Mutatjuk, miről szól az uniós gázfogyasztás-csökkentési rendelet, és mi vele a gond

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Kedden egy politikai megállapodás született Brüsszelben az európai gázfogyasztás csökkentéséről. A fogyasztáscsökkentés első körben ugyan önkéntes alapú, azonban néhány tagállam kezdeményezésére vagy egy brüsszeli döntés nyomán a gáztartalékok kritikus szintre csökkenése esetén mindenkire nézve kötelezővé tehető. Pócza István elemzése.

***

A brüsszeli beszámolók szerint ugyan több kiskaput is beépítenek, amelyek a tagállamok egyedi helyzetét hivatottak biztosítani.
Ez több tagállam számára jelentene mentességet, Magyarországot azonban kihagyták ebből

– s ez akár télen veszélybe sodorhatja a hazai gázellátást is. A tervezet egyelőre nem került elfogadásra, a szöveg részletei kidolgozás alatt vannak, de annak elkészültét követő szavazás inkább formális lesz, az elfogadás nem kétséges.

A tagállamok többsége elfogadta a fogyasztáscsökkentési javaslatot

Az Európai Unió energiaügyi miniszterei többségi szavazás útján elfogadták azt a javaslatot, hogy előkészítsenek egy tervet az európai gázfogyasztás csökkentésére. A politikai megállapodás a földgázigény 15%-os önkéntes csökkentéséről szól erre a télre vonatkozóan: egészen pontosan arról, hogy

a tagállamok 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat

az elmúlt 5 év azonos időszakainak átlagához képest.

A jogalkotás minimum problémás

A nemzeti energiamix meghatározása a vonatkozó uniós jogszabályok alapján a tagállamok hatáskörébe tartozik. A mostani javaslat – még ha kerülőúton is, de – lényegében beleszólást engedne más tagállamoknak ebbe az alapvetően nemzeti döntésbe. Ezzel egyrészt sérülhet a tagállami szuverenitás, másrészt az Európai Unió intézményei az energiaellátás területére – a különleges helyzetre való hivatkozással – ki tudnák terjeszteni a hatáskörüket szerződésmódosítás nélkül.

Brüsszel kötelező fogyasztáscsökkentést is elrendelhet

A megállapodásról szóló tanácsi rendelet lehetőséget biztosít az ellátás biztonságával kapcsolatos „uniós riasztás” indítására is. Uniós riasztás esetén a gázkereslet csökkentése már nem önkéntes döntés lenne, hanem minden tagállam számára kötelezővé válna. Az elképzelés stratégiai célja az, hogy a tagállamok csökkentsék az orosz gázszállításokból eredő kockázatokat.

Az indítógomb a Bizottságnál lesz

A tagállamok megállapodtak abban, hogy növelik a Tanács szerepét az „uniós riasztás” elindításában. A figyelmeztető jelzést végeredményben a Tanács végrehajtási határozata aktiválná – a Bizottság javaslata alapján. Így tehát

a Bizottság feladata és hatásköre, hogy az „uniós riasztási” folyamatot elindítsa.

A folyamat elindítására a tagállamoknak is van lehetőségük: ha öt vagy több tagállam, amely nemzeti szinten riasztást hirdetett, arra kéri a Bizottságot, hogy indítsa el a folyamatot.

Egyelőre nem tisztázott kérdés és komoly gondot okozhat, hogy mi történik akkor, ha öt vagy tíz tagállam valóban bajban van, de van egy-két, vagy akár több, ahol nincsenek ellátási problémák. A jelenlegi információk alapján ugyanis a riasztás mindenkire vonatkozna, vagyis azoknak az országoknak is csökkenteniük kellene a gázfogyasztásukat, amelyekben semmilyen ellátási probléma nem jelentkezett. Ez a pont komoly kérdéseket vet fel, s a javaslat eléggé elsietettnek és nem megfelelően előkészítettnek tűnik.

Egyelőre csak egy évre szól

A rendelet kivételes és rendkívüli intézkedés, amelyet korlátozott időre terveztek. Ezért egy évig érvényes, és a Bizottság 2023 májusáig felülvizsgálja annak meghosszabbítását, tekintettel az általános uniós gázellátási helyzetre. Egy biztos: a döntés addig is számos politikai és jogi vita középpontjában fog állni.

Kiskapuk, de nem mindenkinek

A Tanács nyitott néhány kiskaput:

meghatározott néhány mentességet és lehetőséget a kötelező csökkentési céltól való eltérésre.

A döntés kommunikációja szerint mindezt annak érdekében tették, hogy figyelembe vegyék a tagállamok sajátos helyzetét és biztosítsák, hogy a gázcsökkentés eredményes legyen az ellátásbiztonság szempontjából is.

Ennek jegyében azok a tagállamok, amelyek nem kapcsolódnak össze más tagállamok gázhálózataival, mentesülnek a kötelező gázcsökkentés alól.  Ezt azzal indokolták, hogy nem tudnának jelentős mennyiségű vezetékes gázt felszabadítani a többi tagállam javára.

Az európai szigetországok, Írország, Málta és Ciprus földrajzi okokból ilyenek,

de Spanyolország rendszere sincs rákötve a kontinentális hálózatra.

Emellett pedig azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-hálózatai nincsenek szinkronban az európai villamosenergia-rendszerrel, és amelyek villamosenergia-termelésük során nagymértékben a földgázon alapszik, szintén

mentességet kapnak a villamosenergia-ellátási válság kockázatának elkerülése érdekében. Ezek a balti államok.

A tagállamok úgynevezett eltérést kérhetnek keresletcsökkentési kötelezettségeik kiigazításához, ha korlátozott rendszer-összeköttetéseik vannak más tagállamokkal, és bizonyítani tudják, hogy rendszerösszekötői exportkapacitásaikat vagy hazai LNG-infrastruktúrájukat a gáz más tagállamokba történő teljes átirányítására használják fel.

Azok a tagállamok is kérhetnek eltérést, amelyek túllépték a gáztárolók feltöltési célját,

ha nagymértékben függenek a gáztól, mint a kritikus iparágak nyersanyagától, vagy ha gázfogyasztásuk legalább 8%-kal nőtt az elmúlt évben az fentebb említett öt éves átlaghoz képest.

A jelenleg ismert és véglegesítés alatt álló szövegtervezet, amelynek összefoglalóját a Tanács oldalán elérhetővé tették, viszont nem szól arról a helyzetről, hogy mi történik akkor, ha egy tagállamban biztosított a földgázellátás. Jelen helyzetben ugyanis úgy tűnik, hogy nem mentesül a kötelező fogyasztáscsökkentés alól. Ez magyarra lefordítva azt jelentené, hogy

ha több nyugati országban ellátási problémák alakulnának ki, de Magyarországon rendben menne a szállítás, a gázfogyasztást itthon is korlátozni kellene.

Egyelőre tehát inkább több a kérdés és inkább aggodalmakra ad okot a javaslat.

Mandiner

Kapcsolódó:

Az EU energiaügyi tanácsa elfogadta az Európai Bizottság gázmegtakarítást célzó javaslatát, csak Magyarország szavazott ellene

 

Rendkívüli bejelentést tett Szijjártó Péter külügyminiszter (videó 📺)

Facebook hozzászólások
%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás