Scholz: A németeknek „hazudnak” az ukrajnai segélyekről
Olaf Scholz német kancellár azzal vádolta bírálóit, hogy megtévesztik a választókat azzal kapcsolatban, hogy nem hajlandó jóváhagyni a Kijevnek tervezett 3 milliárd eurós (3,1 milliárd dollár) segélycsomagot. Magas rangú tisztviselők Scholzot okolták a gyorssegély késlekedéséért, amelyet Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter javasolt.
A kancellár azt állította, hogy az ügyletet támogatók nem tisztázták a finanszírozás módját, vagyis, azt, hogy ezt az összeget miből teremtik elő.
„A német népnek hazudnak” azok, akik nem hajlandók beszélni arról, hogy hogyan akarják finanszírozni ezt a csomagot
– állította Scholz a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott hétfői interjújában.
Az Ukrajnának nyújtandó segély kérdése a jövő hónapban esedékes németországi parlamenti választások előtt a politikai viták középpontjában áll. A Szociáldemokrata Párt (SPD) Scholzot jelölte a következő kormányalakításra, miután Pistorius elutasította a párt jelölését annak ellenére, hogy népszerűsége egyes felmérések szerint meghaladja a kancellárét.
Baerbock, a Zöldek egyik vezető képviselője a múlt héten arról panaszkodott, hogy vannak olyan tisztségviselők, akik a választók megnyerésének érdekében a nemzeti érdekeket helyezik előtérbe az
„Európa békéjének biztosítását szolgáló felelősséggel” szemben.
Baerbock Pártja tagja volt annak a kormánykoalíciónak, amely tavaly az SPD-vel és a Szabad Demokrata Párttal (FDP) a költségvetési kiadások miatt kialakult konfliktus következtében bomlott fel.
Friedrich Merz, az ellenzéki kereszténydemokraták kancellárjelöltje szintén bírálta Scholzot, amiért nem nyújt több támogatást Ukrajnának. Merz jelenleg a kancellári cím esélyesének számít. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a támogatottságot tekintve a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetsége áll az élen, nem sokkal a választások előtt.
A bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt a főbb politikai szereplők közül azzal tűnik ki, hogy ellenzi Kijev finanszírozását, és a gyengélkedő német gazdaság beindítása érdekében az olcsó orosz energia beszerzésének újraindítását szorgalmazza. Az AfD jelenleg a kereszténydemokraták mögött áll a közvélemény-kutatásokban. Azonban a Németországban működő „demokrácifelfogás” jegyében a képviselők mindent megpróbálnak elkövetni az AfD betiltásáért, mivel az szerintük állítólag veszélyt jelent a német „demokráciára”.
A kormánykoalíción belüli nézeteltérések ellenére a jövőbeni ukrajnai segélyekkel kapcsolatban Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll a Kijevnek nyújtott katonai adományozók között, mivel a Kieli Világgazdasági Intézet szerint 2022 januárjától 2024 októberéig mintegy 11 milliárd eurót juttatott Kijevnek.
Kiemelt képen: Scholz Baerbock után kap, amikor az kirohan a kormányülésről 2025. január 15-én. / Fotó: © AP Photo / Ebrahim Noroozi