Brüsszel újabb adócsapást mérne az európaiakra

A Századvég kutatásában emlékeztetett, hogy az Európai Parlament november 13-án elfogadta a 2040-re kitűzött, 90 százalékos kibocsátáscsökkentést rögzítő klímarendeletet. A cél elérésének egyik kulcseleme lenne a 2028-ban induló, lakossági fűtésre-hűtésre, közlekedésre és mezőgazdasági tevékenységre is kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer. Ez lényegében egy karbonadóként működne:

mesterségesen megemelné az üzemanyagok, illetve a háztartási és mezőgazdasági energiaköltségek árát a fogyasztás visszafogása érdekében.

A javaslat a Századvég szerint racionális érvekkel nehezen támasztható alá. Az Európai Unió mindössze a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 6 százalékáért felel, miközben az uniós állampolgárok már jelenleg is jóval magasabb energiatarifákat fizetnek, mint a világ nagyobb gazdasági térségeiben élők – tették hozzá.

2023-ban a háztartási áram ára 60, a gázé pedig 125 százalékkal haladta meg az amerikai szintet. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is:

idén januárban az EU-ban kétszer annyiba került egy liter benzin, mint az USA-ban, és 65 százalékkal többe, mint Kínában. Európa így a világ egyik legdrágább régiójának számít, ami a szállítási költségeken keresztül szinte minden termék árát növeli.

Mint írják, a magas energiaárak már most is súlyos társadalmi nehézségeket okoznak: 2024-ben az uniós polgárok 22 százaléka számolt be fűtési, 26 százaléka pedig díjfizetési problémákról. A különbségek elsősorban az eltérő tarifaszabályozásokból adódnak.

Magyarország például a rezsicsökkentési programnak köszönhetően alkalmazza az EU legszigorúbb árkorlátait, így az országban a legalacsonyabb az energetikai nehézségekkel küzdők aránya.

A karbonadó lakossági kiterjesztése azonban rendkívül súlyos következményekkel járna. A kibocsátáskereskedelmi rendszer technikai bevezetése a hatósági árak felszámolását igényelné, ami azonnal a piaci árak megjelenését eredményezné a magyar háztartásoknál. A kívánt kibocsátáscsökkentés eléréséhez ráadásul uniós szinten további jelentős drágulásra lenne szükség, amely szintén begyűrűzne a lakossági tarifákba. Minél nagyobb jelenleg egy országban az állami árvédelem, annál radikálisabb sokkot okozna az átállás — így Magyarország lenne az egyik leginkább érintett – tette hozzá a kutatóintézet.

A Századvég számításai szerint a rezsicsökkentés megszüntetése és a karbonadó bevezetése együtt a jelenlegi árak közel 3,9-szeresére emelné a magyar áram- és gázdíjakat. Ez egy átlagos háztartásnak évente körülbelül 575 ezer forintos pluszterhet jelentene.

A brüsszeli klímacélok teljesítéséhez az üzemanyagáraknak már a rendszer indulásának évében csaknem 50 százalékkal kellene emelkedniük, ami Magyarországon 872 forintos benzin- és 886 forintos gázolajárat eredményezne.

A karbonadó tovább növelné a háztartások közlekedési költségeit, a vállalatok szállítási kiadásait, és megdrágítaná a mezőgazdasági munkálatokat is. A gazdálkodók kiadásai ráadásul az egyéb tevékenységeikre kivetett karbonköltségekkel is emelkednének. Mindez gyengítené az agrárvállalkozások versenyképességét, és az élelmiszerárakba is beépülne, ami az üzemanyagárakkal együtt tovább növelné az inflációt. A kibocsátáscsökkentési elvárások folyamatos szigorítása miatt pedig a karbonadó és az energiaárak évről évre tovább emelkednének.

A klímamodellek szerint mindez 2040-ig – a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél teljesítése esetén – legfeljebb 0,019 Celsius-fokkal mérsékelné a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Vagyis Brüsszel karbonadója jelentős társadalmi károkat okozna, miközben klímavédelmi hatása gyakorlatilag elhanyagolható lenne – zárta kommünikéjét a kutatásról a Századvég.

hirado.hu