Kitálalt a Miniszterelnökség dolgozója: azt sem tudják, melyik minisztériumnak dolgoznak

Hat hónappal a választási győzelem és öttel a kormányalakítás után a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökségen még mindig javában zajlik a tisztogatás – de egyre zűrzavarosabb módon. A dolgozókat titkosított kormányhatározatokkal helyezik át más minisztériumokba, néhányan csak abból tudták meg, hogy már több mint egy hónapja nem a Miniszterelnökség állományában vannak, hogy kizárták őket az Elektronikus Munkaidő Nyilvántartó Rendszerből.

A Világgazdaság cikke szerint a Miniszterelnökség egyik dolgozója kereste meg a lapot, miután kiszivárgott egy belsős levél arról, milyen alapvető problémákkal küzd a Tisza-kormány csúcsminisztériuma. A dolgozó beszámolója szerint az áthelyezésekről titkosított kormányhatározatokban született döntés, és az érintettek sem előzetesen, sem utólag nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

A levél szerint a Miniszterelnökség több munkatársa úgy került át más tárcákhoz, hogy az áthelyezésről sem előzetesen, sem azóta nem kapott hivatalos tájékoztatást. Vannak, akik csak az Elektronikus Munkaidő Nyilvántartó Rendszerből való kizárásuk után tudták meg, hogy már több mint egy hónapja nem a Miniszterelnökség állományába tartoznak.

„Derült égből villámcsapásként ért a hír”

A dolgozó így idézte fel a történteket:

„Magam is a Miniszterelnökségen dolgoztam. Már kaptunk is feladatot az új vezetéstől, ami arra engedett következtetni, hogy továbbra is a Miniszterelnökségen folytathatjuk munkánkat. Épp ezért derült égből villámcsapásként ért a hír, amikor egyes kollégáink az Elektronikus Munkaidő Nyilvántartó Rendszerbe már nem tudtak belépni.”

Hosszas utánajárás és a HR kezdeti mély hallgatása után derült ki, hogy ekkor már több mint egy hónapja nem a Miniszterelnökség állományában voltak. Akadt olyan munkatárs is, aki nem a Miniszterelnökségtől értesült a változásról, hanem attól a minisztériumtól, ahová áthelyezték – az új tárca kereste meg az áthelyezéssel kapcsolatban.

Az áthelyezés érintette azokat a kormánytisztviselőket is, akik az új kormány megalakulása után feladatkörükből adódóan bizalmasabb feladatokat láttak el, így többek között munkájukkal segítették a miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatellátását is. Erről semmilyen hivatalos tájékoztatást a Miniszterelnökség részéről azóta sem kaptak.

Titkosított kormányhatározatok – a középvezetők sem tudtak róla

Amikor az érintett munkatársak maguk kezdtek el érdeklődni, a HR későbbi tájékoztatása szerint az áthelyezésekről titkosított kormányhatározatokban született döntés. A munkatársakhoz eljutott információk szerint az áthelyezésekről sem a Miniszterelnökség középvezetői – mint az államtitkárok és helyettes államtitkárok –, sem azok a minisztériumok nem tudtak, ahová ezeket a munkatársakat átvezényelték, és így beleszólásuk sem volt a változtatásokba.

A dolgozók többségét egyenként helyezték át különböző minisztériumokhoz, de volt olyan szervezeti egység is, amely főosztályként került át egy másik tárcához. Az érintettek tudomása szerint annak meghatározásakor, hogy az egyes munkatársak melyik minisztériumhoz kerüljenek, elsősorban az általuk betöltött státuszt és az illetményüket vették figyelembe. A munkatársak végzettségét és szakmai hátterét ugyanakkor tudomásuk szerint nem vizsgálták.

Eltűnt kinevezési okmányok, kettős fizetések

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az érintett kormánytisztviselők közül többen továbbra sem kapták meg az új kinevezési okmányaikat, miközben egyesek már augusztus 1-jei, mások szeptember 1-jei hatállyal az új minisztériumokhoz kerültek. Az új kinevezési okmányuk hiányában azonban azt sem feltétlenül tudják, hogy az új minisztériumban milyen feladatkörben és melyik szervezeti egységnél fogják tovább folytatni munkájukat.

Az új helyzet azokat a minisztériumokat is kihívás elé állítja, ahová a Miniszterelnökség munkatársai átkerültek. Sok minisztérium ugyanis már rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal, aminek módosítását is szükségessé tehetik az áthelyezések. Az adminisztrációs helyzetet tovább bonyolítja, hogy azok között, akik már augusztus 1-jei hatállyal más minisztériumokhoz kerültek, voltak olyanok, akik a havi fizetésüket augusztus hónapra is még a Miniszterelnökségtől kapták.

Mindez azt eredményezte, hogy egyes kormánytisztviselők úgy folytatták mindennapi munkájukat, hogy közben tudomásuk nélkül már nem annál a minisztériumnál voltak állományban, ahol addig dolgoztak.

Nem volt állománygyűlés sem

Noha a kormány megalakulása után a legtöbb minisztériumban tartottak állománygyűlést az ott dolgozó kormánytisztviselőknek, a Miniszterelnökségen nem volt állománygyűlés sem. A munkatársak a feléjük irányuló közöny ellenére is becsülettel végezték mindennapi munkájukat, és noha sokszor félinformációkra hagyatkozhattak, bíztak abban, hogy türelmük és becsületes hozzáállásuk az új vezetés felől érkező kezdeti bizonytalanságot gyümölcsöző munkakapcsolattá alakítja át – fogalmazott a Miniszterelnökség neve elhallgatását kérő munkatársa.

Szerinte a történet egyik legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy a kormányzati átalakítás során melyik munkatárs melyik minisztériumhoz került, hanem az is, hogy az érintett kormánytisztviselők miért csak közvetett jelekből, saját utánajárásból vagy épp az új minisztérium megkereséséből tudták meg, hogy időközben megváltozott a munkáltatójuk.

Szerző: Kiss Elvira
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

#TiszaKormány #Miniszterelnökség #RuffBálint #Titkosítás #Kormányhatározat #NIF #NemzetiInternetFigyelő