KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nem segítenek a devizahiteleseken – döntött a Kúria

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

WellmannA Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. A Kúria szerint a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés.

A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. Novemberben a Kúria elnöke tájékoztatást kért a törvényszékektől, ezt követően hét kérdésben megkezdték az eljárást, erről döntöttek most, több mint kétharmados többséggel. A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező érvényű…

Fotó: MTI / Kallos Bea
Fotó: MTI / Kallos Bea

A döntés szerint a devizaalapú hitelszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós devizában adósodott el, és ő viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződés nem ütközik jogszabályba. A döntés azt is kimondja, hogy ha egy pont érvénytelen a szerződésben, a szerződés továbbra is érvényes lehet. A terhek későbbi egyoldalú eltolódása nem lehet oka az érvénytelenné nyilvánításnak, illetve a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kellett a várható terhekről az ügyfeleiket. Emellett, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor az érvényessé nyilvánításra kell törekednie. A bírói szerződésmódosítás egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolhatja a szerződést, de nem alkalmas arra, hogy tömegesen változtasson szerződéseken.

A jogegységi határozat célja az volt, hogy elősegítse az ügyek azonos szempontú elbírálását. „A bírák teljes mértékben átérzik a devizahitelesek helyzetét, de döntésüket csak a jogszabályok szerint hozhatták meg” – közölte a Kúria. A Kúria csak jogot értelmezhet, jogot nem alkothat – tette hozzá a közleményt felolvasó bíró. A jogegységi határozat készítése során hivatalból kifejtette álláspontját a legfőbb ügyész, és a jogegységi tanács elnöke véleményt szerzett be Matolcsy Györgytől, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől, valamint Vékás Lajos jogászprofesszortól.

A jogegységi határozat pontjai

1. A devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Ez is érdekelheti:  Bayer Zsolt: A takonygerincű

2. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A Kúria ehhez hozzáteszi: a szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre.

4. Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető.

5. Ha a bíróság a fogyasztói szerződés valamely rendelkezését érvénytelennek találja, a szerződés azonban az érvénytelen rész nélkül is teljesíthető, akkor ez azt jelenti, hogy az érvénytelennek minősített kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés azonban egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket.

6. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Unió Bírósága előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően fogja meghozni.

7. A bírói szerződésmódosítás arra szolgáló jogi eszköz, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik fél lényeges jogos érdeket sértő hatását. Nem alkalmas jogi eszköz azonban arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változásoknak azonos típusú szerződések nagy tömegét hasonlóan – csak az egyik fél számára hátrányosan – érintő következményeit orvosolja. Ha ezeket a hátrányos következményeket a jogalkotó bizonyos körben jogszabállyal rendezte, a jogalkotó beavatkozás e körben az egyedi bírói mérlegelést kizárja.

Kisebb tüntetés volt a bíróság épülete előtt

A hvg.hu munkatársa szerint kisebb tüntetés volt a Kúria épülete előtt a döntés idején, körülbelül 20-30-an ácsorogtak az épület előtt. Az egyik demonstráló a döntés kihirdetése után elmondta, hogy nem terveznek hasonló vonulást, mint nyáron, ám később mégis arról született döntés, hogy a budai bíróság elé vonulnak autókkal.

Ez is érdekelheti:  Feljelentés lett a Magyar Péter féle tüntetésből

Egy Koppány csoportos zászlóval felszerelkezett tüntető munkatársunknak a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „vajúdtak a hegyek és egeret szültek”, a bírók szerinte „idegenszívűek”, és a döntés véleménye szerint nem zárja ki a további perek lehetőségét. A területen kisebb számú készenléti rendőr is jelen van, tudósítónk elmondása szerint nincs intenzív jelenlét.

A hírre reagálva Simon Gábor MSZP-s politikus azt mondta, hogy a Fidesz most már nem háríthatja másra a felelősséget, hiába várt a Kúriától megoldást, így a kormánynak kell lépnie az ügyben.

Mit vizsgált a Kúria?

A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni.

Wellmann György kollégiumvezető tájékoztatót tart a Kúria ülése után. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)
Wellmann György kollégiumvezető tájékoztatót tart a Kúria ülése után. (Fotó: MTI / Kovács Tamás)

Megoldandó kérdés volt az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár.

Napirenden tartják

A kormány nyár óta ígéri a devizahiteleseknek, hogy megoldást talál a problémájukra. Az elmúlt hónapokban azonban a politikai kommunikáció inkább a kérdés fenntartására, mint a megoldására törekedett. Sajtóértesülések szerint ez azért történik így, mert a kormánypárt a kampány egyik fő témájaként kezeli a devizahitelesek ügyét, ezért igyekszik folyamatosan napirenden tartani. A bankoknak többször is ultimátumot adott a kabinet és a kormánypárt, és azt üzente, ha nem rendezik a problémát maguk, a kabinet talál megoldást. Az első határidő augusztus vége volt, a pénzintézeteknek akkorra kellett kidolgozniuk a javaslatcsomagjukat. A bankszövetség megtette ezt, azonban a kormánynak nem tetszett a csomag.

Ez is érdekelheti:  Cáfolják Washingtont az oroszok

Ezt követően szeptember elején Rogán Antal üzent a bankoknak a kormánypártok visegrádi kihelyezett frakcióülése után. A frakcióvezető azt mondta, ha a bankok november 1-jéig nem rendezik a devizahiteles problémát, a kormány jogszabályi úton rendezi azt. A bankok újabb javaslatot tettek le az asztalra, melyben a hvg.hu információi szerint jelentős engedményeket kaptak volna a devizaadósok, azonban a kormány ezt sem fogadta el.

Az Alkotmánybíróságot is bevonták

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter november 19-én egyeztetett az Országos Bírósági Hivatallal, valamint az ügyvédi és a közjegyzői kamarával. A miniszter azt ígérte, decemberre meglesz a devizahiteles-probléma egyes kérdéseit rendező minisztériumi javaslat, de nincs szó arról, hogy az állam tömegesen módosítaná a devizahitelesek szerződéseit. A miniszter ezt követően találkozót kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől, és egyeztetett vele a problémáról. A Kúria ezt követően indította meg a jogegységi eljárást.

Ezt követően november végén a kormány az Alkotmánybíróságot is bevonta az ügybe, és értelmezést kért azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felelnek meg a devizahitel-szerződések az alaptörvénynek. Orbán Viktor november végén azt mondta, két dologban várják az igazságszolgáltatás állásfoglalását. Egyrészt állapítsák meg, az embereknek vagy a bankoknak kell viselniük az árfolyamváltozásokból fakadó károkat és veszteségeket, másrészt pedig szögezzék le: szabad-e a bankoknak egyoldalúan egy korábban fölvett hitel kamatát módosítani, úgy, hogy az kedvezőtlenebbé váljon a hitelfelvevő számára. Le kell verni a cölöpöket – mondta a kormányfő. „Én az igazságszolgáltatást nem befolyásolhatom, de nagyon remélem, hogy az igazságszolgáltatás igazságot fog szolgáltatni az embereknek” – fogalmazott.

Forrás: HVG.hu

Nemzeti InternetFigyelő

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

7 thoughts on “Nem segítenek a devizahiteleseken – döntött a Kúria

  1. Na, szegény magyarok elmondhatján a EU-ba lépésrôl, „Kellett nekem megházasodni, a f…ra nyûgöt venni”. De szomorú!!!

    Corvinus

  2. Ehhez nincs mit hozzáfűzni.
    Elárultak minket a „komcsik”. Elárultak a keresztények. Elárultak a szocik. Elárultak Orbánék. De…
    Ennyire még soha senki nem tette meg ezt.
    Most sikerült.
    Tulajdonképpen megmentették orbáncigány seggét.
    Most majd a Kúriára fogják.
    Szép színjáték volt.
    Felszólítjuk a bírói hatalmat, hogy döntsön, de a lényeget halkan odasúgjuk.
    Ha nem így döntöttek volna, az azonnali összeomlás.
    Lehet menni békemenetelni…

    Vajon miért kell okádnom ettől az országtól?
    Azon már túl vagyok, hogy mindenemet elvesztettem…
    Nem kurvákra, nem kocsmára, nem szórakozásra vettem fel a hitelt és nem is sokat.
    Nem vagyok magyar?
    Ezt ilyen gennyszarok merik állítani rólam? Rólunk?
    Van egy q*..a anyjuk, és oda lehet menni annak ótvaros p*…jába megb*…ni.
    Gyártsák le a saját kistestvérüket.
    Szemét egy ország lett ez. Egy gennyhalom. El kellene pusztulnia. Ha annak az állítólagos Istennek aki ott van fenn, van egy kis belátása, elpusztítja ezt az országot.
    Sokan döglünk, de ez a szarhalom is kipusztul.
    tgyl

  3. Marha birkák mit vártatok?????!Magas labdát????!!!Egy percig is azt hittétek,hogy Victorescuék segíteni akarnak rajtatok????Hisz kilóra megvették a politikusokat!!Vitya odaszólt szájer cucusnak teflonon:hé beszéjjjjj mán a feleseggeddel.tuggya mán hogy hány kiló,oszt ha nem teszi akkó pakoljatok a p……csába!!!!
    joe

  4. Nem hiszem, hogy bármi meglepő történt volna!
    Abban az országban, ahol brutális sorozatgyilkosokat szabadon enged a bíróság; ahol többszörös, felelőtlen-lelketlen gyilkost yacht-kikötős luxus lakosztályra ítélnek; nevetséges, egy-két éves „büntetésre” ítélnek visszaeső, társadalomra veszélyes nehéz-bűnözőket; különösen nagy értékben, bűnszervezetben elkövetett sikkasztásért, visszaélésért felmentés jár kártérítéssel, ott nem az a meglepő, hogy a csalók javára ítél a bíróság! Az lett volna a csoda, ha a bűnözőket ítéli el! Egy nemzet kifosztása Magyarországon a „magyar” bíróságnak nem bűn. Igaz, még csak alig több, mint 4 millió szegény él Magyarországon, hisz „Magyarország jobban teljesít”. A felvásárlók felé. A maradék 5 milliárdból átalakítják a pályaudvart.
    Ez nem „igazságszolgáltatás” és ez nem „nemzeti kormány”.
    Nagy Péter

  5. Tiszaeszlár sokadik alkalommal. A magyarok országában eladó az igazság. És én nem a bankárokra haragszom, nem is a megvehető politikusokra. Hanem a sok becsületes marhára, akiknek csak annyi esze van, hogy hazataláljon.
    eSzeL

  6. E hír hallatán úgy tűnik, mintha a legfőbb hatalom a Kúria lenne. De ez nem így van.
    Mit vizsgált? az érvényben lévő jogszabályokat és az alaptörvényt. (A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, ….. azt, hogy a ….. jogszabályba, ………… ütköznek-e, …..” ).

    Álságos dolog a jogászokra mutogatni.
    Az sem szép, hogy az állampolgárokat, bennünket, hülyéknek gondolják, akikkel mindent meg lehet etetni..

    Ugyan már!
    Kinek a joga a törvényalkotás, meg az „alap”törvényalkotás?! Nem az országgyűlésnek?
    Mekkora szavazati aránnyal lehet ezeket érvényesíteni, elfogadtatni?! Nics meg talán a kétharmad?!

    Rogán Antal, és a többiek!
    Ekkora szemforgatást….

    Teleki

Hozzászólás a(z) Corvinus bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük