KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Volner János: „Nem a nemzet van a politikusokért, hanem fordítva” (Exkluzív interjú a HUXIT Párt elnökével)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Ma Magyarországon az „ellenzék” szó joggal vált szitokszóvá, hiszen minden nemzetellenes, apolitikus és hazaáruló civilszervezet, nemzetinek mondott, de idegen érdeket szolgáló szervezet és szövetség ellenzékinek mondja magát, bár legtöbbjükre inkább az ellenség szavunk lenne a megfelelő. Egyetlen „ellenzéki” párttal összefüggésben gondolkodnak az emberek másképpen… Mi több: reménykedve. Ez a Volner János alapította HUXIT Párt. A párt alapító-elnökét kérdeztük terveiről és a magyar nemzet megmaradásának, általa elgondolt lehetőségeiről.

Volner János, a HUXIT Párt elnöke

 

– Kezdjük talán az elején: Miért látta fontosnak, hogy önálló párttal és ne a Mi Hazánkkal lépjen a társadalom elé? Mi volt a különbség az Ön és Toroczkai elképzelései között?

– A Jobbik az első parlamenti ciklusa alatt még következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy nemzeti kérdésekben minden alkalommal hathatós politikai támogatást nyújt a kormánynak és az összes cselekedetét nem a párt, hanem a nemzet érdeke fogja meghatározni. Abban bíztam, hogy a Mi Hazánkat is ez a gondolat fogja vezérelni, de ebben sajnos csalódnom kellett, ezért be sem léptem. A köztünk lévő értékrendbeli különbséget jól megmutatta a 2022-es választási kampány, melyben a Mi Hazánk igyekezett begyűjteni az oltásellenes és oltásszkeptikus szavazók tömegeit, én viszont kifejezetten az oltás felvétele mellett folytattam intenzív kampányt, mert meggyőződésem volt, hogy ez a nemzet érdeke.

– Ön a Fidesz javára – Magyarországon, a politikai életben szokatlan tisztességgel és a nemzet iránti elkötelezettségből – visszalépett a választások előtt, tehát pártja nem indult a bársonyszékekért és a jövedelmekért dúló harcban…

– Fontos tisztázni: az én felfogásom szerint nem a nemzet van a politikusokért, hanem fordítva. Mivel úgy láttam, hogy nem vagyunk képesek biztonsággal elérni az 5 %-os parlamenti küszöböt, ezért úgy döntöttünk, hogy nem gyengítjük a jobboldal kormányzó erőit azzal, hogy értékes százalékokat veszünk el tőle csak azért, hogy állami támogatáshoz jussunk. A baloldali politikusok és újságírók emiatt természetesen gyűlölnek és folyamatosan rágalmaznak, hiszen a Fidesznek enélkül nem jött volna össze az újabb kétharmados győzelem. Nekünk ez a helyzet nagyon komoly nehézséget okoz, hiszen most a civil munkánk mellett, egyetlen fillér nélkül kell politikát csinálunk, ami minden szempontból nehéz. De nem ez a fontos, hanem az ország és a nemzet érdeke.

– Miként lehetséges Ön szerint az Unióból való kilépést megvalósítani?

– Fontos mindenkinek látnia és megértenie, hogy akkora a különbség a nyugat-európai államok jövőképe és a miénk között, amit egyszerűen nem lehet már újabb és újabb tárgyalásokkal áthidalni. Magyarországnak kulcsfontosságú a keleti nyitás sikere. A magyar gazdaság legnagyobb beruházását ma már keleti (kínai) vállalatok hozták létre, és általában is elmondható, hogy a közvetlen tőkebefektetések terén ma már jóval aktívabbak a keleti országok. Minden azt mutatja tehát, hogy a következő években ki kell egyensúlyoznunk a magyar gazdaság jelenleg még erős uniós (tágabb értelemben nyugati) függését azzal, hogy minden nyugati, elsősorban amerikai szándék ellenére gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat építünk ki Kínával és más, intenzíven fejlődő ázsiai államokkal, valamint nem engedjük tönkretenni az Oroszországhoz fűződő, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatainkat.

A Huxithoz, azaz az Európai Unióból történő kilépéshez nélkülözhetetlen, hogy erős és nemzetközi szinten is sikeres magyar márkákat tudjunk a következő években felépíteni. Ez olyan koncentrált gazdaságfejlesztési stratégiát igényel, amelyben a rendelkezésre álló forrásokat már nem az infrastruktúra fejlesztésére kell elsősorban fordítani, hanem az emberi tudás minőségének javítására. Magas hozzáadott értékű, magyar tulajdonban álló cégek részére kell támogató és erősen ösztönző gazdasági környezetet biztosítanunk. Ez képes a tudásintenzív tevékenységre alapozó, nemzetközi szinten is versenyképes magyar márkákat kitermelni.

Fontos külön is szólnunk az energia kérdéséről, hiszen Európát súlyos energiaválság sújtja és a nyugati országok mindent megtesznek annak érdekében, hogy elvágják Magyarországot az olcsó és korlátlanul rendelkezésre álló keleti energiaforrásoktól. Magyarország gazdasága az elmúlt években intenzíven, a nyugat-európait lényegesen meghaladó mértékben nőtt, ennek következtében a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Görögországot és Portugáliát is megelőztük már, mint ahogy pár éven belül a súlyosan eladósodott Olaszország is mögöttünk fog járni. A növekedés azonban hatalmas mennyiségű többlet energiát igényel. Ma már nem arról kellene az ellenzékkel vitatkozni, hogy megépítessük-e a Roszatommal a Paksi Atomerőmű két új blokkját, ma már az a valódi kérdés, hogy hova kerüljön a tervbe vett két új blokkon felül másik kettő.

Végül, de nem utolsósorban éppen most alakul ki egy új világrend, amely megszünteti az Egyesült Államok egyoldalú dominanciáját. Ez az új világrend új közvetítő országot igényel az egymással konfliktusban álló felek között. Magyarországnak ezt a közvetítői szerepet kell megcéloznia, amire jó esélyünk is van, hiszen az eddigi pénzügyi központok maguk is súlyosan érintettek az Oroszországot érintő szankciók kivetésében, azért a keleti országok (pl. Kína, vagy a gazdag arab államok) nem bíznak bennük. Magyarországnak történelmi lehetősége van arra, hogy a két világ közötti közvetítői kapocsként működjön. Hasonlóan tett annak idején Svájc is, amely dúsgazdaggá vált, jelentős részben ettől. Itt az ideje nekünk, magyaroknak is hasonlóan cselekednünk.

– A NATO tagság megszüntetését is tervezi-e elnök úr? Ha igen, akkor milyen szövetségi rendszerhez kellene tartoznunk Ön szerint?

– Meglátásom szerint a NATO biztonságot nyújt Magyarország számára, ezért fontos a tagságot fentartanunk. Ez már csak azért is indokolt, mert ilyen módon van lehetőségünk megvétózni olyan döntéseket, amelyek növelik a Magyarországot is érintő katonai összecsapások lehetőségét. Sajnos ma már a NATO-n belül több olyan tagállam is van, amely akár harcoló alakulatokkal is beszállna az orosz-ukrán konfliktusba. Ez borzasztó lenne, hiszen világháborúval fenyegetne. Bölcsen, előrelátóan kell gondolkodnunk, hiszen a háború eszkalációjának megakadályozására akkor van lehetőségünk, ha a NATO tagjai maradunk.

– Hogyan látja a szankcióktól egyre mélyebbre süllyedő Uniót, s lát-e jobb

megoldásokat, mint amelyeket ma a Kormány igyekszik megvalósítani az

ársapkával és egyéb intézkedéseivel?

– Az ársapkával és a rezsicsökkentéssel is kísértetiesen hasonló a helyzet, mint 2015-ben volt a határvédő kerítéssel. Először elkezdik Orbán Viktort támadni ezekért a módszerekért, elmondják mindennek, majd pedig bocsánatkérés nélkül elkezdik másolni. A megvalósított védelmi intézkedések fontosak és szükségesek, nélkülük sok magyar ember kerülne nagyon komoly bajba. A másik oldalon pedig ott áll a baloldali ellenzék, amely eltörölte volna a rezsicsökkentést és külföldi kívánságra arra is hajlandó lett volna, hogy harcoló katonai alakulatokkal szálljunk be az orosz-ukrán konfliktusba. Teljes agyrém…

– Keresztényüldözés van Európában. Meddig mehet ez az állapot, és látja-e

a végét, van-e elképzelése e tekintetben?

– Európa nyugati fele meggyőződésem szerint menthetetlen, őket a saját önpusztító, liberális elveik fogják sírba vinni. Az összes hiteles kimutatás szerint 20-40 év múlva a nyugat-európai államok zöme bevándorló többségű lesz, a liberális társadalmi berendezkedést pedig jó eséllyel felváltja majd az iszlám. Nekünk erkölcsi kötelességünk a kereszténység érdekében más országok belügyeibe történő beavatkozás nélkül szót emelnünk, azonban látnunk kell, hogy Nyugaton a figyelmeztetéseink süket fülekre találnak.

– A mai magyarországi ellenzék minden lépése a hazaárulásra enged következtetni. Ön szerint jogi lehetőség lesz-e valamikor arra, hogy ezeket a mai politikai hazárdjátékosokat bíróság elé lehessen állítani?

– Feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy a baloldalt Amerikából pénzelik és irányítják. Meggyőződésem, hogy ez a nemzeti szuverenitásunkat fenyegető törvénytelen gyakorlat nem maradhat büntetlenül. Aki ezzel nem ért egyet, képzelje csak el, mi történne, ha Amerikában bukkanna fel egyes politikai szereplők mögött milliárdos nagyságrendű, Magyarországról érkező anyagi támogatás. Az FBI még aznap letartóztatásokat foganatosítana. Ehhez képest elégedetlen vagyok a magyar igazságszolgáltatással, hiszen ez még mindig nem történt meg.

– S ha már a bíróságokról beszélünk… Most engedték házi őrizetbe Budaházy Gyurit, aki szabadságharcosként írta be magát a 21. század történelmébe, s akinek az ügye, sok más ügy mellett igen lesújtó véleményt generált a társadalomban a mai igazságügyet illetően. Mi erre a megoldás, hogyan lehet egy független rendszert átalakítani, visszavezetni az igazság, a pártatlanság szolgáltatásához?

– Önmagában már az is súlyos válságtünet, hogy két, hivatalban levő magyar bírót magához rendel az aktuálisan regnáló amerikai nagykövet. Volt törvényalkotóként és elkötelezett demokrataként természetesen tiszteletben tartom a másik hatalmi ág önállóságát és függetlenségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne ezen a téren azonnali tennivaló. Önmagában már az is abszurditás, hogy Budaházyék már eddig is többet ültek, mint sok emberölést elkövető. Ennek igazságtalanságát a magyar társadalom jól érzékeli, itt lenne az ideje annak, hogy ezt a bírói kar is észrevegye.

– Végül hadd kérdezzem meg: Meddig lehet nemzeti ellenzékként visszalépni a Fidesz javára, és mikorra várható, hogy a HUXIT Párt valódi, tömegeket vonzó és akár kormányképes politikai párttá, igazi nemzeti erővé nőjön?

A Huxit ügyének a közvélemény-kutatások alapján már most is milliós támogatói tábora van. Minél több idő telik el, annál nagyobb lesz ez a tábor, különösen amiatt, hogy már a társadalom is jól érzékeli, mekkora károkat okoznak számára a brüsszeli szankciók. Minket azonban nem a pártunk jövője foglalkoztat, hanem a nemzet érdeke és meggyőződésünk, hogy a Huxit elkerülhetetlen. Elsősorban nem önmagunkat szeretnénk menedzselni, hanem a Huxit ügyét szeretnénk előre vinni: megértetni mindenkivel, hogy rövidesen egyáltalán nem kapunk uniós pénzt, mert a gazdasági fejlettségünk miatt, hamarosan már nem is jár…

– Köszönöm a beszélgetést…

 

Stoffán György főszerkesztő

Nemzeti Napló / Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this: