Levédia krónikása: ÁVH, vagy ÁVVH?
Mottó: A puccs az egy kisebb cselszövő, összeesküvő csoportnak az államhatalom, illetve a politikai vezetés megszerzésére irányuló, hirtelen végrehajtott (kalandos) vállalkozása, államcsíny valamely társadalmi szervezeten belül, vagy valaki ellen cselszövéssel hirtelen végrehajtott támadás.
A köznyelv a Tisza kormány által létrehozott Állami Vagyonvisszaszerzési Hivatalt (ÁVVH) nemes egyszerűséggel elnevezte ÁVH-nak. Ami ellen, persze, a kormány és annak hívei élénken tiltakoznak. De vajon joggal-e?
Van, persze, egyfajta sajátos bája annak, hogy az a kormány, amely éppen most készül újra idegen kezekbe adni az ország gazdaságát (kiváltképpen annak létfontosságú szektorait), az állami vagyon védelmére létrehozott egy, – a hírek szerint drákóian szigorú – ellenőrző és elszámoltató szervezetet. Az, hogy nyomozhat, lehallgathat, bírói engedély nélkül iratokba betekinthet, embereket előállíthat, és ellenük vádat emelhet – ez több, mint elgondolkodtató. Megalapozza az újkeletű ÁVH-val kapcsolatos aggodalmakat, félelmeket.
Annak idején az ÁVH ÁLLAMVÉDELMI Hatóság volt. Amely fő feladataként az államellenes szervezkedések, a kémkedés, a diverziós és felforgató tevékenységek, a népgazdaságnak szándékosan – többek között idegen, ellenséges titkosszolgálatok, külső hatalmak megbízásából folytatott – károkozás, ilyen-olyan szabotázsakciók megakadályozásával, és felgöngyölítésével, a bűnösök elítélésével és megbüntetésével foglalkozott.
Varga Judit igazságügyi miniszter asszony férje sem alapozhatta volna meg látványos karrierjét, amihez az út feleségének, családjának, politikai közösségének, hazájának elárulásán keresztül vezetett.
Nem lehetett volna sem “Pedofidesz”, sem “Zsolti-bácsi ügy”, sem a ferde hajlamúak tömeges magamutogató vonulgatása Brüsszel parancsára, amin a kormány megdöntésére, egy minket fenyegető, tömeggyilkos rezsim támogatására szóló követelés is elhangzott. Aminek, úgymond, a törvényesen megválasztott Orbán Viktor miniszterelnök az eltávolítandó akadálya. Amit még a tekintélyes “The Times” brit napilap is egyik cikkének címében követelt.
Ha Orbán idején is lett volna ÁVH, az bezzeg lekapta volna a tíz körméről Toka tábornokot, és kihallgatta volna: “mit akart mondani azzal, hogy ha oda kerülünk”,(miért, hova kerülünk?), “kihez, pontosan kikhez és mi célból lesznek telefonszámai”.
Toka tábornok MP rendszerváltásával hadügyminiszterré avanzsált. Noha most cáfolja – de ő hazudta azt, hogy 2004 novemberében nem megszűnt az általános hadkötelezettség, hanem azt csak felfüggesztették. És a fiúkat, ha “baj lesz” majd berántják a seregbe.
A brüsszeli ruszofób tébolyda, márpedig elhatározta: ha törik, ha szakad, ők háborúzni akarnak. Nagyon aktívan dolgoznak is ennek előkészítésén. Ontják a fegyvereket, számolatlanul öntik a pénzt.
A lengyelek és a litvánok a Suwalki-folyosó lezárásával fenyegetőznek. A NATO 2026 júniusában hadgyakorlatot tartott a térségben, éppen annak szimulálására, hogyan lehet elvágni Kalinyingrádot az orosz szárazföldtől. Moszkva többször is figyelmeztetett: Kalinyingrád blokádja casus belli, és teljes körű konfliktushoz vezet. A folyosót eddig nem zárták le – de a fenyegetés valós, és a háború kockázata nő.
A másik ilyen háborús gócpont a Baltikum. Gyakorivá lett, hogy ukrán drónok a balti országok légterén átrepülve érik el oroszországi célpontjaikat, az ország északnyugati részén lévő kőolaj-feldolgozó üzemeket. NATO-kötelezettség keretében, sajnos, magyar gépek is részt vesznek a balti légtér “védelmében”.
Mindezt ne feledjük el, amikor teleóbégatják a fülünket az Európa ellen készülő orosz agresszióról. Csak a szokásos: a lépten-nyomon fenyegetett Oroszország védekezik, erősíti biztonságát. Bármely, hasonló helyzetben lévő ország ezt tenné. Ez pedig, lám csak, a Nyugat szemében Európa ellen készülő orosz támadás.
E téren éppen úgy hazudnak, mint “az Ukrajna elleni orosz agresszióról”. Ami – mondják ők – a Krím orosz annektálásával kezdődött. Ezzel kapcsolatban nem szabad tudnunk arról, hogy a 2014 februári kijevi puccs után fellángolt az Ukrajna etnikai orosz lakosságával szembeni erőszak. Az oroszokat fizikai leszámolással fenyegették. Ami meg is testesült akkor, amikor Kijevből hazafelé tartó krímiek autóbusz konvoját fölfegyverzett ukrán nacionalisták támadták meg. Ezek után Ukrajna oroszainak többé nem volt maradásuk az életükre is veszélyessé vált Ukrajnában. A krími népszavazáskor 96,77 százalék az Oroszországhoz való visszatérésre szavazott – és csupán 3,23 százalék akarta, hogy a Krím maradjon Ukrajna része (merthogy erre is lehetett szavazni!) Apropó: szokott annexió előtt szavazni az annektálásra kiszemelt terület lakossága?
MP megtette a gazdái számára a legfontosabbat. Hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajnával megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Ezt sohase feledjük el neki!
Ezért is mondogatta Orbán Viktor, hogy Ukrajna felvételével behozzuk az EU-ba a háborút. És ha nem leszünk elég aktívak, elég lelkesek, akkor ugyanolyan keményen fognak minket büntetni, mint amiért nem akarunk migránsokat beengedni. Ezt is gondoljuk át, amikor ragaszkodunk ahhoz a téveszméhez, hogy nem szabad kilépni az Európai Unióból.
MP-nek azonban kár strapálnia magát: a befagyasztott magyar pénzeket ő sem, úgysem kapja meg. Ezzel “fogják”, tartják őt rövid pórázon – nehogy el találjon bitangolni a brüsszeli nyájból. Így amikor be kell majd léptetni Magyarországot az Oroszország elleni háborúba – illetve napirendre kerül az, hogy magyar katonákat kell majd Ukrajnába küldeni.
Jelek: MP Oroszország elleni háborúra történő készülődése
Számos jel mutat arra, hogy MP & Co. hozzálátott az Oroszország elleni háborúra való készülődéshez.
Mindenek előtt “megtisztítja a terepet” mindazoktól, akik kerékkötői lennének egy Oroszország elleni háborúnak (és annak, hogy ennek megszervezéséért megkaphassa az őt ezért megillető júdáspénzt).
Azt még egy totális diktatúrában is nehezen lehet keresztülvinni, hogy embereket csak úgy sittre vágjanak (lásd még a fenyegetést: bilincs, bilincs, rács, rács). Hogy ezt megtehessék, ahhoz kell valamilyen ügy. Valamilyen ürügy.
A hazaárulással való vád nem biztos, hogy elég lesz.
Hogy rossz, nem helyénvaló példát hozzak fel: Al Caponét is, sok évi erőfeszítés után is csupán adócsalás – egy gazdasági bűncselekmény ügyében – tudták végre vád alá helyezni és elítélni.
Azért, hogy találjanak valamilyen olyan gazdasági bűncselekményt, ami alapján rács mögé lehet juttatni az előző országvezetést, hozták létre az ÁV(V)H-t. Hogy kellően megtorló szervezetté tegyék, ráruháztak az egykori ÁVH jogosultságai közül sokat. Lényeg, hogy rács mögött tudhassák politikai ellenfeleiket – lehetőleg mindaddig, amíg elmúlnak a mostani rendszert fenyegető veszélyek.
Megvádolhatják őket, például hazaárulással. Orbán Viktorról a 2017-es “fütyülős tüntetés” óta hallhatjuk, hogy “korrupt, fasiszta diktatúrája az orosz titkosszolgálatok szuronyain nyugszik”. De nevezték már őt Putyin bábjának az Európai Unióban. Szijjártó Pétert is megvádolták hazaárulással, amiért elfogadta a BYD kínai autógyár által felajánlott vezető állást.
Ha gonosz és rosszindulatú feltevésekkel akarnék előhozakodni, akkor azt mondanám: mivel MP legveszélyesebb ellenfelei – Orbán Viktor, Szijjártó Péter, az “aranykonvojt” lefülelő Hajdú János szerepelnek a kijevi titkosszolgálatok által “Ukrajna ellenségeiről” vezetett feketelistákon, elvileg az is lehetséges, hogy az ukrán hatóságok nemzetközi körözést adnak ki ellenük, és ennek alapján kérhetik a nevezettek kiadatását. MP ezáltal megszabadulna a számára veszélyes személyektől. Gondolni sem szeretnék arra, hogy erről a háttérben már valahogy megállapodtak.
Egy olyan haza- és nemzetárulótól, mint MP, ilyen galádság is bőven kitelik. Két legyet is ütne egy csapásra: az ennek nyomán kirobbanó zavargások letörésére segítségül hívhatná a NATO-t. Azok meg az ukránokat küldenék maguk helyett – elvégezni a piszkos és véres munkát. Az ukránok pedig ezer örömmel jönnének: a magyarok iránti gyűlöletükön kívül ezzel remélnék soron kívül elnyerni a hőn áhított NATO-tagságot,
(E ponton kénytelen vagyok emlékeztetni: a választások előtt Fegyőr (Fekete-Győr András) közölte: Orbán Viktor választási győzelme esetén a NATO segítségét kérné “a magyarországi demokrácia megmentésére”. Ruszin-Szendi Romuluszról, az ukrán vezérkarhoz szóló, “bármikor aktiválható” telefonszámairól pedig az előbb szóltam.)
Szörnyella de Frász, a Külügyminisztérium úrnője, minden esetre hazánkat Oroszország ellenségévé tette. Azzal, ahogy kirúgott tíz orosz diplomatát, elintézte: mostantól Oroszország barátságtalan államként tekint majd ránk. Márpedig Moszkvából nemrég közölték: mostantól nem szállítanak a barátságtalan országoknak kőolajat és földgázt.
Ha pedig még a háborúba is sikerül majd bevinni minket: isa pur és chomuu leszünk, A Duna-Tisza köze – de nemcsak az, nem csupán az éghajlatváltozás miatt válik majd sivataggá.
