Mészárovits Tamás Géza: Hány 10 000 éve is? IV.

TÉNYEK: „1964 októberétől 11 hónapot töltöttem, mint Ford ösztöndíjas a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem Fizikai Kémiai Tanszékén, P. H. Emmett Intézetében, aki részt vett a Manhattan [atombomba] projectben. Én, 230 felvételiző között a max. 80 pontból 79-et értem el a BME Vegyészmérnöki Karán, de kistisztviselő szüleim miatt, „létszám hiányában”, csak a BME Veszprémbe kihelyezett Nehézvegyipari Karára vettek fel. Miután Baltimore-ban látták, hogy nem az atomtitkok érdekelnek, szabadon mozoghattam a földszintes könyvtár 7 pinceszintjén is. A hidegháborús időkre épült, itt tárolták azokat az értékes anyagokat, melyeket meg akartak őrizni egy atomcsapás utánra is. Vagyis ilyennek ítélték a kutatók azokat a fényképcsomagokat is, amikbe belebotlottam.

Esténkint itt töltöttem 2-3 órát a Kréta és Ciprus archeológiai és nyelvi hagyatékának tanulmányozásával. Rá kellett jönnöm, hogy valami „nincs rendben” a Homo sapiens sapiens őstörténetével, de ugyanígy a magyar őstörténettel is „baj” van. (Akkor még nem sejtettem, hogy a sapiens sapiens őstörténete és a magyar őstörténet ugyanaz a téma.) A pincében időrendi jelzéssel tárolt fényképcsomagok barlang, vagy sziklafali feliratait NIL = NILW = North Indian Writing-nak neveztem el, és tudtam egy élet munkája árán magyarul elolvasni.”

[E tényeket Erdey-Grúz Tibor professzornak, a későbbi akadémiai elnöknek köszönhettem. Zseni és végletekig pragmatikus volt. Rájött, hogy ha politikailag nem hajlítja meg a gerincét, akkor eltörik, és „létszám hiányában”, soha, semmi nem lesz belőle. Így viszont politikailag is támadhatatlanná válva segíteni tudott a rossz kádereknek, ha tanulmányi eredményeikkel kiérdemelték. A [jeleken belüliek] saját megjegyzéseim, sokszor véletlen információim, amelyekkel a továbbiakban is egyesszám 1. személyben írtakat továbbra is kiegészítem. Pl. [Véletlenül összetalálkoztam FEJES PÁL egy volt veszprémi évfolyamtársával, aki kérdésemre ±±megerősítette, hogy prof. Dr, chem. Dr. math. Fejes Pál akadémikus, akit eddig idéztem, valóban zseni volt.]
Elhunyt 2016. -ban, mint a Szegedi Tudományegyetem ny. tanszékvezető prof. emeritusza. Még ma is agyonhallgatják, mi ne tegyük. Ismét Fejes „Mit írtak az ősmagyarokról 46 000 évvel ezelőtt?” című 2 009. kiadású, 350 oldalas művét idézem, annak is a kiadói előhangját:

„A „hol” és „mikor” tisztázása nem volt könnyű! A „hol” az a mai „Észak-India”, ahová a homo sapiens ősei (valószínűleg) a mai dél-kínai SECHUAN-ból menekültek a Würm II jégkorszak éhínsége elől, kb. Kr. e.48 000 táján. Az útra kelt 8 törzsből (ez kb.5000 000 ember), végül 7 érkezett meg. Közülük 6 EEM.ESSAL = EEM.HUL, vagyis ősmagyar törzs „anyajogú” (matriarchális) társadalmi keretek között a mai DELHI, egy JAU = HAR:HABA ” patriarchális” törzs pedig a (későbbi) HARAP-PA körzetében telepedett le. „Úgy tanultuk”, hogy az ezt követő „arany-kor” kb. 3500 éve békében telt el. A Káin (népe) és Ábel közötti konfliktust az „irigység” váltotta ki melynek során Káin (népe) Kr. e. 44 600 ± 100 táján felperzselte a halászó/gyűjtögető EEM.HUL nép téli időben száraz náddal borított, mocsaras életterét, mely a JAMUNA folyó bal [keleti?] oldalán terült el. Ebben a korai genocídiumban kb. 40 000 ember vesztette el az életét, a tűzár és az azt követő árvíz („eredő bűn”) következtében, kb. 320 000 pedig menekült, amerre látott. aki életben maradt, a legszükségesebbeken túl, vitte az ismereteit, a fogalmait, és az u.n. „észak-indiai lineáris írás” (a szerző NILW néven említi) tudományát. A Föld szinte valamennyi, a menekültek által lakott barlangjában, Borneótól Patagóniáig, megtalálható ennek az ESSA-exodus „névjegye”, a tenyér-lenyomat. A szerző azonban nem csak ezt kereste, hanem a menekültek NILLW, OGAM és ékírással is írt beszámolóit is, melyet nem csak el tudott olvasni, hanem ezt a nyelvet meg is értette. A könyv ezekről a az eredeti írásos emlékekről is ad részletes tájékoztatást.”
A mű 58. oldalán, a 2. és 3. fényképen láthatóak az argentínai Santa Cruz megyében talált tenyérlenyomatok. Az 59-60. oldalán fénykép nélkül felsorolt lelőhelyek: Borneo, Celebesz, Tassili fennsík (Dél-Algéria), Spanyolország, Dél-Franciaország (Provence), Pueblo Bonito (Új-Mexico), Patagonia.
De hova lett mintegy 1 törzsnyi, 500 000:8 = kb. 60 000 homo sapiens?

Dr. Nagy Sándort idézem, akinek többmint 100 sumér tanulmánya jelent meg az USA-ban, mielőtt 1972 karácsony táján, Floridában fekete fiatalok egy buszmegállóban, pénz reményében agyonverték. [Magyarságtudományi füzetek – Kisenciklopédia 16. Bp. 2014. MVSZ. 4. és 75. o. és hátlap]:
„A II. világháború végé felé, a Nógrád megyei Romhány községből való magyar leventéből lett francia idegenlégiós, Stubacher László írta az akkori Francia Indokínából, Dél-Vietnámból Gazsi István romhányi lakosnak, aki azt volt szíves nekem elküldeni. Ebből idézem a következőket: ’Indokína keleti részén vagyok, Turán nevű tartományban. a történelem szerint az ősmagyarok innen indultak el nyugatra’. [Tengerparti központjának neve a térképen ’Touran’, amit a franciák ’turán’-nak ejtenek]. A tartomány neve sumerul nagy térséget, síkságot jelent.’ Egyedül csak a mezopotámiai ősök kerülhettek oda Dél-Kínába akkor, amikor egyes rajaik a Kárpát-medencébe is eljutottak. Valamikor ott laktak a sumer menekültek, de idővel lassan odatelepedtek a kínaiak is, akik szívós munkával, meg tömegeik nyomásával elvették a jóltermő földjeiket, s ők pedig az őserdő biztonságába húzódtak. ’Beszéltem egy idősebb magyar fiúval, aki már négy éve, hogy itt van. Ő mondta nekem, hogy az őserdőben még most is vannak néhol olyan törzsek, amelyeknek tagjai úgy beszélnek, mint mi.’ [Saját kiemelés.]
A következő kínai szavak úgy kiejtés, mint jelentés szerint teljesen azonosak magyar szavakkal. [Az első a magyar.] Pld. én-én, ég-ég, fi- fi, gaz-gaz, hang- hang, hit-hit, hiú-hiú, hó-hó (hónap), hon-hon, hős-hős, is-is, ír-ír, íz-íz, hamu-hamu, kincs-kincse, kő-kő, ló-ló, kupa-kupa, kút-kút, mag-mag, mos-mos, nap-nap, oszt-oszt, pad-pad, pej-pej, sík-sík, szén-szén, szép-szjep, szín-szín, szög-szeg, tő-tó, tor-tor, tű-tű,- vív-ví, víz-víz, zsír-sjer.
Ezekből bármely magyar megállapíthatja a teljes megegyezést.” 

A fenti és az alábbi tények alapján itt megfogalmazom 5. munkahipotézisemet is, az első négyet lásd a Hány 10 000 éve is? III. c. munka-hipotézis gyűjteményemben.

A HIMALÁJA keleti, és az azzal kb. azonos szélességen fekvő DÉLKÍNAI HEGYVIDÉK nyugati vége közötti hatalmas folyamáttörésektől északra fekvő SECHUAN-ból a WÜRM II eljegesedése elől a Világatlasz Kartográfiai vállalat Bp. -en 1961. -ben kiadott atlasza alapján több menekülési út volt. Fejes az A.) jelűt valószínűsíti:

1. SECHUAN-tol nyugatra megkeresni a HIMALÁJA legjárhatóbb hágóit, és ott átkelni Indiába. Nem tudom valószínűsíteni hogy akkoriban az Indus folyó felső folyásán 3522 m-en, a Leh nevű helységnél lévő, ma is használtnak jelöltet, vagy az északabbra az 5575 m.-es Karakórum hágót [Hunzától kb. 300 km. légv. dk-k -re], esetleg a leg délebbi 4894 m.-es Shipki hágót használták-e. Ezek, légvonalban, 400 km. átmérőjű körön belül fekszenek.
   A „holt” és a „mikort” tisztázva FEJES egy DELHI-től 80 km. -re északra fekvő, JAMUNA folyóra utal, a Világatlasz csak egy, DELHIN átfolyó, JUMNA folyóba ömlő JAMUNA CSATORNÁRÓL tud, ami persze lehet a folyó szabályozása is.
2. Ugyanakkor a BRAHMAPUTRA- GANGESZ DELTA-ban az előbbinek van egy JAMUNA nevű ága, amely azzal egy kb. 200×100 km. -es szigetet alkot, majd visszatér a deltába.
   Nem történt-e itt valami névkeveredés? Nem talált-e egymásra az A.) és B.) -re kettészakadt törzs egy-egy éppen a másikat kereső felderítője? Esetleg már a 46 000 éves NILW írású papírjaiban is? A lehetőséget a NILW néhol elégé konfúzus volta bőven megadja.
   [A Történelmi világatlasz a Cartographia Bp.2001. kiadás Kr. e. XV. szd. és a Kr. u. V. szd. között öt olyan Eurázsia térképet közöl, amelyik tartalmazza Magadha államot és ilyen nevű fővárosát a Gangesz alsó folyása mentén. Olvastam ugyan a neten egy angolnyelvű, valószínűleg helyi történésztől egy Maghada dicső történelméről szóló beszámolót, forrás hivatkozás híján engem nem győzött meg.]
3. A C.) ebből a NILW ügyből egyértelműen kiesik, Stubacher magyarul beszélőkről hallott, azokról tudósit, NILW-ről szó sincs. A SECHUAN-t a hatalmas folyamáttörések völgyein át elérő, A.) -nál csábítóbb, délies melegáramlatok egy törzsnyi vegyes, feminin-maszkulin homo sapienst talán a MEKONG és a JANGCSE felső folyásai közötti völgyön át a TONKINI/VIETNAMI öbölbe csábított. Az legalább egy Kárpát-medencényi terület, és valóban ’TOURAN = NAGY TÉRSÉG’, bele tartozik még a délebbre fekvő azonosnevű, tengerparti város is. nnen „csak egy ugrás” az eddig megtett úthoz képest, és ahhoz képest sokkal kellemesebb klímájú.

Lehet, hogy megtaláltuk az elveszett, a mintegy 8. törzsnyi 500 000:8 = kb. 60 000 embert?

Ez már arheogenetikai munka lenne, nagyon költséges, különösen ahhoz képest, hogy eredményessége milyen kétséges. Kicsiben hozzákezdeni is csak kicsiben végzett tapogatódzás pozitív eredményei után szabad. 

A szerző:  őstörténelem kutató

 

Toll és Igazság – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)