A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
Sem Kijev, sem Washington nem tesz eleget az orosz ultimátumnak
Kijev nem válaszolt Moszkva felszólítására, hogy záros határidőn belül teljesítse Ukrajna nácitlanítására és demilitarizálására vonatkozó követelését, különben az orosz hadsereg fog lépni helyette. Washington sem adja jelét, hogy engedékenységre akarná bírni szövetségesét – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a megismert tények alapján.
Lavrov orosz külügyminiszter december 27-én tett ultimátumszerű kijelentésére, miszerint „Van még egy kis lehetőség, hogy békés úton elfogadják Ukrajna nácitlanítását és a demilitarizálását, de ha elszalasztanák az alkalmat, az orosz hadsereg fog foglalkozni a kérdéssel”, az ukrán vezetés azzal válaszolt, hogy rakétát lőtt Fehéroroszországra. Az S-300 légvédelmi rakétát december 29-én, helyi idő szerint 10 órakor indították a szomszédos országba, de a fehérorosz légvédelem megsemmisítette.
Alig egy hete újabb ukrán drón támadás érte az orosz hadászati bombázók Engels támaszpontját, az ukránok ellenőrizte területtől 600 km-re mélyen, orosz területen.
Sem az USA, sem a NATO nem kifogásolta az ukrán támadásokat, ellenkezőleg, jogosnak minősítette, hogy a kijevi erők támadást intézzenek olyanok ellen, akik rátámadtak Ukrajnára. Egyesek még arra is biztatták a kijevi vezetést, hogy foglalja vissza a Krímet.
Abból kiindulva, hogy az orosz vezetés 2021. december 17. óta mindig előre megmondta, mit fog tenni, ha a Nyugat nem teljesíti biztonsági követeléseit, aligha férhet kétség ahhoz, hogy a lavrovi ultimátumot tettek követhetik, s Ukrajna megszűnjön a NATO Oroszország ellen irányuló felvonulási terepévé válni – vélik megfigyelők.
Nyitott kérdés, vajon a nem teljesítés esetére kilátásba helyezett, és T-90-es harckocsik donbászi felvonultatásával alátámasztott orosz katonai offenzívára hogyan válaszol a Nyugat. Ugyanis vannak, akik a NATO közvetlen beavatkozását sürgetik.
A kialakult helyzetben Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy az eddiginél is többen menekülnek majd ide a harcok elől, és az ország biztonsága is veszélybe kerülhet, ha megengedi a NATO-nak, hogy felvonulási terepként használja területünket Oroszország ellen.
A magyar kormány felemás módon reagál a veszély-helyzetre. Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatában elhatárolódott ugyan Washington Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatásától, azt állítván, hogy a háború befejezése múlik rajta, de szót sem ejtett a béke feltételéről: az orosz biztonsági követelések jogosságának elismeréséről, és nemzetközi törvénybe iktatott teljesítésükről. A magyar miniszterelnök még mindig úgy tesz, mintha a kelet-nyugati kiegyezés megkerülhető kérdés volna, és Magyarországnak nem kellene szerepet vállalnia érte.
Moszkva, Kijev, Washington, Minszk, 2022. december 30. péntek (MB)
