Zelenszkij puccstól tart, szökni akar, de az USA nem engedi

Romániai gázhelyzet: többet többért

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Drágábban, ugyanakkor a korábbinál nagyobb mennyiségű orosz gázt kényszerült importálni Románia. Közben meg egy éve üresen áll a közel félmilliárd eurós BRUA-gázvezeték, amelyen az orosznál lényegesen olcsóbb azeri gáz érkezhetne az országba.

Mindössze egy év alatt megnégyszereződött az Oroszországból importált gáz ára. A romániai Országos Energiaszabályozó Hatóság adatai szerint 2020 szeptemberében még 150 dollárt fizettek ezer köbméter orosz gázért, ez az ár az év végére már 180 dollárra, 2021 márciusában pedig 204 dollárra emelkedett. Átmeneti árcsökkenés következett: áprilisban 185 dollárba került az energiahordozó ára, ugyanis a végéhez közeledett a fűtési szezon. Aztán a nyár végén minden eszkalálódott: augusztusban a Gazprom 169 dollárról 214-re emelte az árat, szeptemberben pedig 325-re. Októberben már árrobbanásról beszélhettünk: 612 dollárt kellett fizetni ezer köbméter orosz gázért, azaz egyetlen hónap alatt 88 százalékos drágulás történt.

Eközben nőtt az import mennyisége is. A Gazprom tájékoztatására hivatkozó Ziarul Financiar című gazdasági lap szerint a Romániába irányuló export mennyisége november végéig meghaladta a múlt évi teljes kontingenst. Az év első kilenc hónapjában ugyanis a romániai fogyasztás három százalékkal meghaladta a 2020-as, hét százalékkal pedig a 2019-es szintet. Az importnövekedést mindenekelőtt az idézte elő, hogy a legnagyobb hazai szállító, az OMV Petrom idén tíz százalékkal kevesebb gázt termelt ki, mint egy évvel korábban. Az előrejelzések szerint az Oroszországból érkező idei romániai gázimport bőven meghaladja az egymilliárd köbmétert – tavaly ez a mennyiség 960 millió köbméter volt.

Gázügyben Románia teljesen kiszolgáltatott Oroszországnak, a brutális mértékű drágulást elsősorban a nagyon gyenge lábakon álló alkupozíció magyarázza. Pedig tavaly november óta akár alternatívája is lehetne Romániának, akkor adták át ugyanis a BRUA-gázvezeték romániai szakaszát. A 479 kilométer hosszú, 478,6 millió euróba kerülő szakasz szállítási kapacitása Románia és Magyarország között évi 1,75 milliárd köbméter, Románia és Bulgária között pedig 1,5 milliárd köbméter mindkét irányban. A jelentős mértékben ­uniós finanszírozással megvalósult beruházás egyértelmű célja az orosz gáztól való uniós függés csökkentése az azeri gázzal való kiváltással.

Egy évvel a hivatalos átadást követően azonban a BRUA kihasználtsága minimális, miután Görögország még mindig nem oldotta meg a BRUA csatlakoztatását a TAP-vezetékre, amely 878 km hosszú és azeri gázt szállít a Kaszpi-tengertől az Európai Unióba. Elvileg nem volna akadálya, hogy Románia is vásároljon az Azerbajdzsánban kitermelt gázból, ám a Bulgáriába egy korábban is létező vezetéken át érkező azeri gázból nem jut a szomszédnak. Pedig az azeri gáz a Gazpromtól vásárolt energiahordozónak a negyedébe kerülne.

A drága gázt duplán fizeti meg Románia, a gázár ugyanis valamennyi termék árába „begyűrűzik”. A marosvásárhelyi Azomureș vegyi kombinát például arra hivatkozva állította le a termelését, hogy képtelen eladható áron műtrágyát előállítani: az önköltségi ár hetven százalékát a gázár teszi ki.

Magyar Nemzet

Borítókép: illusztráció az Északi-áramlat 2 gázvezetékről (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás