A Nemzeti InternetFigyelő 2009 óta mondja ki azt, amit a mainstream elhallgat. Ezért 2022 óta a Google korlátozza a keresőben való láthatóságunkat, a Facebook pedig csökkenti az elérésünket. A bevételünk elapadt – de a NIF nem áll meg.
Ha hisztek abban, amit csinálunk, kérjük, támogassatok minket. Minden adomány – akármilyen kicsi – segít. Nem a Google-tól függünk. Hanem tőletek.
Most különösen nagy szükségünk van a támogatásotokra!
„Nem hiszek az egyezményekben” – ezt mondta Magyar Péter februárban, most mégis ratifikálná az Isztambuli Egyezményt
Deák Dániel rámutatott: a miniszterelnök ma „történelmi lépésként” jelentette be az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezését, miközben februárban még élesen bírálta a nemzetközi egyezményeket. A fordulat hátterében a tegnapi Varga Judit-meghallgatás állhat.
Magyar Péter csütörtökön bejelentette, hogy kezdeményezik az Isztambuli Egyezmény ratifikálását. Deák Dániel a Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy az időzítés nem véletlen: a miniszterelnök a tegnapi Varga Judit-meghallgatás után próbálja visszavenni a kezdeményezést, és a saját bejelentésére terelni a figyelmet.
Varga Judit 2020-ban világosan megindokolta az ellenállást
Deák Dániel emlékeztet: Varga Judit igazságügyi miniszterként határozottan ellenezte az egyezmény ratifikálását, és részletesen le is írta, miért. 2020 januárjában így fogalmazott:
„Határozott IGEN a nők védelmére és határozott NEM az illegális migrációra és a gender-ideológiára.”
Konkrét genderpolitikai és migrációs kifogásai voltak: elutasította a társadalmi nem fogalmának és az egyezmény általa kifogásolt ideológiai elemeinek beemelését a magyar jogba. Úgy látta, ezek túlterjeszkednek a nők védelmén.
Az egyezmény végrehajtását ellenőrző GREVIO olaszországi jelentésére is hivatkozott. Értelmezése szerint a testület a migráció korlátozását és a hagyományos családmodellt támogató politikát is bírálta.
Varga Judit hangsúlyozta: a ratifikáció hiánya nem akadálya a bántalmazók felelősségre vonásának. Emlékeztetett arra, hogy a kapcsolati erőszak már 2013-ban önálló büntetőjogi tényállás lett. A nők védelmét következetes jogalkalmazással, áldozatsegítéssel és megelőzéssel kívánta erősíteni – nem egy ideológiai töltetű nemzetközi egyezménnyel.
A török példa: elsőként ratifikálták, elsőként léptek ki
Deák Dániel a török példára is felhívja a figyelmet. Törökország 2012-ben elsőként ratifikálta az egyezményt, majd 2021-ben elsőként lépett ki belőle, családpolitikai és genderrel kapcsolatos kifogásokra hivatkozva. A csatlakozás mellett is súlyos probléma maradt a nők elleni erőszak: a török belügyi adatok 2020-ban 268 nőgyilkosságot rögzítettek. A vállalások tényleges végrehajtása nélkül egy egyezmény sem töltheti be a szerepét.
Februárban még mást mondott
A legfájóbb pont Deák Dániel szerint az, hogy Magyar Péter még februárban is így fogalmazott:
„Nem hiszek abban, hogy nemzetközi egyezményektől és azok ratifikálásától lesz jobb a magyar nők helyzete.”
Most ugyanezen egyezmény ratifikálását történelmi lépésként jelenti be. A tegnapi meghallgatás után ez Deák Dániel szerint politikai kármentésnek tűnik. A saját februári kijelentésével való szembefordulás azonban magyarázatra szorul – és ezt a magyarázatot eddig senki nem adta meg.
