Megszállás akkor és most – avagy a vesztüket érző patkányok ámokfutása

Ezt már régen benne van a pakliban. Kérdés, hogy elő merik-e húzni az asztalfiókból? A német Margarethe-terv a világháború végén valósult meg, holott már az elején is megvolt a felvetés.

Amennyire tudom, a Margarethe-tervet csak azt követően dolgozták ki, hogy Szent-Györgyi Albert, a magyar kormány megbízásából, 1943 őszén az akkor semleges Törökország fővárosában, Ankarában járt

Kérésére fogadta őt az ottani brit nagykövet. Különleges megbízatású világhírű tudósunk, titkos missziójának megfelelően, a magyar kiugrás lehetősége iránt puhatolózott.

Beszélgetésüket azonban kihallgatta a nagykövet komornyikja, aki az Abwehr ügynöke volt. És aki, persze, azonnal jelentette azt Berlinnek.

Tehát ez nem volt benne eleve a pakliban.

Nem sokkal Olaszország kiugrása után voltunk. (Talán a magyar kormány is azért vette a bátorságot, hogy végre tegyen valamit a közeledő katasztrófa elhárításáért.)

Németország akkor megérezte végzetét. És pánikszerűen cselekedett. Innen-onnan összekaparta még azt a mintegy 60 ezer katonát, akikkel megszálltak minket.

Tudjuk: a sarokba szorított patkány is őrjöngő halálfélelmében a legagresszívabb. (Ukrajnában létezik is egy kegyetlen, szadista kivégzési mód: a megkötözött foglyot nyakig beássák a földbe. A fejére vasvödröt húznak, a vödör alá pedig egy patkányt tesznek. Ezután a vödröt ütögetni kezdik. Az őrjöngve rohangáló patkány össze-vissza harapdálja a szerencsétlen embert.)

Ilyen halálfélelmében őrjöngő patkány volt 1944 elején a hitleri Németország (amely Budapesten készült megvédeni Bécset). És ilyen, halálfélelmében őrjöngő patkány most a liberálfasizmus nyugati világa is, amely elkerülhetetlen ukrajnai vereségének tudatában érzi végzetét. Kimondatott: OROSZORSZÁG NEM GYŐZHET, MERT AKKOR “EURÓPA HITELÉT VESZTI”.

Mert akkor kiderül az igazság: 2014 óta, hazug propagandájukkal, megszervezett PROVOKÁCIÓIKKAL az orruknál fogva vezették – zsarolták, fenyegették – a világnak nemcsak a közvéleményét, de a létfontosságú döntéseket meghozó vezető politikusait is.

Mert akkor kiderül: micsoda hétpróbás, hitvány, utolsó bitang gazemberek – saját ruszofóbiájukba beleháborodott elmebetegek, állami terroristák, háborús főbűnösök, szándékaik szerint tömeggyilkosok – állnak A LIBERÁLFASIZMUS NYUGATI VILÁGÁNAK az élén. Amely céljainak, az emberiség leigázásának, az új rabszolgatartó társadalom megteremtésének érdekében semmitől – a mindenkit és mindent elpusztító nukleáris világháború kirobbantásától – sem riad vissza.

Többek között ezért minősül az igazság, annak kimondása, terjesztése, orosz propagandának. (Amiről megint csak kimondatott: AZ OROSZ PROPAGANDA KOCKÁZATI TÉNYEZŐ A NATO/EU TAGÁLLAMAINAK NEMZETBIZTONSÁGA SZÁMÁRA.)

Persze, hogy a “Margarethe-tervet” újra elő merik majd venni az asztalfiókból. Hiszen, megint csak emlékeztetnék rá: nem máshol, mint a vezető brit napilapban, a Times-ban jelent meg az az írás, miszerint “Ideje eltávolítani Orbán Viktort, Putyin bábját az Európai Unióban”.

Eltávolítani honnan? – kérdem én. Netán a posztjáról? Az életből? Vagy netán az Unióból? (Bár tennék! De, sajnos, nem fogják. Kellünk mi ott – mint a profit további forrása, illetve ágyútöltelékek szállítói a degenerált, embertelen és emberellenes liberálfasizmusnak az Oroszország ellen vívott, az emberiség további sorsát eldöntő háborújában. És ez a háború, annak menete, kritikus szakaszába érkezett.)

A halálfélelmükben ámokfutó, visítozó patkányok következő harapási kísérete: “megfosztani Putyint kelet-európai szövetségeseitől” (lásd még: Orbán Viktor, mint Putyin bábja az Európai Unióban. És persze a NATO-ban is).

E sorok írója az emlékezetes “fütyülős tüntetés” (Putyin 2017. február 2-i budapesti villámlátogatása óta, az ellene szervezett tüntetésen habzó szájjal ordító szónokoktól) “tudja”, hogy “Orbán korrupt, fasiszta diktatúrája az orosz titkosszolgálatok szuronyain nyugszik” (Brüsszel eme instrukciója alapján folyik azóta is az Orbán diktatúrája elleni “antifasiszta küzdelem”, valamifajta “antifasiszta, illetve népfront összetákolása. Hiába is mondanánk persze ezeknek a hölgyeknek és uraknak, hogy ha valóban fasizmust akarnak látni, akkor vigyázó szemüket Kijevre vessék. Ha már egyszer antifasiszták és főpolgármesterek gyöngyének, Kari Gerinek – aki Kijevben járt, hogy térdet-fejet hajtson kedvencünknek, Zelenszkijnek – ott, a helyszínen sem sikerült meglátnia a fasizmust. Ellenkezőleg. Senki által meg nem bízva, mindannyiunk nevében, nekiállt ott velük smuzolni. Kéretik majd ezt a tényt is figyelembe venni a főpolgármester-választás során.

Mert mivel is szokott minket a nyugati fővárosokban,holtversenyben mószerolni, Kijev, illetve nagyszerű, ízig-vérig antifasiszta ellenzékünk? Magyarország orosz, illetve keleti kapcsolataival.

Igen, ez az a kérdéskör, aminek kapcsán Szijjártó külügyminiszterünknek nyugati újságíróknak adott interjúi percek alatt változnak afféle kihallgatásokká, vallatásokká, ügyészi vádbeszédekké. Az ő esetében egyelőre még a kamerák előtt történik az, ami az ukrán titkosszolgálat titkos börtöneiben folyó kínvallatások idején: rábizonyítani a delikvensre, hogy eladta önmagát, a lelkét az ördögnek: az oroszok embere, fizetett ügynöke, orosz kém, diverzáns.

Miniszterelnökünk és külügyminiszterünk is rajta van “Ukrajna ellenségeinek” feketelistáján. Szijjártó kettőn is. Ezek egyikének elnevezése: “Muszkavezető – a Kreml ügynöke”. “Kreml ügynöke” külügyminiszterünk már kapott is halálos fenyegetést: MIELŐTT UNGVÁRRA INDULT, HOGY RENDEZZE KÖZÖS DOLGAINKAT.

E sorok írójának régi meggyőződése: ha Brüsszel csakugyan rászánja magát MAGYARORSZÁG KURZUSVÁLTÁSÁNAK ERŐSZAKOS KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE, abban a kijevi rezsimnek kiemelt szerep jut majd. Kijevben pedig alig várják a brüsszeli parancsot. Egy náci terrorkülönítmény századparancsnoka már meg is fenyegetett minket egy hazánk elleni támadással. Még gúnyolódott is: amíg a NATO a segítségnyújtást fontolgatja majd, addig ők régen elfoglalják az országot.

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja… Mitől bátorodott föl annyira Jevhen Dikij (Vad Jenő) századparancsnok, hogy ilyesmi akárcsak eszébe is jusson?

Mindenesetre: nagyon rosszul teszi az, aki e vészterhes időkben a NATO segítségnyújtásában hisz, arra hagyatkozik. Ukrajnával, a NATO kedvencével – az Oroszország elleni háború falanxával – összefüggésben – ránk borítékolhatóan nem fog kiterjedni az a bizonyos 5. Cikkely. Jobb tehát, ha magunkra hagyatkozunk

Nyolc évtizede akkori, ugyancsak vesztünkre törő “szövetségesünk” fontolgatta Románia bevonását a készülő megszállásba. Akkor elvetették az ötletet – tudván, hogyan fogadnák ezt a magyarok.

Tudják-e azt a mostani, halálfélelmükben őrjöngő, vesztüket érző patkányok, hogy mi hogyan viszonyulunk az ő dédelgetett kijevi kedvenceikhez?

Aztán azért az is meglehet: ez a fenyegetőzés: valójában a zavarkeltést célozza. Hogy egymásnak essen a két tábor. Amelyek közül az egyik azt mondja: lám, hová vezetett, hogy a keleti zsarnokok kegyeit kereső, fasiszta Orbán a szegény, ártatlan ukránokat lerohanó Putyinnal szűri össze a levet. Míg a másik tábor szerint a népnyúzó, tolvaj Orbán – hogy vagyonát, hatalmát mentse – maga is engedelmesen végrehajtja a globalisták utasításait. Érdemes felidézni: a liberálfasizmus elméleti alapvetése: az “IRÁNYÍTOTT KÁOSZ” (Zbigniew Brzezinski, 1978).

Nos, hát mi, mindezzel együtt – ellentétben 1944-gyel – készek vagyunk-e szembeszállni, harcolni? Ez a kérdés, válasszatok!

Írta: Levédia krónikása

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!