Tucker Carlson: Miért is állunk háborúban Oroszországgal?

Tucker Carlson, a Fox News egykori sztárbemondója a Twitteren tett legutóbbi bejegyzésében megkockáztatta a kérdést: “Miért is állunk pontosan háborúban Oroszországgal?”. Ezek tiltott szavak voltak, amelyeket száműzni kellett az amerikai médiából és a NATO vazallusainak médiafelületeiről is. Tucker Carlson tabudöntése azonban bombaként csapódott be az alternatív médiában, különösen, hogy őszinte választ is mert adni kőkemény kérdésekre. 

Carlson ebben a részben világosan kifejti, hogy miközben az Egyesült Államok Ukrajnában harcol a demokráciáért Oroszországgal szemben, addig otthon az USA-ban diktatúra és zsarnokság alakul.

Tucker Carlson, miután el kellett hagynia a Fox csatornát, úgy döntött, a Twitteren önálló műsort indít Tucker Carlson on Twitter címmel. A Minap már a 7. résszel jelentkezett és a majdnem 13 perces videójában egyáltalán nem fogta vissza magát. A célkeresztben természetesen az USA féle demokrácia, amelyet Ukrajna védelmez, a Biden család zűrös ügyei és ezek összefüggései, valamint az a kérdéskör áll, hogy mi is várhat a világra és az Egyesült Államokra a következő amerikai elnökválasztás után.

Tucker Carlson twitteres műsora hetedik részének talán legizgalmasabb pillanatai a teljes videó után olvashatóak magyarul.

Ep. 7 Irony Alert: the war for democracy enables dictatorship. pic.twitter.com/tk7aOZ4H6n

— Tucker Carlson (@TuckerCarlson) June 28, 2023

Hé, itt Tucker Carlson. Mostanában talán elgondolkodtál azon, hogy miért is állunk háborúban Oroszországgal, miközben a világ közelebb csúszik a nukleáris megsemmisüléshez, mint valaha az emberiség történelmében. Úgy tűnik, hogy ennek a bizonyos külpolitikai döntésnek elég jelentős hátulütője van, kezdve a gazdasági összeomlással, és esetleg a kihalásunkkal befejezve. Tehát van valami jó okunk arra, hogy miért tesszük ezt? Annyi ártatlan fiatal embert öltek meg, annyi százmilliárd dollárt pazaroltak el, egy részét az amerikai államkincstárból. Mi értelme van tehát? Tényleg csak azért csináljuk ezt, hogy a Biden család visszafizethesse az adósságát? Mégpedig azoknak az oligarcháknak, akik a Rehobothban lévő tengerparti villájukat finanszírozták.

Azért tesszük ezt, hogy a kormányunk továbbra is hazudhasson az ukrajnai illegális biolaboratóriumokról, hogy az olyan lúzer vesztesek, mint Victoria Nuland és Antony Blinken úgy érezhessék, hogy valami fontosat tesznek a szomorúan üres életükkel. De hogy őszinte legyek, kell lennie jobb oknak is arra, hogy ezt a legértelmetlenebb háborút megvívjuk? Mi lenne az?

Nos, szerencsére van válaszunk: az Oroszország elleni háború, hölgyeim és uraim, a Putyin elleni háború és az Ukrajnáért folytatott háború valójában a demokráciáért folytatott háború. Nézzék meg azt az indítékot, amelyet Biden elnök úr oly gyakran említett:

“Arra összpontosítunk, hogy mivel tudjuk támogatni Ukrajna erőfeszítéseit a demokráciáért folytatott küzdelemben”. Vagy: “A demokráciának győznie kell. Az ukrán nép küzd a demokráciájáért, és ezzel együtt a miénkért is”. Vagy: “Arról van szó, hogy támogatjuk és segítjük Ukrajnát abban, hogy megnyerje ezt a harcot a demokráciáért és a szabadságért, és természetesen Szelenszkij ukrán elnök megérti, hogy ami Ukrajnában a tét, az nagyobb, mint az ő népe, ez szó szerint magáért a szabadságért és a demokráciáért folytatott harc.”.

“Ők [az ukránok] megmutatják a világnak, hogy milyen a demokráciáért folytatott egzisztenciális küzdelem”, és “Szelenszkij elnök és az ukránok jobbra fordították a történelem menetét, és mi egyértelműen az ukrán nép mellett állunk a szuverén demokrácia megmaradásáért folytatott küzdelemben”.

Állítólag az egész világ számára világos, hogy az ukrán nép demokráciában akar élni. Az Egyesült Államokban az a kétpárti meggyőződés, hogy ott a demokráciának kell érvényesülnie. Most hallottuk, ahogyan a jól ismert demokrácia-szakértő, Nancy Pelosi fogalmazott, nevezetesen, hogy az ukrán nép nemcsak az ő demokráciájáért küzd, hanem a miénkért is. Így van, a miénkért is! Mert ukrán demokrácia nélkül itt sem lehet demokrácia. Ha az ukránok nem szabadok, akkor biztosítanunk kell, hogy Kijevben szavazhassanak, hogy mi továbbra is szavazhassunk Kansas Cityben. Ilyen egyszerű ez!És mégis, sajnálattal mondom Önöknek ma este, hogy van egy problémánk: Úgy tűnik, hogy Kijevben az emberek már nem szavazhatnak. És nem, ez most az egyszer kivételesen nem Putyin az oka. Nem, a demokráciát Ukrajnában maga a világ vezető demokrácia-szószólója, nevezetesen Szelenszkij tábornagy függesztette fel:

“Ha nyerünk” – mondja Zelenskij – “akkor hagyjuk, hogy az emberek szavazzanak, különben nem szavaznak … Mi vagyunk itt a főnökök, és minden szabályt mi magunk hozunk. Az önök feladata [kedves emberek] az, hogy engedelmeskedjenek, vagy büntetést kapnak. Ez a mi változatunk az ukrán önkormányzatiságról. Az ‘ön’ szó ebben a kontextusban azt jelenti, hogy én magam, én, Szelenszkij vagyok a kormány”.

Zelenszkij nem valami autokrata, aki így beszél, nem, ő a legfontosabb szövetségesünk a demokráciáért folytatott háborúban. Ez az a fickó, aki most jelentette be, hogy lemondta a jövő évi választásokat.Kíváncsiak vagyunk tehát, mit gondol erről a Biden-kormányzat. Nem támogathatjuk továbbra is Zelenszkijt, ezt a fickót, mindazok után, amit mondott. Egy alig 30 másodperces videoklipben épp most robbantotta fel azt az indokot, amiért az ő oldalán állunk ebben a háborúban.Tehát nem támogathatjuk tovább?Dehogynem, és támogatni is fogjuk!Itt van Joe Biden tegnapról, aki megerősítette, hogy Amerika egyértelműen támogatja Ukrajnát – függetlenül attól, hogy mi történt Oroszországban:

“Nekünk, az Egyesült Államoknak továbbra is támogatnunk kell Ukrajna védelmét, szuverenitását és területi integritását”.

Hogy még egyszer összefoglaljam: Jelenleg háborút folytatunk a demokráciáért egy olyan vezető nevében, aki csak úgy mellékesen bejelentette, hogy szívesen véget vet a demokráciának és a mi demokráciánknak, és a támogatott országok vezetőinek nincs ezzel semmi problémájuk, sőt, határozottan támogatják a demokrácia megszüntetését.Megdöbbentek? Nem kellene megdöbbenniük. Viszont ezt előre kellett volna látniuk. A demokráciáért folytatott háborúk mindig kioltják magát a demokráciát itthon. Ezért szeretik annyira a vezetőink a demokráciáért folytatott háborúkat.Még az erényes Abraham Lincoln is felfüggesztette az 1679-es Habeas Corpus törvényt a demokráciáért folytatott harcban, és a Winston Churchill vezette brit kormány egy egész ellenzéki pártot börtönbe vetett, és hagyta őket megrohadni a háború idejére – egyes esetekben a családjukkal együtt.Tehát a demokráciáért folytatott háborúban bármit megtehetünk. Képzeljük el, mit tenne egy olyan ember, akinek ez még kevesebb elvi kérdést jelentene. Tegyük fel, hogy egy ilyen ember uralkodna Ukrajnában, elkobozhatná a templomokat, letartóztathatná a papokat, betilthatna minden kritikát, eltüntethetné politikai ellenfeleit – és mindez valóban megtörténik Ukrajnában. Csak a múlt hónapban Zelenszkij határozatlan időre börtönbe vetette Gonzalo Lira újságírót, mert az ukrán kormányról nem túl hízelgő módon mert írni.Ez az ügy abban különbözik a többi hasonlótól, hogy Lira amerikai állampolgár. Joe Bidennek tehát mindent meg kellett volna tennie azért, hogy Gonzalo Lira-t órákon belül szabadon engedjék. De nem tette. Nem is akarta. Egy szót sem szólt róla. Lira ma este is börtönben marad. Elgondolkodtató, hogy mi lehet az igazi indíték: amikor a normális emberek háborút látnak, halált és pusztulást, gyászt és szenvedést látnak; de a demagógok ezt nem így látják – ők ezt másképp értelmezik, ők tudják, hogy a háború számukra mindenekelőtt hatalmat jelent.Háborús időkben minden, amit tesznek, igazolható. A háború a legsúlyosabb vészhelyzet. Gondoljunk csak az áhított zárlatokra, ezernyi megfigyelő drónnal megspékelve.Amint kitör a háború, a politikusok istenekké válnak, akiknek hatalmuk van élet és halál felett. Egy békés demokráciában mindig nyilvánosan kell vitatkozni a politikai ellenfelekkel, és ez már fárasztó. De egy demokráciáért vívott háborúban egyszerűen börtönbe vetheted vagy kivégezheted őket. Láthatjuk, hogy Washingtonban sokan várják ezt a pillanatot, és talán ezért támogatják olyan lelkesen Joe Bident – még sok republikánus is – egy potenciális ellenféllel szemben – az egyetlen ellenféllel szemben, aki ellenzi az ukrajnai háborút.Ha leállítanák a háborút, elpárologna a hatalmuk. Múlt héten egy informátor olyan WhatsApp-üzeneteket hozott elő Hunter Bidenről, amelyek bizonyítják, hogy legalább az apja tudott a befolyással való üzérkedéséről és a külföldi üzletekben való valószínűsíthető részvételéről: “Itt ülök az apámmal” – írta Hunter Biden kínai társainak, pénzt követelve. Ez több, mint bármi más, amit az elmúlt években Bidenékről jelentettek. Ez volt – ahogy mondani szokták a “füstölgő pisztoly”.Ott van a WhatsApp-üzenetben, pont ott, ami egy normális elnöknél bőven elég lenne ahhoz, hogy lemondjon minden további jelöltségről. De Joe Bidenre és segítőire ez gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt.A média nagy része teljesen figyelmen kívül hagyta, vagy megpróbálta valamiféle erkölcsi győzelemként beállítani Biden és fia kapcsolatát:

“Hunter Biden sagájának igazi értelme” – írta Nicholas Kristof a The New York Timesban – “nem az elnöki korrupcióról szól, hanem arról, hogy a függőség problémája mennyire elterjedt, és hogy egy elszánt szülő feltétel nélküli szeretettel néha visszatéríthet egy gyermeket”.

Ezt valóban a New York Timesban írta, és ha kételkedik benne, akkor tudnia kell, hogy ez a nézet igen széles körben elterjedt. Itt van az ABC véleménye:

“Hunter Biden története a botrány mellett egy apa szeretetének története is. Joe Biden soha nem mondott le fiáról, Hunterről.”

