"A nácik szembeszállnak Istennel." - Az Ukrajnában letelepedett Kazár Maffia a keresztény egyház ellen támadt

KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Szánthó Miklós: Semmilyen politikai tevékenységet nem folytathatnak a magyar bírák

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

A bíráknak a feladata a jogalkalmazás, nem pedig a politikai tanácsadás – szögezte le Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója arra reagálva, hogy David Pressman amerikai nagykövet pénteken rapportra rendelt be két magyar bírót, Matusik Tamást és Vasvári Csabát. Az Országos Bírói Tanács szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést – tette hozzá.

Az, hogy a baloldali Biden-adminisztráció diplomatája egy kedélyes beszélgetésnek álcázott rapportra rendel be magyar bírákat, ráadásul egy olyan testület tagjait, mely a magyar bíróságok igazgatásának felügyeletét látja el, komoly szuverenitásproblémákat vet fel

– mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy David Pressman amerikai nagykövet pénteken rapportra rendelt be két magyar bírót, Matusik Tamást és Vasvári Csabát, akik az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is. Az esetről elsőként beszámoló Tűzfalcsoport azt közölte: információik szerint az ügy bírósági körökben megütközést keltett, forrásaik a magyar igazságszolgáltatásba való durva beavatkozásként értékelték.

Szánthó Miklós rámutatott: az OBT egyes tagjainak működését régebb óta kifejezetten politikai felhangok kísérik. Ismeretes, pár éve a testület a közigazgatási bíróságok terve miatt az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatánál „feljelentette” a kormányt, továbbá Vasvári Csaba volt az a bíró, aki a 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján.

Szánthó Miklós hangsúlyozta, a bírák külföldi erők általi „edukálása”, „érzékenyítése” veszélyezteti a magyar közjogi szervek integritását. Mivel – mint kiemelte – a magyar bírák az alaptörvényre tesznek esküt – ideértve az ország alkotmányos önazonosságának védelmét –,

semminemű politikai tevékenységet nem folytathatnak, működésük során mindenkor függetlennek és pártatlannak kell lenniük, etikai kódexük szerint még a látszatát is kerülniük kell annak, hogy bárkinek kedveznének.

Szánthó Miklós kitért arra is, hogy a találkozón részt vevő bíráknak tisztában kellett lenniük azzal, hogy David Pressman egy külföldi államot és kormányt, annak érdekeit képviseli, valamint a budapesti amerikai nagykövetség elmúlt időszakban tett, politikai marketing területére tartozó tevékenységével is. Nemrég ugyanis a magyar jobboldali sajtót támadták minősíthetetlen fake newsokkal az ukrajnai háború kapcsán, továbbá a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatához tartozó „civilekkel egyeztettek”. Ezeket az akciókat – idézte fel – még a The Wall Street Journal is „bohóckodásnak” minősítette a napokban, többek között a nagykövetség genderpropagandáját is.

Az Alapjogokért Központ főigazgatója leszögezte: a bíráknak a feladata a jogalkalmazás, az OBT-nek az igazgatás felügyelete, nem pedig a politikai tanácsadás. Emiatt, mutatott rá Szánthó Miklós,

az OBT szóban forgó két tagjának erkölcsi és morális alapon – függetlenül a vonatkozó összeférhetetlenségi, alkalmatlansági vagy fegyelmi eljárásoktól – meg kellene fontolniuk a tisztségükről való lemondást, de minimum a nyilvános bocsánatkérést.

Rendkívül veszélyes példa lehet, ha megszokottá válik, hogy magyar bírák rendszeres ideológiai coachingokra kezdenek járni külföldi államérdekek képviselőihez

– szögezte le Szánthó Miklós.

Az üggyel kapcsolatban lapunknak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász korábban azt mondta: a nemzetközi gyakorlatot áttekintve szokatlannak minősíthető a bírói testület két tagjának tárgyalása egy másik állam nagykövetével. Mint közölte, az Egyesült Államok alkotmányos alapelveivel is összeegyeztethetetlen, hogy más hatalmi ágak megpróbáljanak beleszólni a bírói igazságszolgáltatás működésébe, s hogy egy-egy konkrét ügyben az ő presszionálásukra szülessen hivatalos döntés.

A Magyar Nemzet korábban beszámolt arról is, hogy Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája, az Országos Bírói Tanács sajtószóvivője nyilatkozott a The Guardian című liberális brit lapnak, amelynek hasábjain közölte azon véleményét, miszerint a „kormány beavatkozik a bíróságok munkájába”.

Eközben derült ki, hogy Vasvári Wikipédia-szócikkéből eltűnt minden rész, ami a 2006-os gyurcsányi terrort követő szerepéről szólt. A szövegrész többek között emlékeztetett rá, hogy »a 2006. évi őszi budapesti zavargások – különösen az MTV-székház ostroma – után több száz ártatlant helyezett önkényesen előzetes letartóztatásba, kizárólag rendőri állítások alapján. A gyanúsítottak többségét találomra fogdosták össze az utcáról vagy hurcolták el szórakozóhelyekről a rendőrök, majd rájuk fogták, hogy megtámadták őket.«

A Vasvári által előzetes letartóztatásba helyezettek elsöprő többsége szabadlábra került a másodfokú eljárásban, nagy részük ellen egyáltalán nem zajlott le végül büntetőeljárás. A legismertebb és legbotrányosabb ügye egy 23 éves egyetemista, Dukán Dániel pere volt, akire az ügyészség is csak felfüggesztett börtönt kért, Vasvári azonban perbíróként két és fél év letöltendőre ítélte, minden konkrét bizonyíték nélkül, csupán a Dukánt megverő rendőrök vallomásaira alapozva. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla végül felfüggesztettre csökkentette a büntetést.

 

Kiemelt kép: Szokatlannak minősíthető a bírói testület két tagjának tárgyalása egy másik állam nagykövetével (Fotó: David Pressman Twitter-oldala)

Magyar Nemzet

Várjuk véleményét itt!

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás