KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Nehogy későn kapcsojjá’! – avagy A bölcs és leválthatatlan nép ajkán született mondások bölcsesség- és igazságtartalmának időben történő megértéséhez

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Manapság, amikor a Klaus Schwab nevével fémjelzett „Nagy Újraindítással” való riogatás korát éljük, az ún. „nemzeti” (darab idővel ezelőtt még polgárinak hívott) közvetítő közeg (média) berkeiből egyre többször hangzik el afféle kisebb-nagyobb retorikai húr megpendítésnek is beillő közlés, mely szerint a nem is olyan távoli jövőben, a nyugati uniós országokból, ha nem is tömegével, de bizony szép számmal települnek majd át hazánkban a jómódú, legfőképpen a német nyelvterületen élő nyugdíjasok. Ráadásul, az országokon átívelő helyváltoztatás legfőbb okául most már nem az eddigiekben döntő fontossággal bíró anyagi jólétben megmutatkozó óriási különbség dominál, hanem a biztonságérzet.

És valóban! 2022-ben még csak a magyarországi lakosság 74%-a (1% híján a lakosság háromnegyede) élt az Európai Uniós szegénységi szint alatt (940 euró/hó), ez az adat (hivatalos, Eurostat!) idén már 78%. Hazánkban egy év alatt 4%-kal nőtt az uniós szinten szegénynek számítók népes tábora! Ez azért nem semmi! Ha ilyen az, amikor Magyarország előre megy, el nem tudom képzelni, milyen lehet az, amikor hátramenetbe kapcsolunk.

A műveltnek nevezett Nyugat és a köztünk lévő különbségek szemléletes érzékeltetése végett, darab idővel ezelőtt született egy mondás a dús képzeletű nép ajkán, mely így szól:

„Gyere Magyarországra! Ötven évvel le vagyunk maradva.”

Képzeletben forgassuk vissza most az idő kerekét, ha nem is ötven, de negyvenkét esztendővel ezelőttre!

A dátum: 1981.

A történet főhőse Jacques Attali (1943– ) közgazdász, író, társadalom-elemző, vezető köztisztviselő.

  • 1981 és 1991 között Mitterand elnök tanácsadója.
  • 1991 és 1993 között az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank első vezetője.
  • 1997-ben Claude Allegre francia oktatási miniszter felkéri a felsőoktatási fokozatrendszer átalakítására.
  • 2008–2010-ig Sarkozy elnök regnálása alatt a francia gazdasági fejlesztő bizottságot vezette.
Ez is érdekelheti:  Másodfokon is elítélték a DK-s Varju Lászlót

1981-ben – tehát amikor Jacques Attali Mitterand, francia elnök tanácsadója – a Seghers Kiadó gondozásában jelent meg Michel Salomon: „Az élet jövője” című interjúkötete. Ebből idézünk most egy rövid részletet a Jacques Attalival készült beszélgetésből:

A dátum tehát 1981!

„Amint az ember betölti a 60–65. életévét, többet fogyaszt, mint amennyit termel és így sokba kerül a társadalomnak. Tehát a társadalom szempontjából jobb, ha az emberi gépezet egyszerre áll le, mintha hosszabb ideig hibásan működne.”

A beszélgetés során a következő kérdés is elhangzik:

„Meghosszabbítható-e az átlagéletkor?”

Attali ezt a választ adja a kérdésre:

„Az ipari társadalom szempontjából a cél nem az emberi élet meghosszabbítása, hanem az, hogy egy meghatározott életkorig megvalósítsa a lehető legjobb életminőséget, oly módon, hogy minimális kiadással terhelje a társadalom egészségügyi ellátását.”

Amikor e sorokat pötyögöm (2023 december), hazánkban – ki tudja valójában mi okból?! – de betolták, még pontosabban, a gyógyíthatatlan ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) nevű betegségben szenvedő ügyvéddel, Karsai Dániellel betolatták a diskurzustérbe az eutanázia kérdéskörét. Személye azért különösen fontos és érdekes – hogy ne mondjam, egyszersmind jelképes is –, mert a száz legjobb magyarországi ügyvéd között tartották nyilván.

Az 1981-ben megjelent interjúkötetben a téma kapcsán ezt nyilatkozza Jacques Attali:

„Az eutanázia lényeges eszköze lesz jövendőbeli társadalmunknak. Az észszerű társadalmi gondolkodás először is a szabadság kérdését veti fel, márpedig az alapvető szabadságjog az öngyilkossághoz való jog, akár közvetett, akár közvetlen formában valósul meg ebben a társadalomban.. A kapitalista társadalomban az élet kioltására alkalmas módszerek és segédeszközök létre fognak jönni., és általánosan elterjednek majd, amikor az élet fenntartása gazdaságilag túl drága lesz, vagy elviselhetetlenné válik. Úgy gondolom, hogy az eutanázia, akár alapvető szabadságjogként, akár árucikk formájában, a jövendő társadalom egyik szabályozója lesz.”

Ahogy mifelénk mondani szokás: „Itt a baj nem kicsi!”

Ez is érdekelheti:  NATO: Stoltenberg megy... Rutte jön?

Már megint Istent játszunk, már megint Istent játszatnak velünk, pedig ez a tevékenység kivétel nélkül mindig katasztrofális következményekkel jár! Még mindig, már megint nem vagyunk hajlandók tanulni a múltunkból, a tört én-elemünkből, a hibáinkból? Még hányszor kell eljátszanunk, még hányszor kell eljátszatni velünk ugyanazt a hibás tudás szerint megírt forgatókönyvet, amely nem hajlandó tudomást venni a bennünket körülvevő világról, a teremtés alapvető szabályszerűségeiről?!

„A messziről jött ember azt mond, amit akar.” – tartja az ugyancsak nép ajkán született, ugyancsak bölcsnek nevezhető mondás. Úgy tűnik, ez már 1981-ben is így volt.

Gyün valaki a messzi nyugatról, fogja magát, és tesz egy ex cathedra (jelentése: csalhatatlan, megfellebbezhetetlen, feltétlenül helyes) kijelentést, melyből az következik, hogy már nem a gazdaság van az emberért, hanem az ember a gazdaságért. Már nem emberi-, hanem kapitalista, tehát elsődlegesen és mindenekelőtt az ember helyett immáron a profit érdekeit szem előtt tartó, a szüntelen és soha véget nem érő növekedésre alapozott társadalomban élünk.

Mivel a nyilvánosság – az életútnak, az ellátott (állami vagy közhivatalnoki) funkcióknak, betöltött pozícióknak köszönhetőn – hajlamos arra, hogy a közlőt (szakmai) tekintélyként kezelje, ellentétben az egykori SZDSZ-szel, melynek politikusai tudták, merték és tették, a nyilvánosság akkor sem tud, mer, vagy akar felszólalni a közlővel, annak tévedéseivel, vagy tudatos hazugságaival szemben, ha éppen ez lenne az érdeke. Ez az ún. tekintélyelven alapuló manipuláció! Ennek egyik formájával találkozhattunk a Jacques Attalival készült beszélgetés kapcsán is.

Attali 1981-ben, amikor a könyv megjelent, még csak 38 éves volt. Gondolj bele, mi történt volna, ha a 60–65 éves időlimitnél, visszakérdez a riporter:

„Akkor nagyjából egészéből ön is úgy félúton járhat. Hány jó éve van még? Úgy 20–25? Vagy az imént tett kijelentése nem mindenkire vonatkozik? Az egyenlők közti egyenlőbbek esetleg más elbírálás alá esnek?”

Ez is érdekelheti:  Vitray Tamás 91 évesen újra megnősült

Az öngyilkosság, mint alapvető jog? Miért is? Honnan is? Ilyenkor szokták megkérdezni: „Hallja magát, amikor beszél?” Innen már csak egy lépés a gyilkosság, mint alapvető jog! Elmentek otthonról? Lógva maradt pár deszka?

Kern András telefonos kabaréjelenetében van az, amikor az egyik hang a sok közül aszongya:

„POFOZZA MÁN LE VALAKI EZT A MESEMONDÓT!”

Mese nincs, tényleg itt és most értjük meg csak igazán a dús képzeletű nép ajkán született mondás bölcsesség és igazságtartalmát, mely szerint:

„Gyere Magyarországra! Ötven évvel le vagyunk maradva.”

Még időben vagyunk! Gondoltam szólok! Nehogy – mint eddig oly sokszor – most is, későn kapcsoljunk!

A Jacques Attalival kapcsolatos információkért köszönet a csodálatos Szöllősi Ildikónak.

 

Isten áldja Magyarországot!

Szabó László – 1 öntudatos pécsi polgár

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Jacques Attali közgazdász és író / Fotó: Getty Images / Gonzalo Fuentes

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük