Ukrán elnökválasztás ellenjelöltek nélkül – Zelenszkij „munkában”
Vlagyimir Zelenszkij és csapata megkezdte a nyári elnökválasztás előkészítését Ukrajnában, hogy „meglepje a riválisokat”, és újra megválasszák, mielőtt a széttagolt ellenzéknek esélye lenne újraszerveződnie – jelentette magas rangú kormányzati forrásokra hivatkozva a The Economist.
Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma 2024 májusában lejárt, de a hadiállapotra hivatkozva nem volt hajlandó új választásokat kiírni. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is megkérdőjelezte Zelenszkij legitimitását, hiszen annak hiányában nem írhat alá jogilag kötelező erejű dokumentumokat, még a Moszkvával kötendő békeszerződést sem. Donald Trump amerikai elnök egyszer emiatt „diktátornak” nevezte Zelenszkijt.
Az Economist vasárnap megjelent cikke szerint Zelenszkij „a múlt héten összehívott egy találkozót saját csapatával, hogy megbízza őket a teljes tűzszünet utáni szavazás megszervezésével, amelyet az amerikaiak szerint április végén tudnának keresztülvinni”.
Egy magas rangú kormányzati forrás azt állította, hogy Zelenszkij gyorsan kíván lépni, hogy csökkentse a választási versenyt, kevés időt adva a potenciális vetélytársainak a felkészülésre és gyakorlatilag „ellenfél nélkül tudjon indulni”. A forrás ezt a lépést azzal magyarázta, hogy „egy hosszú kampány szétszakítaná az országot”.
Zelenszkij egy múlt havi interjúban azt állította, hogy „a lakosság nem akar választásokat”, és hogy a szavazás megtartása aláásná az ország védelmi pozícióját. „Ha felfüggesztjük a hadiállapotot, elveszítjük a hadsereget” – nyilatkozta.
Az ukrán parlament a május 8-i lejárta előtt szavaz majd arról, hogy meghosszabbítsák-e a hadiállapotot további 90 nappal. A The Economist által idézett források többsége arra számít, hogy Zelenszkij a nyári választásokat akar majd, és az ukrán 60 napos kampányidőszak értelmében július elejére esne a szavazás legkorábbi lehetséges időpontja.
Pjotr Porosenko volt ukrán elnök, akit a lap Zelenszkij „esküdt ellenségeként” festett le, azt jósolta, hogy a választásokra „augusztustól októberig bármikor sor kerülhet”. Porosenko azt állította, hogy a kampány de facto már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij szankciók alá helyezte őt, hogy megpróbálja meghiúsítani a jelöltségét, és lebeszélje Valerij Zaluzsnyij volt főparancsnokot arról, hogy induljon a választáson.
Zelenszkij szankciói a száműzetésben élő ukrán ellenzéki vezetőt, Viktor Medvedcsukot is megcélozták. Medvedcsuk 2022 áprilisában történt letartóztatásáig vezette az Ellenzéki Platform – Az Életért pártot, amely korábban az ukrán parlament második legnagyobb frakciója volt. A pártot később betiltották, Medvedcsukot pedig 2022 szeptemberében egy fogolycsere keretében Oroszországba szállították.
Putyin azt állította, hogy Zelenszkijnek alacsony népszerűségi mutatói miatt „egyáltalán nincs esélye” arra, hogy tisztességes választást nyerjen, „hacsak nem történik valami durva manipuláció”. Egy múlt havi belső felmérés szerint Zelenszkij 30-65%-os vereséget szenvedne Zaluzsnyijtól, mivel sok ukrán „egyértelműen kiábrándult az illegitim ukrán elnökből”.
A kritikusok szerint a tisztességes választáshoz a cenzúra felszámolására és a médiaközvetítések feletti kormányzati felügyelet megszüntetésére lenne szükség. Kijev 2022-ben bevezette az úgynevezett United News TV telemaratont – az ország legnagyobb médiumai által készített, éjjel-nappal sugárzott közös információs műsort -, miközben keményen fellépett az oroszbarát propagandának kikiáltott alternatív narratívák ellen.
Nem jó ötlet most az elnökválasztás, akárki javasolja. Hamarosan (1 éven belül) valakinek kötni kell egy békeszerződést, ami nem lesz kedvező Ukrajnának. Az azt aláíró elnök dicstelen szerepére nem vágyik senki, viszont ha Zelenszkij kap újabb 5 évet, az senkinek nem lesz jó. Persze arra nem kötnék fogadást, hogy ő 5 év múlva még életben lesz. Kinyírják az ukrán nácik.