Magyarország Stazija, vagy egy új igazságügyi hivatal?
Olyan hatalommal ruházta fel magát a Tisza-kormány egy vadonatúj hivatalon keresztül, amilyennel Európában – és tudomásunk szerint a világon sehol – nem rendelkezik állami szerv: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) bankszámlákba, szerződésekbe, üzleti titkokba nyerhet betekintést, cégvezetőket válthat le, és nyomozó hatóságoknak adhat utasítást – miközben döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.
A kedd este elfogadott, majd július 29-én, szerdán hatályba lépett T/357. számú törvény nyomán létrejövő hivatal hivatalos indoklása szerint a Magyar Péter vezette kormány az Orbán-kabinet idején „ellopott nemzeti vagyont” kívánja visszaszerezni.
Boris Kálnoky, a Tichys Einblick újságírója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiaiskolájának vezetője elemzésében nyíltan az egykori kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVH-hoz hasonlítja az új hivatalt – miközben elismeri, hogy a kormánypárti kommunikáció szerint egyszerűen az igazságszolgáltatás egy új, hatékony eszközeként mutatják azt be.
Kiket vizsgálhat a hivatal, és milyen indokokkal?
Az érintettek köre azonban messze túlmutat a nagyvállalatokon:
Bármely magánszemély vagyona vizsgálható 20 évre visszamenőleg
A hivatal – a cégeken túl – bármely politikust, vállalkozást és magánszemélyt átvilágíthat, akár annak tudta nélkül is, ha felmerül a gyanú, hogy vagyongyarapodása az elmúlt húsz évben nincs összhangban bevallott, adózott jövedelmével, vagy aránytalanul sok pénzhez jutott állami megbízásokból, támogatásokból.
A törvény a titkosszolgálatokat és a nyomozó hatóságokat is együttműködésre kötelezi az NVVH-val, amely az ügyészségnek, a rendőrségnek és az adóhatóságnak is utasítást adhat, és saját hatáskörben magához vonhatja a köztulajdont érintő folyamatban lévő eljárásokat.
Az ellenzék „pártrendőrséget” és „rendőrállamot” emleget
A felhatalmazás mértéke miatt az ellenzék „pártrendőrségről”, „rendőrállamról”, sőt egyenesen az ÁVH feltámasztásáról beszél. Kálnoky elemzése szerint tény, hogy hasonló jogosítványokkal rendelkező hivatal sehol a világon, még kevésbé az Európai Unióban nem működik – egyelőre. A hivatal vezetőjét és négy helyettesét a törvény szerint a következő négy hétben kell kijelölni.
Mindez nem előzmény nélküli lépés: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már korábban is éles kritikával illette a Tisza-kormány jogállamisági gyakorlatát, portálunk pedig hónapok óta dokumentálja azt a folyamatot, amelynek során
Az elnökcsere fiaskója árnyékot vet a kormányzásra
Az NVVH felállítása azután történt, hogy Magyar Péter kormánya – a lapunk által szintén feldolgozott alkotmánymódosítással – eltávolította hivatalából Sulyok Tamás köztársasági elnököt, aki ellen jelenleg alkotmányjogi panasz van folyamatban az ellenzék részéről. Az elnökcsere körüli kommunikáció azonban komoly törést szenvedett: Magyar Péter „átfogó társadalmi vitát” hirdetett az utódlásról, majd alig huszonkét órával később – egy hétvégén – már be is jelentette, hogy Polgár Juditot, a sakk-nagymestert kérné fel államfőnek. Polgár Judit azonban nemet mondott, a kormányfő pedig maga is elismerte: „kommunikációs hibát” vétett.
A Political Capital elemzőműhely szerint az eset jól illusztrálja a kormányzás jellegét: „nem minden előkészített, tervezett, nincs minden posztra alkalmas jelölt, a dolgok gyakran ad hoc történnek” – lázas tempóban nyugodt, megfontolt tervezés helyett kapkodás és improvizáció zajlik.
Repedezik a Tisza népszerűsége
A közvélemény-kutatások szerint a tisza-választók egyelőre nem értik meg, és nem is igazán fogadják el az ellenzék diktatúra-vádjait, ugyanakkor Magyar Péter és pártja korábbi, 70 százalék feletti álomszámai gyengülni kezdtek – igaz, más okokból. Két friss felmérés (a Medián és a Publicus) egyaránt először mutatott népszerűségvesztést a kormányfő és a Tisza Párt számára. A biztosan Tiszára szavazók aránya mindössze 73-ról 68 százalékra csökkent mindkét kutatásban, ez még mindig kiemelkedő eredmény. A Publicus-felmérésben azonban a kormányfőt személyesen alkalmasnak tartók aránya drámaian, 72-ről 62 százalékra esett vissza egy hónap alatt.
Az NVVH sorsa tehát egyelőre nyitott kérdés: a gyakorlatban dől majd el, hogy a hivatal valóban az „ellopott nemzeti vagyon” visszaszerzésének eszköze lesz-e, vagy – amint azt az ellenzék állítja – egy politikai számonkérés és megfélemlítés intézményesített formája, amellyel szemben az érintetteknek nincs jogorvoslati lehetőségük.
Forrás: Tichys Einblick / UNGARNREAL
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt kép: illusztráció / AVH / forrás: ungarnreal.de
#NVVH #MagyarPéter #TiszaKormány #SulyokTamás #ÁVH #Jogállamiság #Vagyonvisszaszerzés #Diktatúraépítés #NIF #NemzetiInternetFigyelő
