Románia recesszióba csúszik – a politikai káoszt a gazdasággal fizettetik meg
A Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai idénre 0,5 százalékos GDP-visszaesést jósolnak Romániának. Az ok nem titok: a politikai instabilitás, amelyet a Bolojan-kormány május 5-i megbuktatása tetőzött be, azonnali és tartós gazdasági károkat okoz.
A lej zuhanásától a kötvényhozamok emelkedéséig, a „bóvli” besorolás fenyegetéséig minden egyszerre jött össze keleti szomszédunknál.
TÁMOGASD ADÓD 1%-ÁVAL A
NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLATOT!
ADÓSZÁM:
19334684-1-05
„A jogvédelem nemzeti ügyünk!”
A számok: 0,5 százalék mínusz – és ez még optimista becslés
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának szakértői idénre 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak Romániára – ez mérsékelt, de valódi recessziót jelent. Az előrejelzés maga is egy lefelé tartó spirál eredménye: az év elején még 0,8 százalékos növekedést prognosztizáltak, majd az iráni konfliktus kirobbanásakor 0,4 százalékra csökkentették, aztán 0,2 százalékra, és most először fordult negatívba a becslés.
Szász Levente, a kutatócsoport koordinátora szerint a 2027-re vonatkozó becslés viszont pozitív marad: jövőre 2,2 százalékos növekedés várható – de csak akkor, ha a politikai helyzet stabilizálódik.
Az a „ha” ebben a mondatban kulcsszó.
Hogyan jutott ide Románia?
Románia 2024-ben 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt produkált – ez az Európai Unió egyik legsúlyosabb értéke volt. A Bolojan-kormány erre adóemelésekkel, állami kiadáscsökkentéssel, közszféra-bérfagyasztással és nyugdíjreformmal válaszolt. Az intézkedések fájdalmasak voltak, de eredményeket is hoztak: a hiány csökkenni kezdett, Románia éppen csak elkerülte az adósságbesorolás rontását, és a kormány igyekezett megőrizni a hozzáférést a körülbelül 10-11 milliárd eurónyi európai helyreállítási forráshoz az augusztusi határidő előtt.
Majd jött a politikai dinamit.
A PSD és az AUR – furcsa szövetség, valódi következmények
Május 5-én a kormánykoalícióból kilépett Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség közösen benyújtott bizalmatlansági indítványát 281 képviselő és szenátor szavazta meg – ez rekord a rendszerváltás utáni román parlamentarizmusban.
Az európai szinten aggasztó üzenet: a román szociáldemokraták a radikális jobboldali, euroszkeptikus AUR-ral álltak össze egy proeurópai kormány megbuktatására. A PSD azzal indokolta döntését, hogy a megszorítások társadalmi ára túl magas volt – csakhogy a reformok érintette csoportok – közszféra-dolgozók, nyugdíjasok, helyi állami struktúrák – pontosan a PSD hagyományos szavazóbázisát alkotják. Az ideológia mögött tehát nagyon is kézzel fogható érdekek húzódnak meg.
A piacok azonnal reagáltak
A bizalmatlansági indítvány bejelentése után az euróban denominált tízéves román állampapírok hozama április 14-én még 6,697 százalék volt – április 29-ére ez 7,3636 százalékra ugrott. Az euró árfolyama néhány nap alatt történelmi csúcsra, 5,27 lejre emelkedett. A Babes-Bolyai Egyetem egyik kutatója egyenesen kimondta: ha nem sikerül kisebbségi kormányt alakítani, nagyon valószínű, hogy recesszióba kerül a gazdaság – és fennáll a „bóvli” hitelminősítői kategória veszélye is.
Mi jön most? Technokrata kormány és egy bizonytalanság
Nicusor Dan román elnök a legvalószínűbb forgatókönyvnek egy technokrata miniszterelnök kinevezését nevezte, és jelzése szerint rövidesen megkezdődnek a pártokkal való egyeztetések.
A helyzet súlyát az is jelzi, hogy mindez egy uniós határidő árnyékában zajlik: a helyreállítási forrásokhoz kapcsolódó reformok végrehajtása augusztusig esedékes, és a gazdaság stabilizálása bármilyen új kormányt nagy kihívás elé állítana.
NIF: Ami ebből Magyarországra vonatkozik
Románia esete tanulságos – és nem csak román szempontból. Keleti szomszédunk azt mutatja meg, mi történik, ha egy ország belpolitikai csatározásait a gazdaság fizeti meg: azonnal megjelenik a piacokon, a kötvényhozamokban, az árfolyamban, és végül az emberek zsebében.
Van itt egy másik párhuzam is, amelyet érdemes észben tartani: az új magyar Tisza-kormány szintén uniós forrásokat kíván lehívni, szintén szorítja a hiánycél, és szintén ígéreteket tett a strukturális reformokra. Ha a szomszéd kormánya azzal bukott meg, hogy komolyan vette ezeket a feladatokat – nos, az nem éppen biztató előjel arra, hogy a reformutak politikailag járhatók.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt kép: illusztráció
#Románia #Recesszió #BolojanKormány #PSD #AUR #GazdaságiVálság #NIF
