem ugyanis az ítélet ellen fellebbezett, míg a fellebbviteli ügyészség tudomásul vette azt. Erre tekintettel az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. A Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség és jogi képviselője harmadfokon is minden megtesz Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért.

 

Kiemelt képen a bűncselekmény pillanata (NIF archív)

Kapcsolódó:

Gyalázat! – Támadás a Horthy szobor és a Hazatérés Temploma ellen fényes nappal (videó)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás