WhatsApp-ot használsz? Akkor jó, ha tudod, mit mondott róla Zuckerberg
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója elismerte, hogy az amerikai hatóságok, köztük a CIA, a felhasználók eszközeire való távoli bejelentkezéssel hozzáférhetnek a WhatsApp üzenetekhez, így gyakorlatilag megkerülhetik a platform végponttól végpontig tartó titkosítását.
A Joe Rogan Experience podcastben pénteken Zuckerberg kifejtette, hogy bár a WhatsApp titkosítása megakadályozza, hogy a Meta betekintsen az üzenetek tartalmába, de nem véd a felhasználó telefonjához való fizikai hozzáférés ellen.
Zuckerberg kijelentése egy Rogan által feltett kérdés kapcsán hangzott el, amely Tucker Carlson azon törekvésére vonatkozott, hogy interjút készítsen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mint emlékezetes, tavaly februárban, arról beszélt Carlson, hogy három évnyi sikertelen próbálkozás után sikerült végre beszélnie Putyinnal, és az amerikai hatóságokat, nevezetesen az NSA-t és a CIA-t hibáztatta erőfeszítései hátráltatásáért. Carlson szerint az ügynökségek kémkedtek utána, lehallgatva üzeneteit és e-mailjeit, és kiszivárogtatták szándékait a médiának, ami „elriasztotta” Moszkvát attól, hogy beszéljen vele. Rogan megkérte Zuckerberget, hogy magyarázza meg, hogyan történhetett ez az üzeneteket elvileg védő titkosítási biztosítékok mellett.
„Az a dolog, amit a titkosítás igazán jól csinál, az az, hogy a szolgáltatást működtető cég nem látja a kommunikációt. Tehát ha valaki a WhatsAppot használja, akkor a Meta szerverei nem látják az üzenet tartalmát”
– mondta Zuckerberg, megjegyezve, hogy még ha valaki fel is törné a Meta adatbázisát, akkor sem férhetne hozzá a felhasználók privát szövegeihez. A Signal üzenetküldő alkalmazás, amelyet Carlson is használt, Zuckerberg szerint ugyanezt a titkosítást használja, így ugyanazok a szabályok érvényesek arra is. Megjegyezte azonban, hogy a titkosítás nem akadályozza meg a bűnüldözőket abban, hogy betekintsenek az eszközökön tárolt üzenetekbe.
„Hozzáférésük van a telefonodhoz. Tehát nem számít, hogy akármi is titkosítva van-e, egyszerűen csak láthatják, hogy mi van rajta”.
Zuckerberg olyan eszközöket említett, mint például a Pegasus, az izraeli NSO Group által kifejlesztett kémprogram, amelyet titokban telepíteni lehet a mobiltelefonokra, hogy hozzáférjenek az adatokhoz.
Zuckerberg szerint ez az oka annak, hogy a felhasználók privát üzenetei veszélybe kerülhetnek a készülékek közvetlen feltörésével, és emiatt találta ki a Meta az eltűnő üzeneteket, ahol az ember egy bizonyos idő után törölheti az üzenetsorát.
„Ha valaki feltörte a telefonodat, és mindent láthat, ami ott történik, akkor nyilvánvalóan láthatja a dolgokat pontosan úgy, ahogyan azok beérkeznek… Tehát az, hogy titkosítva vannak és eltűnnek, szerintem egy elég jófajta biztonsági és adatvédelmi sztenderd”
– jelentette ki.
Zuckerberg észrevételei a digitális magánéletről és a kormányzati felügyeletről folyó viták fényében hangzottak el. Míg a végponttól végpontig terjedő titkosítást dicsérik a felhasználói adatok védelme miatt, az olyan ügynökségek, mint a CIA és az FBI azzal érvelnek, hogy az akadályozhatja a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet.
Az FBI egy 2021-es képzési dokumentuma szerint az amerikai bűnüldöző szervek korlátozottan hozzáférhetnek az olyan szolgáltatások titkosított üzeneteihez, mint az iMessage, a Line és a WhatsApp, de az olyan platformok, mint a Signal, a Telegram, a Threema, a Viber, a WeChat vagy a Wickr nem. Emellett, bár a titkosított üzeneteket nem lehet az átvitel során lehallgatni, a jelentések szerint a felhőszolgáltatásokban tárolt biztonsági mentések hozzáférhetők a bűnüldöző szervek számára, ha a titkosítási kulcsot csatolják hozzájuk.
Kiemelt képen: Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója tanúskodott a szenátus igazságügyi bizottsága előtt a Dirksen szenátus irodaházában 2024. január 31-én Washingtonban / LifeSiteNews