KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Tamás a Krímből: Forrongó Közel-Kelet – iszlám hatalmi szereplők

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az Izrael által indított gázai szárazföldi hadművelet kiteljesedése még jó időt vesz igénybe, a harcok vélhetően hónapokig elhúzódnak majd. Ennek következtében időszerű hogy röviden áttekintsem a térség vezető, az iszlám civilizációhoz tartozó államainak helyzetét.

Törökország és az oszmán szultanizmus

Törökország a hidegháború vége óta egyre gyorsuló ütemben veszíti el szekularizált jellegét. Ez részben a világpolitikai változásoknak (az iszlám erősödő civilizációs erejének), részben a hagyományosan vallásosabb és konzervatívabb anatóliai rész demográfiai fölényének tudható be.

Erdogan hatalomra kerülésével egy karizmatikus és erős központi hatalom épült ki, amely nem is fogja egykönnyen kiengedni a hatalmat a kezéből a jövőben sem. Törökország – bár jelentős gazdasági problémákkal küzd – az utóbbi években megerősítette regionális nagyhatalmi státuszát. A sikertelen EU integráció után az atatürki út végleg lezárult számára és leginkább a türk népek és a Közel-Kelet lett a geopolitikai fókuszban Bulgáriában és Németországban mindazonáltal a törökök jelentős politikai tényezők. A Nyugat-Balkánon is komoly befolyással bírnak a muzulmánok körében, hiszen erős politikai- és anyagi támogatásra számíthatnak Törökországtól.

Keleti határaiknál Azerbajdzsánt mintegy előretolt ékként használva bővíti befolyását és a közeljövőben akár újabb területeket szakíthat ki Örményország testéből. Azerbajdzsáni kapcsolatai garantálják számára a legfontosabb energiahordozókhoz való hozzáférést, valamint a közép-ázsiai türkök elérését is. Szíriában továbbra is aktív, ahol leginkább a kurd szeparatisták gyengítésén dolgozik kisebb-nagyobb sikerrel.

Hadiipara részben önálló, NATO országként be van csatornázva az amerikai hadigépezet rendszerébe, de jelentős saját fejlesztésekkel is rendelkezik, elég a dróngyártására gondolni.

Az utóbbi napok gázai eseményeit Erdogan az egész szunnita világ vezetőjeként megnyilvánulva próbálja kamatoztatni, amelynek történelmi gyökerei is vannak: az Oszmán-ház 1924-es bukása óta a legfőbb szunnita vezető tisztsége, a kalifa, betöltetlen. Erdogan erős retorikájával kijelölte magát erre a szerepre, persze ehhez az araboknak is lesz egy-két szavuk.

Ez is érdekelheti:  Izraeli tömegmészárlás Gázában – Az USA megvétózta Izrael elítélését

Irán, a siíta hatalom

Teherán az évtizedek óta tartó szankciós politika eredményeként gazdaságilag jelentősen önállósodott és a világ többpólusúvá válásával egyre szorosabb kapcsolatot ápol a nem nyugati országokkal, elsősorban Oroszországgal és Kínával.

Közvetlen környezetében lévő országokkal semleges vagy jó kapcsolatot ápol, így határait fenyegetően nincs közvetlenül veszélyeztetve. Politikai berendezkedését tekintve azonban annál inkább. Irán Észak-Korea és immáron Oroszország mellet a Nyugat legnagyobb ellensége és ne legyen kétségünk afelől, hogy Washington dollármilliárdokkal támogatná egy perzsa tavasz kirobbanását, ha erre esélyt látna. Irán általa kiépített vagy támogatott milíciák egész hadával rendelkezik az egész közel-keleti térségben, e tekintetben talán csak Szaúd-Arábia tud versengeni vele, bár Irán fölénye jelentős. Ezen milíciák Szíriában, Libanonban, Palesztinában, Jemenben, Irakban és kis számban Jordániában is megtalálhatók. Ütőkepés, azonnali reagálású csoportok, amelyek bár jelentős részben saját politikával rendelkeznek, azonban Teherán szava döntő lehet stratégiai döntések meghozatala előtt.

Irán jelentős szénhidrogén tartalékokkal és teljesen önálló hadiiparral rendelkezik. A közel-keleti országok közül ő van legkevésbé kitéve a Nyugat befolyásának, hiszen gyakorlatilag semmilyen gazdasági és politikai együttműködéssel nem rendelkezik ezirányba. Fő prioritása saját siíta államának biztosítása, amely hagyományosan ellenséges a szunnita (leginkább arab szunnita) államokkal, valamint Izrael állam megsemmisítése.

Szaúd-Arábia, a vezető arab állam

Rijád, csakúgy mint a többi Öböl-menti ország, gazdasági erejét kimeríthetetlen szénhidrogén készleteinek köszönheti. Az utóbbi évek elképesztő gazdasági fejlődést hoztak a számára, de a gazdaság diverzifikációja nem történt meg (és vélhetően nem is fog). Történtek jelentős előrelépések a szolgáltató szektorok fejlesztése tekintetében, de az olaj- és gázkitermelő iparon kívül nincs nehézipar az országban. Saját hadiipara elhanyagolható, ezt jelentős külföldi vásárlásokkal (elsősorban amerikai és német) próbálja kompenzálni, de ez egy elhúzódó konfliktus esetében megköti a kezét a Nyugattal szemben.

Ez is érdekelheti:  A Blackwater alapítója szerint a Nyugatnak el kell ismernie a Krímet és a Donbasszt

Hagyományosan USA szövetséges… volt. Az idén kínai közvetítéssel megkezdett szaúdi-iráni kiegyezés komoly döfés volt az USA-nak. Bár voltak katonai próbálkozásai Jemenben és Szíriában, az utóbbiban a szélsőségesen iszlamista vahabitákat támogatva, sikereket gyakorlatilag nem ért el. Ezen két konfliktus ellenére elmondható, és ezt az Izrael felé nyitó Ábrahám-egyezmény is igazolja, hogy alapjában véve a békében érdekelt. Egy kirobbanó háborúval sokat veszíthet, de keveset nyerhet.

Egyiptom, a sánta óriás

Az egyetlen hatalmi potenciállal rendelkező ország, amely határos Izraellel. Helyzete nagymértékben más az előző hatalmakhoz képest.

Kairó sok szempontból korlátozottan szuverén ország. Hadiipara teljesen nyugati befolyás alatt áll, gazdasága gyakorlatilag romokban, az Öböl-menti arab országokéhoz mérhető szénhidrogén készlete nincs. Ha nem kapna rendszeresen amerikai (Izrael után a második legtöbbet) és európai finanszírozást az ország rövid időn belül működésképtelenné válna. Ezen kívül itt van a legnagyobb különbség a politikai vezető réteg és a társadalom elképzelése között a palesztin konfliktust illetően.

A Gázával határos országban jelentős palesztin kisebbség él és a társadalom (főként a gettók, amelyek itt tízmillió feletti embert jelentenek) rendkívüli módon szimpatizál velük. Egyiptom teljes politikai rétege számára létfontosságú, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon egy olyan szintre, amely egy újabb arab tavasz létrejöttét eredményezheti az országban és akár egy Muzulmán Testvériség visszajövetelés jelenthetné valamilyen formában.

Írta: Tamás a Krímből

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: Getty Images

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük