„MONEY MONEY MONEY / MUST BE FUNNY”– avagy „For your safety and comfort!” (Az önök biztonsága és kényelme érdekében!)
Ja! És persze a klímaváltozás! Az aztán ki nem maradhat!
Kedvenc közgazdász szociológusom, Pogátsa Zoltán szokta volt mondani, hogy aki aggódik a készpénz kivezetése miatt, az nem ebben a világban él. Hiszen a köznyelvben csak „okosnak” titulált, és mindenkinél ott lévő, mindenhova magunkkal cipelt teljes értékű, internetképes számítógépünknek köszönhetően már amúgy is tudnak rólunk mindent.
Ez természetesen igaz, de tudni valakiről valamit, vagy éppen mindent, az egy dolog, és cselekedni, beavatkozni – mondjuk az éppen regnáló (állam)hatalom részéről – az meg egy teljesen más(ik) dolog! A kettő nagyon nem ugyanaz!
A Klaus Schwab nevével fémjelzett „Nem lesz semmid, de boldog leszel!” című „szép új világ” tematika egyik alapvető kelléke az ún CBDC – Central Bank Digital Currency (Digitális jegybankpénz).
Az elemzeskozpont.hu weboldal lesz a segítségünkre. A dátum: 2023.09.07.
Mit jelent a digitális jegybankpénz, CBDC?
A digitális jegybankpénz, angolul Central Bank Digital Currency (CBDC) egy központi bank által kibocsátott digitális pénzt jelent, mely egy ország hivatalos fizetőeszköze. A digitális jegybankpénz elektronikus formában létezik (nincs készpénz) és akár bankszámla nélkül is használható.
Feltétlenül felteendő kérdések formájában, az emberben ezúttal is óhatatlanul meg kell, hogy szólaljon, az a bizonyos sokat emlegetett képzeletbeli vészcsengő! Méghozzá fülsiketítő hangerővel!
A jelenlegi kereseti viszonyok közepette (2023 októbere van, amikor e sorokat írom) Vidék-Magyarország 5-600 eurós kereseteiből kiindulva, nagyon úgy tűnik, hogy a gyarmatok és a (fél)periféria – értsd: például kis hazánk – lakossága az elsők között esik majd áldozatául az emberiség felgyorsított pénzügyi karámba terelésének.
…A készpénz (cash) gyakorlatilag rendelkezik az összes fontos tulajdonsággal, azaz törvényesen, központi bank által kibocsátott pénzről van szó, de nem programozható. Ezzel szemben a klasszikus digitális jegybankpénz (retail CBDC) rendelkezik a mai pénzek tulajdonságaival, de programozható. Miért van erre szükség? Például a kormány által fizetett támogatások lehívása automatizálható lenne, vagy bizonyos szociális juttatások felhasználása időhöz, más feltételekhez köthető lenne. Ezeket a feltételeket hozzá lehetne rendelni a digitális jegybankpénzhez, melyek automatikusan végrehajtódnának. Például a kormány egyszeri karácsonyi támogatást szeretne nyújtani a háztartásoknak, kifejezetten gazdaságösztönzés céljából (helikopterpénz). A probléma az, hogy ha a háztartások nem költik el ezt a támogatást, akkor az eredeti cél nem valósul meg, így a támogatáshoz lejáratot rendelnek, azaz ha december 24-ig nem költik el a támogatást, akkor a pénz eltűnik a számláról. Ezt jelenleg kuponokkal, utalványokkal lehet megoldani, de ezek kezelése jelentős költségekkel jár.
A digitális jegybankpénz egyik legfontosabb tulajdonsága a programozhatóság! Ezzel a funkcióval lényegében az időfaktort manipulálják. Ez a lejáratosság, vagy másképpen fogalmazva: az ún. „lejáratos pénz”, vagyis, amikor a pénz elköltését egy meghatározott időponthoz kötik! Ha addig nem költöd el, utána már nem fogod tudni, mert a továbbiakban nem áll a rendelkezésedre, hiszen törlik!
A másik, legalább ennyire aljas módszertan – amit Kínában már rendszer- és üzemszerűen ma is működtetnek – az életviteled közvetlen kapcsolatba hozása a pénzeddel!
Ha nem a megfelelő módon élsz, mondjuk, nem az elvárt politikai tömörülésre szavazol, nem szimpatizálsz az éppen jelenleg regnáló államhatalommal és ennek a nagy nyilvánosság előtt (például valamilyen közösségi médiafelületen hangot is adsz), vagy olyan értékrendet képviselsz, amely kilóg a vásárlók rendezett szövetéből, néhány, de az is lehet, hogy csak egyetlen gombnyomás és nem férsz hozzá a … hirtelen nem is tudom mi a helyes szóhasználat, hiszen az imént olvashattuk, hogy ez a rendszer bankszámla nélkül is működik, szóval, nem jutsz hozzá a pénzedhez.
Akárcsak a negatív kamat esetében, amikor erre való hivatkozással meghatározott időnként mindig lecsippentenek egy kicsit a pénzedből, itt sem mondhatod azt, hogy a továbbiak nem tartasz igényt a bank szolgáltatására, nem tudod kivenni onnan a pénzedet, hiszen nincs többé készpénz.
Ha a kínai rendszerhez hasonlót akarnak bevezetni, ott már az adott pénzintézet sem tehet semmit, hiszen nem ők, hanem ily módon maga az állam(hatalom) rendelkezik a pénzed felett. Ők adnak utasítást arra vonatkozóan, hogy hozzáférhetsz-e a „saját” pénzedhez, vagy pedig nem.
Vegyük észre, ha véleményt nyilvánítasz (például részt veszel egy tüntetésen), attól utána még ki tudsz venni pénzt a bank-automatából. A kettőnek – legalábbis ma még semmi köze egymáshoz. Hiszen nincs is összefüggés köztük. Holnaptól, vagy még inkább holnaputántól már lesz, mert mások hatalmi szóval azt mondják, hogy legyen? Nem tudom, csak kérdezem.
De legyünk jóindulatúak a modernkori, immáron informatikai alapokra helyezett diktatúra pénzügy- és hatalomtechnikai elképzeléseivel, és ne menjünk ennyire messzire!
Legyünk megengedők és fogalmazzunk úgy, hogy a dolog aggodalomra ad okot, méghozzá erőteljesen!
És ez még akkor is így van, ha a csomagolás – mint azt már jól tudjuk – minden esetben több, mint egyszerű, de még inkább nagyszerű! Ismét az elemzeskozpont.hu oldal az, amely eligazít bennünket:
Miért jó a digitális jegybankpénz (CBDC)?
Pénzügyi stabilitás és a digitális jegybankpénzek
A digitális jegybankpénzek kibocsátása jegybanki tevékenység, azaz a jegybank képes lesz szabályozni a gazdaságban lévő pénz mennyiségét. Bár jól hangzik, hogy a bitcoin nem inflálódik, mert nem lehet 21 millió darabnál többet létrehozni, de a valóságban, ahol növekszik a gazdaság, növekszik a lakosság, a korlátozott pénzmennyiség gazdasági összeomláshoz vezetne. (…) A korlátozott pénzkínálat a valóságban nem működik.
A pénzügyi stabilitás megőrzéséhez tehát szükség van arra, hogy a jegybank szabályozza a kibocsátott pénzmennyiséget. Hangsúlyozom, hogy infláció nem azért van, mert pénzt nyomtatnak, de a gazdasági növekedést meghaladó pénzmennyiség-bővülés eredményezhet inflációt.
Olcsó tranzakciók a CBDC-nek köszönhetően
A digitális jegybankpénzekkel valóban olcsón lehet majd utalni és készpénzzel összefüggő kezelési költségekkel sem kell számolnunk. A valóságban az első generációs kriptopénzek (például bitcoin) nem képesek betölteni a fizetési eszköz funkcióját, mert nagyon drága a hálózat üzemeltetése.
Nincs szükség bankra!
A világ számos pontján problémát okoz az embereknek az, hogy nem tudnak bankszámlát nyitni, fenntartani. A digitális jegybankpénzekkel lehetővé válik az, hogy drága bankszámlák, bankkártyák nélkül pénzügyi tranzakciókat bonyolítsunk le. Erre már számos működő példát láthatunk, például Indiában a PayTM egy elektronikus fizetési rendszer, mely több millió embernek biztosít könnyű, egyszerű hozzáférést a pénzügyi rendszerhez.