A kiszivárogtató tehát benyújt egy szöveges üzenetet, amelyből kiderül, hogy Joe Biden a fiával együtt volt a szobában, amikor a fia politikai befolyást árult ki egy ellenhatalomnak, nevezetesen a kínai kormánynak, és az ABC News ezt így értékeli: Joe Biden egy szerető apa, fogadd el, vagy hagyd el.Hogyan magyarázható egy ilyen reakció? Nos, így beszél az, akinek nincs mitől tartania egy közelgő elnökválasztáson – máris zsebben van a dolog, nem is vesződik azzal, hogy elnézést kérjen a jelöltsége miatt, mert nem is kell. Elvégre az általuk kormányzott országban elektronikus szavazógépek vannak!Joe Biden 2020-ban körülbelül 81 millió szavazatot kapott, és elég biztosak benne, hogy újra meg tudja csinálni. Sőt, tudják, hogy újra meg tudja csinálni. Ezért nem is aggódnak. De valójában azoknak, akik Joe Bident irányítják – Susan Rice-nak és a többieknek – már aggódniuk kellene egy kicsit. Amíg Joe Biden reggelente felkel és felöltözik, addig ők továbbra is irányíthatják a kormányunkat, sajtóközleményeket írhatnak, politikát alakíthatnak. … De az egyetlen dolog, amit ezek az emberek nem tudnak irányítani, az az öregedés. Joe Biden öreg, 80 éves, most a következő ciklus végén 85 lesz. …Amikor az idős emberek elkezdenek lecsúszni, akkor gyorsan lecsúsznak. És Joe Biden elkezdte ezt a csúszást. Joe Biden már nem fogja bírni tovább. Egy-két éven belül teljesen el fog tűnni, és ezt már nem lehet eltussolni. Azon a ponton a Demokrata Párt a szétesés problémájával fog szembesülni.Ha Joe Bident jövőre újraválasztják, majd a hivatali ideje alatt rokkantság vagy halál miatt távozni kényszerül, az azt jelenti, hogy Kamala Harris lesz az Egyesült Államok elnöke. És ezt senki sem akarja, még a férje sem. A valós életben senki sem szereti Kamala Harrist. Ez nem támadás ellene, mert valójában lehet sajnálni valakit, akit ennyire sokan utálnak. Ehelyett ez a megváltoztathatatlan fizikai valóság megfigyelése, mint a gravitáció vagy a fotoszintézis: senki sem akarja, hogy Kamala Harris legyen az elnök, senki sem jár azzal jól, ha ő lesz az elnök, így a logika azt sugallja, hogy változás lesz.Valaki másnak kell jönnie, és bárki legyen is az, annak a személynek közvetlenül a jövő évi választások előtt kell beszállnia a versenybe, miután Biden kiesik. Ki lehet az a személy? Természetesen nem tudjuk, ez mind csak találgatás, de azt tudjuk, hogy bárki is lesz az a személy, két alapvető kritériumnak kell megfelelnie: Ugyanolyan sekélyesnek és kíméletlennek kell lennie, mint Joe Bidennek, és képesnek kell lennie arra, hogy behízelegje magát.… A modern Amerikában egyetlen ember van, akire illik ez a leírás: Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója, és nem zárható ki, hogy történetesen ő lesz Joe Biden új, legközelebbi barátja:

“Itt vagyok, elnök úr” – mondta Newsom Bidennek egy múlt heti közös rendezvényen. “Büszke amerikaiként és büszke kaliforniaiként vagyok itt. Nemcsak az ön hite és elkötelezettsége nyűgöz le, amit az ország és a világ iránt tanúsít, amelyet megpróbálunk felépíteni, hanem az ön eredményei, a tettei, a szenvedélye és az alkotó képessége is”.”

Tehát: “El vagyok ragadtatva tőled, Joe Biden!” Képzeld el, hogy ilyen bókot mondasz! Képes lennél rá? Képes lennél ilyet kiejteni a szádon?Kevés ember képes rá, de Gavin Newsomnak egyáltalán nem okozott gondot, amikor ezek a szavak leperegtek a villás nyelvéről.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)