Józan paraszti ésszel belegondolva, ha többé nem lesz szükség bankra, két eshetőség lesz
1. A mindentől és mindenkitől független Nemzeti Bank (értsd: az adott ország jegybankja, de még inkább az ún. központi Bank, az európai, vagy az amerikai magánbank, a FED) fog regulázni bennünket, hogyan, s miként kell élnünk, hogy továbbra is hozzáférjünk a pénzünkhöz, vagy
2. A továbbiakban nem lesz olyan, hogy mindentől és mindenkitől független ún. nemzeti pénzintézet, mert az állam saját hatáskörbe vonja, ahogyan azt a kínai tervutasításos állampolgár-megrendszabályozó tematikánál láthattuk.
A nagy kérdés már csak az, kinek kell egy ilyen társadalmi és gazdasági berendezkedés? Ki akar egy ilyen extrém diktatórikus világban élni? Kinek az érdekeit szolgálja mindez? Mert az emberekét egész biztosan nem!
„Álmodtam egy világot magamnak / itt állok a kapui előtt”
Hogy nem egy ilyen világot álmodtunk magunknak az egészen bizonyos, de éppen most taszigálnak bennünket, mégpedig erőteljesen a kapui elé. Ha pedig átlöknek bennünket a küszöbön, nem lesz többé visszatérés.
Így járnak azok, akik a kényelmük érdekében feláldozzák a biztonságukat.
De térjünk vissza a programozhatósághoz, a lejáratossághoz!
Tudom, hogy rossz az, aki rosszra gondol, de azért nem árt az óvatosság.
Az időhöz kötött pénzköltés következményeképpen nem várt, mi több, kifejezetten káros helyzetek is előállhatnak. Mert hát egy autokratikus, vagy diktatórikus jegyeket felvonultató (állam)hatalomnak –lásd Kína – semeddig sem tart azt mondani, hogy a havi javadalmazások (bérek, nyugdíjak) elköltését is meghatározott időtartamhoz köti.
Az olyan embernek, mint jómagam, aki életének tekintélyes részét az államszocializmusban, a Szovjetunió legvidámabb barakkjában élte le, ma pedig a (fél)periférián, az Unió gyarmatbirodalmának egyik ékkövén tengeti munkás hétköznapjait, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Magyarország nevű lokalitás területén – különösképpen az ún. rendeleti kormányzás néven futó hatalomgyakorlás idején – a vártnál könnyebben és hamarabb megképződhetnek efféle nem várt, mi több, kifejezetten káros helyzetek.
Tegyük fel, szeretnéd lecserélni a legújabb adatok szerint a magyar autók átlag életkorának éppen megfelelő, azaz 16 éves autódat egy újra. Igen ám! Csakhogy van egy kis gond! A 635 eurós havi javadalmazásodból nem futja a majd’ 9–10 milliós új Daciára, vagy Suzukira. Sebaj! Majd össze spórolod!
Ja, nem! Nem lesz rá időd! Nem tudsz (de ha lehet, ne is akarj) annyi pénzt évek alatt félretenni, hogy vegyél egy új autót, ezzel is javítva a magyar autópark átlagéletkorát, hiszen a pénzed csak meghatározott ideig áll a rendelkezésedre, utána törölhetik!
(Képzeld el a helyzetet, amikor azt mondod egy németnek, egy franciának vagy egy belgának, hogy itt Európa kellős közepén, nagyjából egészéből uniós árak mellett havonta 5-600 euróból kéne megélnie!)
Ha hitelképesnek bizonyulsz, akkor esetleg tudsz venni egy új autót, de csak úgy, ha hagyod magadat eladósítani! Tudom, hogy az emberek többsége ma is hitelre vásárol nagyobb értékű tartós fogyasztási cikket, például autót, de vedd észre, hogy ezzel az időhöz kötött pénzköltéssel még a lehetőségét is elvehetik az eladósodás nélküli vásárlásnak!
Többször, több helyütt is írtam már a diákhitel nevelési célzattal történő bevezetésének fontosságáról. Ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy tudatosan megváltoztassák a gondolkodásmódunkat! Az emberek már a tudatos életpályájuk legelején azzal találkoznak, a diákhitellel azt sulykolják beléjük, hogy aggodalomra semmi ok, az eladósodás az élet szerves velejárója, holott ez nem így van! Sőt! Ennek éppen az ellenkezője igaz!
Távol álljon tőlem, hogy visszasírjam az államszocializmus hiánygazdálkodásának talán legeklatánsabb példáját, az ország gyakorlatilag egyetlen, új személygépkocsikat értékesítő vállalatát, a MERKUR-t, de ott az idő, és a pénz a leendő autótulajdonosoknak, nem pedig a pénzintézeteknek dolgozott, hiszen ott és akkor az emberek nem hiteleket vettek fel, hanem összespórolták az új autó árát.
Visszatérve a Klaus Schwab nevével fémjelzett „Nem lesz semmid, de boldog leszel!” című „szép új világ” tematikára.
Jómagam először Várkonyi Gábor autópiaci szakértőtől hallottam kimondani – fogalmazzunk úgy – a valóságot. Ennek lényegét valahogyan úgy lehet megfogalmazni, hogy tulajdonképpen az ún. elektrifikáció (áttérés a villamos meghajtású autózásra) is tulajdonképpen csak egy ideiglenes parasztvakítás, a meccset valójában nem erre játsszák, hanem arra, hogy záros határidőn belül senkinek se lehessen saját tulajdonú személygépkocsija.
Ha nem fogsz tudni megvásárolni egy autót – mert az alacsony javadalmazásod miatt nem lesz elég időd, hogy összespórold az árát –, vagy csak iszonyatos mértékű eladósítás révén lehet a tiéd, és inkább úgy döntesz, hogy lemondasz a személyi szabadság modernkori megtestesüléséről, azaz a helytől és időtől független egyéni közlekedés eszközéül szolgáló autóról, akkor nagyon úgy tűnik, hogy Klaus papa még megérheti a művének beteljesedését.
Ez tehát azt jelent(het)i, értsd jól: csak annyi pénzt hagynak majd nálad, hogy a napi létezésedhez, a vegetálásdohoz, az életben maradásodhoz éppen elegendő legyen.
Ráadásul, ha kilógsz a vásárlók rendezett szövetéből, és nem akarsz fogyasztani, vagy kevesebbet akarsz fogyasztani, mint az elvárt mennyiség, könnyen fennáll a veszélye annak, hogy nem fogsz tudni – mert nem hagyják –, hogy megtakaríts vagy bármilyen szerény mértékben is gyarapodhass.
Ja! Majd’ elfelejtettem! A végére még egy kérdés, amit eddig nem tettünk fel. Itt a végeken, a fél-perifériának elkeresztelt európai gyarmatokon meg aztán különösképpen indokolt e kérdésfeltevés:
Miért nem keresel, miért nem kereshetsz annyit, hogy ne legyél rászorulva az állam segítségére, támogatására?
Gondolj bele, mi történne akkor, ha mindenki kézhez kapna havonta mondjuk 1000 – ezt muszáj leszek betűvel is kiírni – EZER eurót? Éreznénk, ahogy egy röpke pillanatra megemelkedne a Nemzet, ahogy lélegzethez jutnának az emberek.
Borzalmas árat fizettetnek velünk azért, hogy életben maradhassunk, miközben játékpénzért dolgoztatják a Nemzetet.
Csak azt mondom neked, amit Ivan Kusan „Galócza” című darabjában Ankica méltóságos asszony mondott Adam Zsazsics csendőrtizedesnek (Eszék megyei járás, tizedik fizetési osztály), amikor felvázolta neki a férje, Ardonjak gazda láb alól eltevésének ötletét:
„Hát most gondolkozz!”
Isten áldja Magyarországot!
Szabó László – 1 öntudatos pécsi polgár
Tisztelt Olvasók!
A magyar népmeséket kedvelők, vagyis minden magyar számára nyilvánvaló, hogy mi vagyunk A LEGKISEBB KIRÁLYFI NÉPE. A Jó Isten nekünk adta feladatul, idősebb, és nálunknál állítólag sokkal tapasztaltabb, ám ennek ellenére mégis kővé vált testvéreink megszabadítását, kiszabadítását. Erről a nagy kalandról szól most készülő „A legkisebb királyfi népe” című könyvem, melyből az alábbiakban olvashatnak egy kis részletet.
Magyarország legfontosabb könyvsorozatának köteteibe pedig itt olvashatnak bele:
https://saremberkora.hu/a-konyvsorozatok/
Kapcsolódó cikkek:
Mementó 2006 emlékmű
Tisztelt szerző kösz az irást.
Végre egy nem a regnáló hatalom milliókkal kitömött,jó pénzért bármi aljas hazugságra,megtévesztésre akár emberi nyomoruságba taszitó,a hatalmat fénysebességü nyelvcsapásokkal alul szárazra nyalintó elvetemült bértollnok.